Erősödő offenzíva, nagyobb ellenállás (a háború hatodik napja)

(Cikkünk folyamatosan frissül)

15.46. Holnap újra tárgyalnak 

Szerdára tűzték ki a tárgyalások második fordulóját Oroszország és Ukrajna között. Erről a Guardian számolt be, a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozik. A megbeszélések hétfőn kezdődtek meg a fehérorosz-ukrán határ közelében. A delegációk majdnem hat órán át tanácskoztak, de nem sikerült érdemben megegyezniük a vitás kérdésekről. Ennek ellenére mindkét fél szorgalmazta, hogy záros határidőn belül újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Az ukránok arra is felhívták a figyelmet, hogy a harc és a támadások közepette aligha lehet eredményesen tárgyalni. 

15.18. Ukrajna szerint Oroszország álhíreket fog terjeszteni az ukrán kapitulációról 

Az ukrán védelmi miniszter is figyelmeztetést adott ki alig valamivel azután, hogy az orosz védelmi minisztérium azt üzente a kijevieknek, készüljenek erőteljes, célzott támadásokra bizonyos kommunikációs célpontok ellen, amelyek révéna lakosság is veszélybe kerülhet (lásd a korábbi bejegyzés). 

Oleksiy Reznikov a Facebookon orosz „pszichológiai támadásra” figyelmeztetett, arra, hogy a kommunikáció megzavarását tervezik, majd tömegesen terjesztik az álhíreket arról, hogy az ukrán katonai-politikai vezetés állítólag beleegyezett a kapitulációba. Mint írta: „az álhírek alátámasztására fotókat tesznek közzé aláírt dokumentumokról és egy hamis videót is, de ez hazugság” – idézte a BBC. 

15.00. Von der Leyen: két értékrend csap össze, a demokrácia és az autokrácia

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén. Az elnök elmondta: az Európai Unió és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd  a nemzetközi rendszerek jövőjét.

"Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat" - húzta alá beszédében az elnök.

14.40. Orosz figyelmeztetést: csapást indítanak Kijev ellen

Az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetést adott ki, hogy precíziós csapásokat készülnek indítani Kijev ellen - "az ukrán biztonsági szolgálat technológiai központjai és az  úgynevezett pszichológiai hadviselés kijevi központja ellen". A közlemény elvben a lakosságnak szólt. A dokumentum azt bizonygatja, a csapásokat azért hajtják végre, hogy „megakadályozzák az Oroszország elleni információs támadásokat”.

14.20. Zelenszkij beszéde az Európai Parlamentben 

Az ukrán államfő kijelentette, országát semmiképpen sem tudják megtörni. Volodimir Zelenszkij az Európai Parlament rendkívüli ülésén szólalt fel interneten keresztül. Azt mondta, hisznek abban, hogy a jogokért, a szabadságukért áldozzák életüket. Leszögezte, Ukrajna az európai utat választja. Elmondta, tegnap 16 gyermek halt meg a támadásokban. Hozzátette, Putyin azt fogja mondani, hogy csak katonai létesítményeket támadnak, de milyen katonai létesítmények, ahol gyerekek vannak. Végül arra kérte az uniót, bizonyítsa be, hogy velük vannak. Zelenszkijt beszéde után a résztvevők állva tapsolták meg.

13.30. Belarusz is belépett háborúba

Bekövetkezett, amire számítani lehetett: Putyin szövetségese, a belarusz diktátor sem maradhatott ki az Ukrajna elleni orosz háborúból. A kijevi parlament és ukrán lapok értesülései szerint Lukasenka csapatai északon elérték Csernyihiv városát.

A kijevi parlament Telegramon megosztott üzenete szerint a fehérorosz támadás tényét megerősítette Vitalij Kijlov, a regionális védelmi erő igazgatóságának vezetője. A Politico helyszíni jelentések alapján azt írja, egy 33 egységből álló belorusz hadoszlop vonult be a Kijevtől északra fekvő régióba, ahol a mobilkommunikációt elvágták.

