Megtorpantak a NER-cégek eladásai, a vevők félnek a vagyonvisszaszerzéstől

Magyarországon eddig több, egymással párhuzamos szabályrendszer alapján vizsgálták a külföldi befektetők cégvásárlásait. A Telex cikke szerint a befektetők gyakran kifogásolták az eljárások lassúságát és a tiltó döntések kiszámíthatatlanságát. Példaként említik, hogy az állam kezdetben megtiltotta az osztrák VIG-nek az Aegon magyarországi üzletágának megvételét, és az Alföldi Tej görög befektetőnek történő eladását is megakadályozta.

A most társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet a Belügyminisztérium, illetve a Gazdasági és Energetikai Minisztérium párhuzamos engedélyezési rendszerét egyszerűsítené. A Telex szerint 2027-től külön jóváhagyásra csak az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli befektetők részesedésszerzésénél lenne szükség, és csak meghatározott feltételek fennállása esetén. Az engedélykötelezettség emellett ágazati alapon is korlátozott maradna.

A cikk szerint a piac idei gyengeségének több oka lehet. A forint erősödése devizában számolva megdrágítja a magyar cégeket, a magas kamatok miatt a finanszírozás sem olcsó, a külföldi vevők számára pedig külön kockázatot jelenthet, ha NER-hez kötődő vállalatot vásárolnának. A lap által megszólaltatott szereplők szerint sok magyar tulajdonos eladna, de kevés a vevő, így az alkupozíciók inkább a vásárlóknak kedveznek.

A Telex azt írja, sajátos kettősség alakult ki: az április 12-i választás óta a külföldi pénzügyi befektetők bizalma erősödött Magyarország iránt, hitelesebbnek tartják az euróbevezetés ígéretét, kedvezőbbnek látják a költségvetési folyamatokat, a forint erősödött, a hozamok csökkentek, és a NER-hez nem kötődő tőzsdei cégek részvényei is drágultak. Ez a bizalom azonban a cégfelvásárlási piacon a lap szerint nem jelent meg.

A korábbi tiltásoknál a Fidesz-kormány nemzetbiztonsági és ellátásbiztonsági érvekre hivatkozott. Az Aegon-ügyben a Telex emlékeztetése szerint az Európai Bizottság uniós jogba ütközőnek találta a vétót. Az Alföldi Tej esetében a kabinet a nyerstej kivitelével, drágább importtermékekkel és a hazai ellátás veszélyeztetésével érvelt, miközben a görög vevőjelölt állítása szerint a magyarországi termelés fenntartására és bővítésére adott be üzleti tervet.

A lap szerint a Tisza-kormány hivatalba lépése után nem változtatta meg azonnal az engedélyezési rendszert: az érintett ügyletekhez továbbra is a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium jóváhagyása kellett. A Telex információi szerint a gazdasági tárcánál Fábián Ágnes gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár területéhez tartoznak ezek az ügyek. Forrásaik pozitívumként említették, hogy a minisztériumok betartják a határidőket, de rendszerint ki is használják a rendelkezésükre álló időt.

A cikk külön jelzi: az a feltételezés, hogy az elhúzódó engedélyezés mögött a NER-hez kötődő tulajdonosok kiszállásának ellenőrzése állna, csak piaci spekuláció. A hosszú várakozás azonban önmagában is bizonytalanságot okozhat, mert hónapok alatt változhat a megvásárolni kívánt cég értéke, a piaci környezet, illetve az eladói vagy vevői szándék.

A NER-hez kötődő vállalatok megvásárlásánál a Telex forrásai szerint a vevők attól tartanak, hogy egy későbbi vagyonvisszaszerzési eljárás akkor is érintheti a megszerzett vagyont, ha ők jóhiszeműen jártak el. Egy forrás úgy fogalmazott: „a NER-esek nagyon sok mindent eladnának, de a vevők nem tudják, hogyan lehet megoldani a biztonságos vásárlást”. A kockázatokat letéti számlával, szavatossági kikötésekkel és szigorú elállási feltételekkel lehet kezelni, ezek viszont nehezítik a megállapodást.

A Telex példaként említi az eMAG-csoporthoz tartozó Sameday magyarországi üzletágának tervezett eladását is: a Forbes beszámolója szerint az Osztrák Posta tulajdonában álló Express One a munkavállalókkal, az ügyfélszerződésekkel és a teljes infrastruktúrával együtt venné át a vállalatot. A cikk szerint a tervezett enyhítés fontos lépés lehet, de a piaci bizalom helyreállításához az engedélyezés egyszerűsítésénél többre lenne szükség.