Évente 46 ezer ember hal meg Magyarországon az egészségügy működési zavarai miatt
Az interneten is megtalálható már az uniós tanulmány, amelyet az Európai Bizottság szakértői készítettek, s amiből kiderült, hogy a magyarok átlagéletkora öt évvel rövidebb, mint az európai átlag. Elvileg ugyan nálunk ingyenes az egészségügyi ellátás, de a gyógyulásra fordított kiadások egyharmadát ma a saját zsebükből fizetik a betegek. És noha elvileg javul a magyar gazdaság teljesítménye, az egészségügyre a kormány a szükségesnél és az unió átlagánál jóval kevesebbet költ. Ugyanakkor az is igaz, hogy történtek kezdeményezések az egészségügy fejlesztésére, de ennek ellenére, évente egy kisvárosnyi ember halálát egy jobb rendszerrel meg lehetne akadályozni.
Mielőtt azonban a kisvárosnyi ember pusztulását kizárólag az egészségügy zavaraira vezetnénk vissza, előre kell bocsátani, hogy a becslések szerint, a halál oka elsősorban a helytelen táplálkozásra, dohányzásra és a nagymértékű alkoholfogyasztásra, illetve a mozgáshiányra vezethető vissza. Az emberek egyéni felelőssége tehát megkerülhetetlen.
A legutóbbi felmérések szerint, a halálozás közel 30 százaléka – 34 ezer ember – az étrenddel összefüggő betegség áldozata lett. Ideértve a csekély zöldség- és gyümölcsfogyasztást, illetve a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek, valamint a sok egészségtelen hús fogyasztását. A dohányzás az összes haláleset 21 százalékában – 25.500 – játszott szerepet, az alkoholfogyasztás, megközelítőleg 10 százalék – 12.000 –, ami a legmagasabb az unióban.
Sok haláleset megelőzhető lenne az egészségesebb életmód népszerűsítésével. Ez ügyben a legtöbb uniós ország ért már el sikert, de erre költeni kéne. A helyes életmód népszerűsítésére azonban Magyarország igen keveset költ. Meggyőzés helyett, a kormány az egészségtelen táplálkozás megadóztatásában hisz – és ért is el eredményeket.
Nálunk leginkább a daganatos betegségek ellátása marad el más uniós országoktól, pedig az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozás. Ennek részben magyarázata a nagyarányú dohányzás, ami a tüdőrák előidézője, de az országnak erősek a hiányosságai a rák megelőzését, felismerését és kezelését illetően is.
A tanulmány szerint, a központi kormányzat erőteljes ellenőrzést gyakorol az egyre inkább központosított egészségügyi rendszer felett. 2010 után elfogadtak ugyan egy nemzeti egészségügyi programot, amely papíron leginkább a szív- és érrendszeri-, az onkológiai és reumatológiai, a gyermekkori betegségekre, valamint a mentális egészségre koncentrál. Az egészségügyi kiadások azonban jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, a gyógyító rendszer ugyanis meglehetősen alulfinanszírozott. Emiatt a betegek a költségek harmadát saját zsebből fizetik. Ez duplája az uniós átlagnak.
Az uniós jelentés szerint gondot okoz, hogy a magyar egészségügy kórházközpontú, és az alapellátás – tehát a háziorvosi rendszer – a gyógyításban nem játszik komoly szerepet. Holott egy jól szervezett alapellátás a megelőzésben és a gyógyításban is jelentős feladatot vállalhatna, de több száz hátrányos helyzetben lévő, elmaradott településen több száz háziorvos hiányzik. Ennek oka, hogy az elmúlt néhány évben közel hatezer orvos hagyta el az országot.
Ezzel együtt a meglévő a kórházi ágyak csökkentése, a fennmaradó intézmények felszereltségének korszerűsítése sokat javítana a helyzeten. Sajnos azonban Magyarországon az egy főre eső csúcstechnológia – CT, komputertomográfos szkennerek alkalmazása – a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben az állami rendszer küzd azért, hogy fenntartsa az ellátás hozzáférhetőségét és a minőséget, egyre több a szakmai vita arról, hogy tisztázzák a magánszektor hivatalos egészségügyi szolgáltató szerepét. A kormány még nem tett közzé egyértelmű tervet, de jelenleg is zajlik az eszmecsere olyan kérdésekről, mint például az állami- és magánszolgáltatók feladatainak és szerepének egyértelmű meghatározása.
