Rekordszinten az egyenlőtlenség: 1,7 millió magyar él szegénységben a KSH adatai szerint

A cikk szerint 2025-ben összesen 1,7 millió magyart fenyegetett a szegénység. A HVG a KSH adataira hivatkozva azt is írta, hogy a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék soha nem látott szintre nőtt.

A feldolgozott mutató a relatív jövedelmi szegénységi arány, amely azoknak az arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, ahol a jövedelem nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát. A HVG a 2025-ös friss adatokat a 2019-es számokhoz hasonlította, mivel 2019 volt a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés előtti utolsó év.

Az adatok alapján az országon belül jelentősek az eltérések. Észak-Magyarországon például 20 százalék alatti szintről közel 23 százalékra nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Növekedést mért a statisztika a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon is.

Más térségekben javulást jeleztek az adatok: a HVG szerint Dél-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön is kedvezőbben alakult a mutató. Budapesten csak minimális változás történt, a főváros a forrás szerint jelentős előnnyel vezeti a mezőnyt.

A KSH adatai között a háztartások anyagi helyzetével való elégedettség is szerepel: 2026-ban a 16 éves és annál idősebbek körében 0,2 ponttal, 6,3 pontra nőtt az átlagérték az előző évhez képest. A mutatót 0-tól 10-ig terjedő skálán mérik, ahol a 10-es teljes elégedettséget, a 0-s érték teljes elégedetlenséget jelent.

A lap magyarázata szerint az ekvivalens jövedelmet úgy számítják ki, hogy a háztartás összes rendelkezésre álló jövedelmét elosztják egy olyan skálával, amely figyelembe veszi a háztartás létszámát és összetételét; az OECD2-skálán az első felnőtt 1-es, a további felnőttek 0,5-ös, a 14 év alatti gyerekek pedig 0,3-as értékkel szerepelnek.