Európa jobbra tolódik, de a szélsőjobb pártjai nem tudnak összefogni

Így sem áll fenn tehát a veszély, hogy az EPP a második helyre szorul, mert a szélsőjobb pártok szinte bizonyosan nem tudnak összefogni, mindazonáltal a fejlemény jelzi, hogy Európa jobbra tolódik, és a következő parlamentnek más lesz az arculata. 

A Politico felmérése alapján az EPP 170 mandátumra számíthat, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az Identitás és Demokrácia ((ID) – a két fő jobboldali frakció – 144 mandátumot nyerhet. S vannak még olyan pártok is, mint a német AfD, amely a felmérések szerint 16 mandátumra számíthat, valamint az Orbán Viktor vezette Fidesz, amely vélhetően 10 helyet szerez majd, és akadnak még mások is – velük együtt a szélsőjobboldali EP-képviselők száma elérheti a 184-et.

Azt viszont nem tudni, hogy ezek a szélsőjobboldali képviselők milyen szövetségeket kötnek a választások után. Marine Le Pen Giorgia Meloninak udvarol, egy szélsőjobboldali szuperfrakció megszervezése érdekében, és a felmérések szerint a francia Nemzetgyűlés lesz a legnagyobb nemzeti párt az ID frakcióban, míg Meloni pártja arra számít, hogy az ECR-ben legyen a legnagyobb. Meloni már közölte, hogy nyitott minden jobboldali párttal való együttműködésre, de már kapott ajánlatot az EPP-től is. Az ID frakcióból éppen a múlt héten tették ki a német AfD-t harsonaszóval.

Az ID és az ECR frakció már most is nagyon távol van attól, hogy egységes tömböt alkosson, és egyes tagok gyakran a többség ellen szavaznak. Ez azt mutatja, hogy olyan frakcióktól, amelyeknek tagpártjait a nemzeti érdek és a szuverenitás határozza meg, nem lehet minden kérdésben egységes állásfoglalást várni.

Jordan Bardella, a Nemzetgyűlés elnöke kijelentette: ehelyett inkább blokkoló kisebbségre számít bizonyos kérdésekben. Ami biztos: az ECR Ukrajna-barát tagpártjai tiltakoznak az ellen, hogy a Fidesz csatakozzon a frakcióhoz.