Érdekes eredményre számít Tóth Zoltán a vasárnapi választáson
„Aki nem tud minden szavazókörben szavazószámlálót delegálni, az ne akarjon kormányozni, pontosabban, akarhat persze, de ez a kormányzóképesség alapjainak a hiányát mutatja” – mondta Tóth Zoltán a pártok által delegált szavazatszámlálók száma kapcsán. A Fidesz egymaga 59 százalékát adja a pártok által delegáltaknak. Mögötte jócskán elmarad a Tisza Párt és a DK-MSZP-Párbeszéd összefogás. A választási szakértő azonban nem von le messzemenő következtetéseket ebből a várható eredményre. Úgy látja, hogy a Fidesz 11 mandátumhoz jut az Európai Parlamentben. A második helyen szerinte nem feltétlenül a Tisza végez, a DK-MSZP-P-nek is van rá esélye, ebben az esetben Magyar Péteré lesz a harmadik legerősebb erő.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a jelöltek és a jelölőszervezetek összesen 21 173 megbízottat jelentettek be a szavazatszámláló bizottságokba, ezen belül az európai parlamenti választáson induló pártok 15 689-et. Meglehetősen szomorú képet fest azonban ennek a megoszlása. Ahogy ugyanis az alábbi diagramm mutatja, majdnem kétharmados fölénnyel nyerte ezt a „versenyt” a regnáló Fidesz-KDNP. A hagyományos ellenzéki pártok/formációk igencsak alulteljesítettek, közülük a DK-MSZP-Párbeszéd közösen csak 1303 delegáltat volt képes lejegyeztetni. Magyar Péter hívei aktívabbnak bizonyultak, 1871-en vállalták ezt a társadalmi munkát.
Forrás: valasztas.hu
Ez pedig azt jelenti, hogy nem lesz minden szavazókörben ellenzéki pártdelegált a szavazóbizottságokban, hiszen összesen 6328 főt jelentettek be, miközben a szavazókörök száma 10 285. A helyzet ennél is rosszabb lehet, mivel a tapasztalatok szerint jellemzően sokan lemorzsolódnak menet közben, végül nem jelennek meg az adott napon a szavazókörzetben. Arról már nem is szólva, hogy nehezen képzelhető el a széttartó ellenzékről, hogy koordinálják a delegáltjaikat – ahogy a Szabad Európa egyik írásában felidézte, 2019-ben 2500 szavazókörben egyetlen ellenzéki delegált sem ellenőrizte a szavazást.
Ahhoz képest, hogy mekkora csatazaj kíséri a mostani kettős választást, a pártok szimpatizánsai sokkal kevésbé mozdultak meg, mint a legutóbbi alkalommal. A 2019-es EP-választással összehasonlítva jelentős visszaesést látunk a pártdelegáltak számában.
Forrás: Index, valasztas.hu
Számos kérdés felmerülhet a fentiek kapcsán. Le lehet-e vonni bármilyen következtetést a várható eredményre? Továbbá jelez-e bármit az, hogy jóval kevesebb most a pártok által küldött tag, mint korábban volt? Tóth Zoltánt kérdeztük. A választási szakértő szerint azt a következtetést mindenképpen le lehet vonni a számokból, hogy az ellenzék sehol nincs. S azt is, hogy nincs köztük együttműködés, ami szomorú abból a szempontból, hogy így nincs kontroll. Az ellenzék által delegáltak alacsony számából azt a következtetést vonta továbbá le, hogy a Fidesz-KDNP sokkal jobb logisztikával rendelkezik, mint a többi párt.
Utal-e ez bármilyen módon a várható eredményre? – kérdeztük. Tóth Zoltán szerint ebből nem következik a választási eredmény. Ugyanakkor annak egyik fontos eleme az adott párt logisztikai képessége, azt pedig látjuk, hogy a Fideszé igen jó, a többieknél pedig vagy nincs vagy pedig nagyon gyenge. Ez részben pénz kérdése, de leginkább politikai együttműködési szándéké. „Aki nem tud minden szavazókörben szavazószámlálót delegálni, az ne akarjon kormányozni, pontosabban, akarhat persze, de ez a kormányzóképesség alapjainak a hiányát mutatja” – vonta le a következtetést. A pártok egy része nincs ezzel tisztában, a másik része pedig lebecsüli a jelentőségét. Az ellenzéki pártok a mostani kampánystratégiájukat szeretnék letudni egy-egy televíziós vitával, azt hiszik, azzal majd szépen meggyőzik a választókat – mutatott rá kritikusan, megjegyezve, hogy ez alól a kivétel a Tisza Párt, amely igazából nem is párt, bár jogi értelemben az, de egyébként még nem.
A közvélemény-kutatók mégiscsak azzal számolnak, hogy a második legtöbb szavazatot kapja majd Magyar Péter, s ezzel a Tisza lesz az ellenzék legerősebb pártja – vetettük közbe. Tóth Zoltán nem egészen így látja – derült ki a mondandójából. Magyar Péter eddig az újdonság erejével hatott, most lesz az első próbája, s ha tényleg a második helyen tud végezni, akkor már több lesz, mint újdonság – magyarázta. Abból a szempontból ez mindenképpen kedvező fejlemény, hogy a Fidesz nem tud annyi mandátumot szerezni, mint öt éve.
S hogy szerinte milyen eredmény születik? „Hangsúlyozottan csak jóslatom, hogy a Fidesz mandátumainak száma mindenképpen csökkenni fog, 11 lesz” – mondta. A Tisza Párt vagy a DK-MSZP-Párbeszéd közös lista végez majd a második és/vagy a harmadik helyen – tette hozzá. Ebben tehát nem ért egyet a közvélemény-kutatókkal, akik egyértelműen Magyar Pétert várják a második és Dobrev Kláráékat a harmadik helyre – ismerte el. Mint mondta, a DK-MSZP-Párbeszéd a hagyomány erejét használja, s közismert, hogy nekik is van egy kemény magjuk, mint a Fidesznek is, azzal a különbséggel, hogy az övék csak olyan 500 ezer főt számlál. Rajtuk kívül három úgynevezett billegő erőt lát Tóth Zoltán: a Momentum, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt szerezhet még jó eséllyel mandátumot. „Számomra az lenne a nagy meglepetés, ha az ellenzék összességében 11 mandátumhoz jutna, a Fidesz pedig csak tízhez” – mondta, megjegyezve, persze nem lehet összeadni az ellenzék mandátumait már csak azért sem, mert Magyar Pétert a Fidesz baloldali, a Tisza önmagát jobboldali centristának mondja, a hagyományos ellenzéki pártok pedig jobboldalinak tekintik.