12.30. Ukrajnát az unióba

Magyarország támogatja, hogy Ukrajna mielőbb tagja lehessen az Európai Uniónak. Szijjártó Péter külügyminiszter közölte, hogy Budapest ezzel csatlakozott nyolc uniós tagállam államfőjének az ügyben közzétett nyílt leveléhez. Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia elnöke szerint meg kell erősíteni Ukrajna legmagasabb politikai támogatását. Mindez összhangban van a kijevi vezetés szándékaival is. Az ukrán elnök már aláírta országa európai uniós csatlakozási kérelmét. Volodimir Zelenszkij a gyorsított eljárást kérő videóüzenetében úgy fogalmazott, hogy az európaiak tisztában kell lenniük vele, az ukrán katonák nemcsak saját államukért, hanem ezzel együtt egész Európáért harcolnak. 

11.25. Orosz veszteségek Ukrajnában 

Ukrán állítások szerint már több mint 5700 orosz katona halt meg az Ukrajna elleni invázió első öt napján, s több mint 200 orosz katonát ejtettek fogságba az ukrán erők

– jelentette a BBC.  A Facebookon közzétett videóüzenetben az ország vezérkarának szóvivője azt is állította, hogy 198 orosz tank, 29 repülőgép, 846 páncélozott jármű és 29 helikopter semmisült meg. Habár ezeket a számokat a BBC nem tudta ellenőrizni, de a brit védelmi minisztérium szerint is súlyos veszteségeket szenvedtek el Moszkva erői Ukrajna megszállásakor.

11.15. Heves harcok Harkivért

A leghevesebb harcok Ukrajna második legnagyobb városáért, Harkivért folynak. A Guardian értesülése szerint legkevesebb kilenc halálos áldozata és 37 sérültje van a várost ért támadásoknak. Ihor Terekhov, a város polgármestere közölte, három gyermek is van az áldozatok között. Reggel a város főterén is rakéták csapódtak be. A célpont a regionális kormány központi épülete volt. A robbanás ereje akkora volt, hogy a közelben ablakok törtek be, autók borultak fel. Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint hatan sérültek meg ebben a támadásban. A Szabadság Tér Harkiv történelmi központjában található.Harkiv polgármestere keményen beszólt Putyinnak, azt üzente hogy a polgármesteri hivatal megsemmisítése egyértelműen háborús bűncselekmény, s azért bíróság előtt kell majd felelnie. 

Dmitri Koluba ukrán külügyminiszter Twitter-bejegyzésében közzétett egy videót, amely bemutatja, hogyan érte találat a grandiózus épületet, amely a város történelmi főterén állt. 

10.30.  Magyarország biztonsága az első - mondta Orbán

A magyar miniszterelnök szerint most az a a legfontosabb feladat, hogy megakadályozzák Magyarország belesodródását a háborúba. Orbán Viktor ezt nevezte a magyar diplomáciai kar legfőbb teendőjének is. Minderről a Külgazdasági és Külügyminisztérium misszióvezetői értekezletén beszélt. Előadása előtt egyeztetett Szijjártó Péter miniszterrel és a tárca államtitkáraival. Megerősítette, hogy Magyarország részt vesz a béke megteremtését szolgáló közös európai erőfeszítésekben, de sem fegyvert, sem katonát nem küld Ukrajnába, nehogy veszélyeztesse magyar emberek életét. 

10.00. Moszkva elárulta az igazi célját, ami hátborzongató, de nem váratlan

Az orosz állami hírügynökség a Ria Novosztyi valószínűleg véletlenül bejelentette Oroszország győzelmét Ukrajna felett, majd a cikket a hiba észlelése után nagyrészt törölték. A cikk most már nem elérhető eredeti formájában, de a német dpa hírügynökség munkatársai szerint 24 órán keresztül volt eredeti verziójában látható – szúrta ki a napi.hu. Az archívumban azonban továbbra is olvasható a cikk egy átírt változata.

