Ez volt az év: áprilisi áldások

Belpolitika

Április elején derült ki, hogy nemcsak Filemon Mihály, Nyírmártonfalva polgármestere épített 60 millió forintos uniós támogatásból lombkoronasétányt, mégpedig oly módon, hogy ott se lomb, de még egy árva fa sem volt. Pontosabban fák voltak korábban, sőt egy egész erdő is létezett arrafelé, ám az erdő fáit az utolsó szálig kivágták, a mémmé és az uniós pénzpazarlás legújabb szimbólumává vált lombkoronasétánynak pedig híre ment. 

Filemon polgármester csupán az első fecske volt a sorban, példáján felbuzdulva más fideszes potentátok érdeklődését is felkeltette a lehetőség. Ilyen volt például Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője, aki szintén rákapott a lombkoronasétány-építésre. Ő 64 milliós uniós pályázatot nyert erre a célra, de, akárcsak társait, őt sem a gazdagodás, még kevésbé az adófizetők pénzének lenyúlása motíválta. Éppen ellenkezőleg: jó szándék vezette őket, emberbaráti cselekedetnek szánták ezeket a beruházásokat.

Április 6-án Makón a város fideszes polgármesterének tevékeny közreműködésével Jézus Krisztus Golgotára vezető útját megidézve, gyerekekkel cipeltettek keresztet. Az esetről Makó fideszes polgármestere, Farkas Éva Erzsébet facebookos, fotókkal ellátott posztja nyomán a Hírklikk is írt. 

A polgármester asszony beszámolója szerint „a Szignum Kéttannyelvű Egyházi Általános Iskola által szervezett Városi keresztutat jártuk végig ma reggel az iskola diákjaival, pedagógusaival közösen, megelevenítve és jelenvalóvá téve Jézus Krisztus Golgotára vezető útját. Az imádságos programot a Kálvária kápolnánál bemutatott szentmisével zártuk.”

Április elsején Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum azóta újabb öt évre kinevezett főigazgatója, egyben a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos, egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy bármikor megszűnhet a Sziget Fesztivál, ha ők, mármint az általa elnökölt Petőfi Kulturális Ügynökség úgy döntenek. 

Aggodalomra azonban egyelőre nincs ok, mert „a Sziget Fesztiválnak a teljes kulturális hozadéka sokkal nagyobb annál, hogy én mit szeretnék a nyolc hektárunkon... A Sziget Fesztivál nagyon könnyen megszűnhet, ha mi a Petőfi Kulturális Ügynökségben úgy döntünk, hogy a Hajógyári szigetnek a hozzánk, a tulajdonunkba került részére nem engedünk fesztivált” – közölte Demeter a Spirit FM adásában, majd – ha nem lett volna mindenki számára világos – hozzátette: „onnantól kezdve nemhogy Sziget Fesztivál, hanem semmilyen fesztivál nincs a Hajógyári szigeten”. 

A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a höveji csipkével és a pozsonyi kiflivel bővült a Hungarikumok Gyűjteménye – mindezt április 18-án sajtótájékoztatón közölte az agrárminiszter. Nagy István azt sem titkolta el a nyilvánosság elől, hogy a hungarikumok „az ország arculatának mindennapi és mindenütt jelen lévő építőkövei, amelyek szavak nélkül mesélnek a magyarokról, a hagyományaikról, a leleményességükről”. Mindezek fényében a miniszter arra biztatta közösségeket, hogy a hagyományaikat jelöljék a helyi értéktárakba, mert azok ezt követően nemzeti értékek, akár hungarikumok is lehetnek. 

A Hungarikumok Gyűjteményébe a Hungarikum Bizottság ettől kezdve 87 nemzeti érték, a Magyar Értéktárba 150 nemzeti érték tartozik.

Április 12-én a Boon.hu írta meg elsőként, hogy Hidasnémeti környékén egy vadász kilőhette az M237-es számú, svájci jeladós farkast. A hírt a rendőrség aznap még sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, a portál információi szerint az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódott.

A Svájcban született, M237 jeladóval felszerelt fiatal farkas februárban érkezett Magyarországra. Előtte Bécs mellett is megfordult, Tirolban is látták, átúszta a Dunát, majd magyar földre lépett. Bár a mintegy kétezer kilométeres utat gond nélkül maga mögött tudta, Magyarországon emberére akadt: sajtóhírek szerint M237-et egy nagy földbirtokkal rendelkező, szabolcsi vállalkozó lőtte le. 

