Európa számára is fontos a lengyel elnökválasztás eredménye

HírKlikk 2020. június 29. 20:10 2020. jún. 29. 20:10

A lengyelországi elnökválasztás első fordulója drámaian ért véget: minden lehetséges, és semmi sem biztos. Nagyon sok forog kockán Lengyelország számára, de a német-lengyel kapcsolatok szempontjából is, és nem utolsó sorban az EU számára, ahol szerdán megkezdődik a német soros elnökség – írja a Der Tagesspiegel

Andrzej Duda elnök nagy előnnyel rendelkezik, de nem tudta elkerülni a második fordulót. Májusban még abszolút többségre számíthatott az első fordulóban, de most a becslések és exit pollok szerint, 42 százalékot szerzett. Ez egyben a felmérésekben megmutatkozott potenciáljának csúcsa is, és elegendő a vezető helyhez az első fordulóban. Elég lehet a két hét múlva esedékes második forduló megnyeréséhez is, de vajon elég lesz-e  az Európa-barát varsói főpolgármesterrel, Rafal Trzaskowskival szemben, aki akkor már az ellenzék egyetlen jelöltje lesz? 

A Donald Trump elnöknél tett látogatás, amellyel Duda a népszerűségét akarta növelni, nem mutatott látható hatást. 

Rafal Trzaskowski, aki csak májusban jelentette be az indulását, „új arcként” a legfontosabb kihívóvá lépett elő, és jelentős előnnyel maga mögé utasította a többi ellenzéki párt jelöltjeit. Mintegy 30 százalékot ért el, és ezzel némileg felülmúlta azt, amit a felmérések jeleztek. Érdekes lesz, ha a kedden várható végeredmény megerősíti a becsléseket. 

A PiS – amely Duda pártja is – az elmúlt évtizedben mindig jobban szerepelt, mint amit a felmérések előre jeleztek. Vajon ez most másként lesz? És ha igen, az egyben jelzés a július 12-i második fordulóra is, amelyre az előrejelzések fej-fej melletti versenyt várnak? Ez függ a részvételtől is. 

Legutóbb, 2015-ben 55 százalékos volt a részvétel az elnökválasztáson, most azonban 63 százalék ment el szavazni, és a felmérések ezt előre jelezték. A lengyelek újra jobban érdeklődnek a politika iránt, és főleg úgy érzik, hogy a szavazatuk számíthat. Nyitott kérdés volt azonban, hogy kinek használ a nagyobb részvétel, Dudának, vagy Trzaskowskinak. Erre a kérdésre még mindig nem adható egyértelmű válasz, de megnőtt a valószínűsége annak, hogy Trzaskowski húz nagyobb hasznot ebből a dinamikából. 

Mindkét tovább jutó jelölt arra használta fel az eredményekkel kapcsolatos állásfoglalását, hogy a kieső jelöltek szavazóit agitálja. Duda kimondottan a szélsőségesen nacionalista Konfederacja hét százalék körül szereplő jelöltjének szavazóihoz fordult, és Duda eredménye az illető jelölt szavazataival együtt matematikailag elegendő lehet a győzelemhez. A nacionalisták megszólítása azonban nem jelenti azt, hogy Duda titokban szélsőséges lenne, hanem azt mutatja, hogy mennyire tartanak már attól, hogy Duda veszíthet. Ám a politika nem így működik: az említett jelölt, Krzysztof Bosak vasárnap este nem kívánta híveit felszólítani, hogy szavazzanak Dudára, és a hívek maguk sem hajlanak erre. 

Hasonló kihívás áll Trzaskowski előtt is: egyáltalán nem biztos, hogy aki az első fordulóban nem szavazott Dudára – több mint 50 százalék –, az hajlandó lesz a második fordulóban is szavazni, és szavazatát Trzaskowskinak adni. Trzaskowskinak meg kell nyerni ezeket a szavazatokat, és amit az egyik oldalon nyer, azt a másikon elveszítheti. Ám a választási harca profi és sikeres volt, és néha ez is meghatározó lehet: hinni a sikerben, és nem félni az esetleges hibáktól. Július 12-én akár egy pár ezer szavazatnyi különbség is elég lehet.

Újdonság, hogy az ellenzéknek 2015 óta most először van reális esélye a hatalmi viszonyok átrendezésére. 

Az eredmény Németország és Európa számára egyaránt fontos. A lengyelországi elnökválasztás kimenetele meghatározó lesz a következő öt év német-lengyel kapcsolataira nézve, és tektonikus hatással lehet az EU jövőjére. Nevezetesen az, hogy Varsó lehetőleg hatékony együttműködésre törekszik, vagy nemzeti önzéseket akar kiélni. 

A lengyel államfő hatalma sokkal nagyobb, mint például a németé, ha kisebb is, mint az amerikai, vagy a francia elnöké. Aláírhatja, vagy megvétózhatja a törvényeket. Ó nevezi ki a legfelső bírákat. Hagyhatja, hogy a kormány azt tegyen, amit akar, vagy felléphet ellene.

Ha a PiS elveszít egy fontos hatalmi pozíciót, az nagy hatással lesz a jogállamiság, a bíróságok és a sajtó  körüli konfliktusokra, és a szerdán kezdődő német soros elnökség menetére. Egy példa: a bizottság által javasolt milliárdos költségvetést Németországban sokan a „takarékos” észak és a nagyobb pénzügyi szolidaritást követelő dél közötti konfliktus szemszögéből nézik. Alig akad valaki, aki megkérdezné, hogy mi a véleményük a viszonylag új keleti tagállamoknak, pedig tízen vannak a 27 között, és Lengyelország közöttük messze a legnagyobb.