A cikkben többek között olvasható volt, hogy „Oroszország visszaállította egységét – az 1991-es tragédiát, történelmünk eme rettenetes katasztrófáját sikerült kiküszöbölnünk. Vlagyimir Putyin túlzások nélkül állítható, hogy történelmi felelősséget vállalt azzal, hogy az ukrán kérdés megoldását nem akarta a jövő generációira hátrahagyni”.  Ez is olvasható volt: „A régi európai fővárosokban. Párizsban és Berlinben tényleg volt olyan, aki komolyan gondolta, hogy Moszkva lemondana Kijevről? Mostanra ez a probléma nincs többé, Ukrajna visszatért Oroszországhoz”..

A cikk utal arra, hogy a „győzelem” után, miután az oroszellenes erőket eltávolítják Ukrajnából, az ország csatlakozhat egy új unióhoz, amelyben Oroszország, Belorusszia és Ukrajna vennének részt.

Előzmények

Harci cselekmények

Hétfőn rakétákkal bombáztak egy lakónegyedet Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban. A bombatámadásban kilenc civil, köztük három gyermek meghalt, és 37-en megsebesültek.

A város bombázása miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök háborús bűnökkel vádolta meg Oroszországot. Mint mondta, az oroszok brutálisan lőtték a várost sugárhajtású tüzérségből, ami egyértelműen háborús bűn. Mindenesetre a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze azt mondta, hogy lehetséges háborús bűnök miatt akar nyomozni Oroszország ellen

Egyre több a háború polgári áldozata, köztük gyerekek. Az ENSZ szerint legalább 406 civil megsebesült vagy meghalt az invázió óta, s legalább 102-en az elmúlt napokban.

Tudósítók szerint Kijev látszólag nyugodt volt az éjjel, bár több nagy detonáció is történt a főváros központjában. Kijevben sokkal közelebb hallatszanak a háború zajai, de lelassultak az orosz akciók, az orosz csapatok szemmel láthatóan várják az utánpótlást – jelentették a városból a külföldi tudósítók. Általános a vélemény, hogy a következő 24 óra sorsfordító lehet. A fővárosban a teljes lakosságot mozgósították, az emberek továbbra is sorban állnak a sorozóirodáknál. Aki nem ragad fegyvert, az is beszállt az ellenállásba, Molotov koktélokat gyártanak, barikádokat emelnek, ellenőrző pontokat húznak fel, adományokkal, pénzzel segítik az ellenállást.

Szükség is van pénzre, nem véletlen, hogy Ukrajnában – a BBC jelentése szerint –„háborús kötvényt” bocsátanak ki a fegyveres erők finanszírozására. Az értékpapírokat mától lehet megvenni, aki kötvényeket kíván eladni, az egyéves kötvény névértéke 1000 ukrán hrivnya (24,80 font; 33,27 dollár), a befektetőknek kínált kamatot pedig az aukció dönti el.

60 kilométeres orosz katonai konvoj

Katonai szakértők szerint az ukrán határok mentén korábban felsorakoztatott orosz haderőnek ma már 75 százaléka ukrán földön van.

Közben az utánpótlás megindul, nem is akármilyen mértékben. A legfrissebb műholdas felvételek bizonysága szerint egy 60 kilométer hosszan húzódó katonai konvoj tart Ukrajna felé. Katonai szakértők szerint fennáll annak a veszélye, hogy az odavezényelt orosz haderő már a számával is képes lesz legyűrni az ukrán ellenállást.

Az azonban már most is látszik, hogy a váratlanul erőteljes ukrán ellenállás ellenére, az oroszoknak sikerült növelni az ellenőrzésük alá vont területek nagyságát. Az alábbi térképen pirossal az oroszok által már ellenőrzött területek.