A bűntényre úgy derült fény, hogy a farkasra szerelt jeladó szokatlan adatokat közvetített. M237 – a jelek szerint legalábbis – nem erdőben, mezőkön, hanem közúton közlekedett. Nem is akárhogyan: a farkasok képességeit is jelentősen meghaladó, több mint 100 kilométeres sebességgel száguldott. Ez keltette fel az őt folyamatosan figyelő aggódók érdeklődését, és a szörnyű sejtés beigazolódott: nem sokkal később a Hernád folyóban megtalálták a farkasra szerelt jeladót.

Április 27-én Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette, hogy lezárult a társadalmi egyeztetés, és nem változott a minisztérium véleménye: racionalizálásra van szükség, a költségek csökkentésére, ezért a jövőben már nem 25 ezer, hanem 30 ezer lakosra juthat egy postahivatal. 

Egy sor postát tehát végleg bezárnak, ezzel párhuzamosan a megmaradt hivatalok szolgáltatásainak a köre is szűkül: az eddig 20 kilós határ helyett csak maximum tíz kilós csomagokat vehet fel a posta, ami viszont sokaknak még ennél is fájóbb lesz: újságot sem árulnak a postahivatalokban. Levelet egyelőre még fel lehet adni, és a csekkek befizetésére is lesz lehetőség.

A Magyar Posta Zrt. 2022 októberében jelentette be, hogy az energiaárak drágulása miatt szünetelteti 364 postafiók működését. Az idei év elején arról értesítették a nagyközönséget, hogy bár az önkormányzatokkal történt tárgyalások eredményeként 22 településen 45 bezárt postafiókot újra nyitottak, a többi üzemeltetésére nincs lehetőségük.

A posta-bezárásokat a hivatalosságok azzal indokolták, hogy az Európát sújtó energiaválság miatt az egyes országok és vállalatok rendkívüli takarékossági intézkedéseket vezettek be szerte a kontinensen, s ez alól a posta sem jelentett kivételt. Ezért kellett Magyarországon bezárni 364 postahivatalt, köztük sok olyan településen, ahol valóban nem volt nagy a forgalom, viszont a helyieknek más lehetőségük nem volt a postai szolgáltatások igénybevételére.  

Április 27-én Novák Katalin államfő kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek. „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet” − olvashattuk a Sándor-palota közleményében. 

Nem sokkal Budaházy kiszabadulása előtt derült ki, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetes egy videóban öt kislányt vett rá arra, hogy imádkozzanak Budaházy „bácsiért” és barátaiért, akik, állítása szerint, ártatlanul ülnek a börtönben. „Van egy bácsi és az ő baráti köre, Budaházy úr, aki ugye le van tartóztatva, és folyik a per, hogy kimondják az ő ártatlanságukat. És azt gondolom, hogy ez egy jó dolog, ha imádkozunk azokért, akik le vannak tartóztatva, akik be vannak zárva, de különösképpen azokért, akik ártatlanul vannak a börtönben. És nagyon nagy szeretettel kérlek, hogy ezért a Budaházy úrért, az ő barátaiért imádkozzunk, az igazságszolgáltatás minél hamarabb mondja ki, hogy igen, visszamehetnek az ő családjukhoz, gyerekeikhez, közösségeikhez.” 

Ezzel a szívhez szóló szöveggel bírta rá a kislányokat az imádságra, azt azonban elfelejtette közölni velük, hogy a börtönben ülő bácsit és barátait terrorizmus vádjával állították bíróság elé és azért kaptak börtönbüntetést, mert merényleteket terveztek az akkori kormánypárt politikusai ellen. Böjte atya nem akarta elszomorítani az imádságra buzdított gyerekeket, ezért nem kötötte az orrukra, hogy Budaházy bácsi, más bácsikkal közösen, 2007 és 2009 között sorozatban követett el Molotov-koktélos támadásokat, robbantásos, illetve lőfegyveres merényleteket az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ pártirodai és korabeli vezető politikusok – Szilvásy György, Hiller István, Kóka János – lakóingatlanjai ellen. Felgyújtottak két melegbárt, egy heteró szórakozóhelyet és egy terézvárosi jegyiroda kirakatát, vascsövekkel véresre verték Csintalan Sándor szocialista politikust, és pénzszerzés céljából Fehérváron felrobbantottak egy bankautomatát. 

