Érdekes lista: Orbán kéthetes nemzetközi programja
„Elemzők szerint Orbán soha nem késlekedett a bomlasztással reflektorfénybe állítani magát. Ilyenkor garantált a figyelem. Vagyis a pávatánc folytatódik” – vonja le a következtetést a balkaninsight.com-on megjelent cikk. A tényfeltáró újságírókból álló, az osztrák Erste Bank alapítványának a támogatásával működő hálózat, a Reporting Democracy egyik magyar munkatársa, Inotai Edit által jegyzett írás Orbán Viktor magyar kormányfő két heti „táncrendjét” veszi sorra.
A múlt hét elején Marjan Sarec szlovén miniszterelnök-helyettes látogatott Budapestre. Ezzel kapcsolatban a cikk emlékeztetett arra, hogy a 2018-as szlovéniai választás előtt Orbán körei nagy összegeket fektettek a szlovéniai médiába, és Sarec ellenfelének, Janez Jansának a támogatására a Magyarországról jól ismert migráció-ellenes kampányt folytatta. A befektetés nem fizetődött ki, Jansa megnyerte a választást, de nem tudott kormányt alakítani.
A táncrendben szerdán Vlagyimir Putyin következett. Már afféle rítussá vált, hogy Putyin gyakran találkozik Orbánnal. Tavaly szeptemberben egyenesen „Oroszország egyik kulcsfontosságú európai partnerének” minősítette Magyarországot, és ettől többen felvonták a szemöldöküket Európában. Magyarország erősen függ az orosz földgáztól, de a kapcsolatokban többről van szó. A magyar külügyminiszter kifejezte orosz kollégája, Szergej Lavrov iránti csodálatát, Orbánról pedig köztudott, hogy Putyin politikájának lelkes híve.
Közben a héten Budapesten rendezték meg az I. Eurázsiai Fórumot az MNB szervezésében, és Putyinnak szánt külön ajándékként a magyar külügyminisztérium a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megnyirbálására hivatkozva (újra) megvétózta
a NATO Ukrajnát támogató tervezett nyilatkozatát. Ezt a kártyát Orbán jól játszotta ki: a NATO engedett, és mégiscsak hozzátette a dokumentumhoz egy mondatot, amelyben sürgeti, hogy Ukrajna gondolja újra a vitatott oktatási törvényt.
Csütörtökön Recep Tayyip Erdogan van soron, aki Orbán egyik szerepmodellje. A látogatásra érzékeny időpontban kerül sor, amikor a török hadsereg behatolt Szíriába, az indoklás szerint azért, hogy biztonsági övezetet hozzon létre, és ebbe terelje a menekülteket, valójában azonban a háború a kurdok ellen folyik, akiket Törökországban biztonsági kockázatnak és terroristáknak tekintenek. Az akció másik célja, hogy elterelje a figyelmet a török gazdaság súlyos válságáról. Magyarország felháborodást váltott ki nemrég, amikor megvétózta az Erdogant a támadás előtt figyelmeztető uniós nyilatkozatot. Szijjártó külügyminiszter később engedett, és azt mondta, Magyarország nem akart igazán vétót emelni, és nem akarta veszélyeztetni az EU egységét, de mire a tinta megszáradt a nyilatkozaton. a török tankok már úton voltak.
Orbán diplomáciai tánca azonban nem lenne teljes Németország nélkül. Putyin és Erdogan között, hétfőn érkezik Budapestre Heiko Maas német külügyminiszter, aki várhatóan inkább a dicső múltra, a berlini fal leomlásának jövő heti 30. évfordulójára koncentrál majd. Őt pedig Orbán régi barátja, Edmund Stoiber volt bajor miniszterelnök követi, aki magas kitüntetést vesz át Orbántól. Németországban önmagában a tény is vitákat váltott ki, hogy Stoiber, aki régen Angela Merkel ellenlábasa, kész Budapestre jönni, és átvenni a kitüntetést. Végső soron ugyanis Orbán torpedózta meg Manfred Weber bizottsági elnökké választását, és azóta a magyar-bajor kapcsolatok jegesek.