Tárgyalások

A nagy detonációk azután hallatszottak, hogy véget ért a belorusz határ mentén tartott ukrán-orosz tárgyalások első fordulója. A küldöttségek csak arra jutottak, hogy folytatják a megbeszéléseket. Mindkét küldöttség hazautazott. hogy utasításokat kérjen a saját kormányától. Ukrán részről egyértelműen megszabták a feltételeket: az orosz hadsereg azonnal tegye le a fegyvert és távozzanak Ukrajnából. Az oroszok elvben már a tárgyalás előfeltételeként azt követelték, hogy Ukrajna nyilvánítsa ki a semlegességét és deklarálja, hogy nem akar a NATO tagjává válni. Ezt Zelenszkijék nem tették meg, az oroszok ennek ellenére tárgyalóasztalhoz ültek. Vannak, akik szerint pusztán az időhúzásra játszanak, hogy közben erősítsék az Ukrajnára rátámadt csapataikat.

Mindenesetre Zelenszkij tudatta, hogy elemzi a hétfői öt órás tárgyalás eredményeit. „Akkor lehetnek tisztességes tárgyalások, ha az egyik fél nem támadja rakétatüzérséggel a tárgyalások idején a másik felet” – mondta.

Ukrajna EU-tagsága

Miután Volodimir Zelenszkij bejelentette országa szóbeli kérelmét az unióhoz történő csatlakozásra, már alá is írta az erről szóló kérelmet, és speciális gyorsított eljárást kért hazája számára. Mint ismert, a csatlakozást mind a 27 tagországnak jóvá kellene hagynia, s az unión belül ellentétek övezik a bővítést. Most mindenesetre nyolc tagország – Észtország, Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia – nyílt levélben szólította fel az Európai Uniót, hogy haladéktalanul adja meg Ukrajna tagjelölt státuszát, és kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnának a közösségbe való formális felvételéről. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság azt közölte, hogy intenzív tárgyalások zajlanak a kérdésről. A korábbi elnök, José Manuel Barroso szerint az EU-tagság ígérete tárgyalási alap lehetne az orosz tárgyalásokon Ukrajna számára.

Menekültek

A menekültek továbbra is özönölnek a határokon át. Az Európai Unió többmilliós menekülthullámra készül, s ennek jegyében akár már csütörtökön aktiválja az átmeneti védelemről szóló direktívát, ami olyan helyzetekre készült, amikor milliószámra jönnek menekültek az unió területére. Ez lehetővé teszi, hogy hosszas menekültügyi eljárás lefolytatása nélkül is védelmet kapjanak az Ukrajnából menekültek.

Magyarországra eddig több mint 85 ezer menekült érkezett, de ha Nyugat-Ukrajnába is elkezdenek benyomulni az orosz csapatok, akkor naponta akár tízezer, sőt, százezer számra özönölhetnek át az emberek – legalábbis erről beszélt a BBC-t tudósító Nick Thorpe, aki a magyar határ mellől jelentkezett be. Mint beszámolt róla, már nagyon szervezetten zajlik a menekültek fogadása, ott, ahonnan éppen tudósított, már felállítottak fogadó központot, s flottul fogadják, segítik az érkezőket.

Tegnap egyébként megérkeztek már Budapestre is a menekültekkel teli vonatok. A pályaudvaron önkéntesek hada élelmiszerrel, itallal, higiéniai termékekkel várják őket, és segítenek az eligazodásban.

Orosz ellenállás

Nem csak az mutatja, hogy az orosz emberek jelentős része nem támogatják Putyint az Ukrajna ellen indított háborújában, hogy estéről estére a kemény rendőri fellépést, az elhurcolás kockázatát vállalva kimennek az utcára, hanem az is, hogy a különféle külföldi forgatócsoportoknak arccal, névvel, hanggal vállalva, nyíltan elítélik az agressziót. „Rossz nekünk, de kellett, hogy kapjon Putyin egy pofont”, „Nem helyes ez” – ilyen és hasonló tartalmú mondatok hangzanak el. Nagyon kevesen értenek egyet Putyinnal.