A Publicus Intézet által megkérdezettek közül csak minden ötödik ember tartotta helyesnek, hogy Ferenc pápa látogatása alkalmából Novák Katalin kegyelmet adott a terrorizmusért elítélt Budaházynak, míg 75 százalék azt mondta, hogy nem volt helyes a döntés. Még a kormánypárti szavazók többsége sem értett egyet az államfő döntésével, csupán 41 százalékuk gondolta úgy, hogy Novák helyesen határozott. 

Budaházy bácsi a börtönből – hívei hangos ovációja kíséretében – lóháton távozott.

Április 28-án Magyarországra érkezett Ferenc pápa, aki a repülőtérről egyenesen a Budai Várba ment, ahol a Sándor-palota előtti téren Novák Katalin fogadta. Az államfőnél tett udvariassági látogatását követően, az egyházfő találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Még aznap délután a Szent István bazilikában püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozott, szombat reggel pedig magánlátogatást tett a vak gyerekeket gondozó Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban.

Ezt követően, a budapesti Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet templomban szegényekkel és menekültekkel, szombat délután a Papp László Budapest Sportarénában pedig fiatalokkal találkozott. A vasárnap délelőtti Kossuth téri pápai szentmise után, magyarországi látogatása utolsó programjaként, az egyházfő a Pázmány Péter Katolikus Egyetem információs technológiai és bionikai karán találkozott az egyetemi és kulturális élet képviselőivel.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója a pápalátogatás közvetítése kapcsán örömét fejezte ki, hogy sem technikai, sem tartalmi probléma nem történt, „minden munkatárs felkészülten várta a pápalátogatást, szakmai minőségben a legmagasabb színvonalat képviselték... Szívvel, lélekkel, hittel dolgoztak a közmédia munkatársai azért, hogy Ferenc pápa három napos magyarországi látogatásának közvetítése gördülékenyen menjen” – mondta a vezérigazgató. 

Kovács Zoltán államtitkár közlése szerint a pápalátogatás megszervezésére hétmilliárd forintos keretösszeg állt rendelkezésre. Arról nincs információ, hogy miként sikerült elrejteni a pápa elől Bayer Zsoltot. Mint ismeretes, a Fidesz 5-ös számú tagkönyvének tulajdonosa, nem mellesleg Orbán Viktor közeli barátja, nincs jó véleménnyel Ferenc pápáról, akit genderben hívő demens vénembernek és libsi argentin marhának is nevezett.

A világban

A hónap legfontosabb eseménye, hogy Finnország az Észak-atlanti szövetség 31. tagállama lett. Helsinki képviselői előzőleg letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének brüsszeli székházában. A magyar országgyűlés már március végén – 182 igen és 6 nem szavazattal – jóváhagyta Finnország NATO-csatlakozását. A kormánypártok, valamint az ellenzéki összefogás jelenlévő képviselői mind támogatták a határozatot, egyedül a Mi Hazánk szavazott ellene. Összesen 11 képviselő nem szavazott, de mindannyian előre bejelentették hiányzásukat. 

A szavazás előtti hónapokban a magyar kormány többször is lebegtette a finnek és a svédek NATO csatlakozásának ratifikálását, végül a finnek esetében ez meg is történt. Svédországgal kapcsolatban a folyamatos ígéretek ellenére, a magyar parlamentnek mindmáig nem sikerült döntést hoznia, amit az immár NATO-tag Finnország külügyminisztere októberben szóvá is tett. Magyarország „megígérte, hogy nem ő lesz az utolsó, amely ratifikálja ezt. Nagy csalódás lenne, ha ezeket az ígéreteket nem tartanák be” – fogalmazott egy interjúban a finn külügyminiszter Svédország NATO-tagságának ratifikációjáról. Elina Valtonen a 24.hu-nak azt mondta, Finnország NATO-tagsága nem teljes, amíg Svédország nem válik szintén tagállammá, ezért Stockholm csatlakozásának gyors ratifikálása Magyarország és Törökország érdeke is.