Ez volt az év: februári rejtélyek

A világban

Ez a hónap a „lufi” hónapja is volt egyes elemzők szerint, hiszen február elején az Egyesült Államok bejelentette, hogy lelőttek egy kínai kémléggömbot Dél-Karolina partjainál. Az előző napokban több ilyen eszközt is felfedeztek Latin-Amerika, Kanada és az Egyesült Államok fölött. Ez a lufi-incidens – természetesen – hosszú hónapokra megbénította az amerikai-kínai kapcsolatokat, s csak az év utolsó periódusában állt helyre a párbeszéd Washington és Peking között.

Bár Putyin lépései általában kiszámíthatatlanok, arra azért mégsem gondoltak sokan, hogy az orosz elnök a hónap 21. napján bejelenti, hogy Oroszország visszalép a nukleáris fegyverkezést korlátozó ÚJ START szerződéstől. A világ ezzel közelebb került egy nukleáris fenyegetéshez. 

Február a földrengések hónapja is volt, hiszen 6.-án nagy erejű, 7,8-as magnitudójú rengés rázta meg Törökországot és Szíriát, melynek következtében legalább 57 000-en életüket vesztették. A törökországi földrengés túlélőit mentő magyar csapatok már a tragédia bekövetkeztének napján repülőre szálltak, s végül negyven embert sikerült megmenteniük. Egy héttel később, 13.-án pedig Romániában 5,2-es erősségű rengés volt, melyet Magyarország délkeleti részén is érezni lehetett.

A vonatkatasztrófák mindig sokkolják annak az országnak a közvéleményét, ahol az esemény megtörtént. Ezúttal a hónap utolsó napján, 28.-án borult gyászba Görögország, ahol 57 ember halt meg Thesszáliában egy vonatbalesetben. 

Itthon

Ami a magyarországi eseményeket illeti, Orbán Viktor miniszterelnök számára Alijev azeri elnök budapesti látogatása volt a legfontosabb. A látogatás hetén erről a látogatásról tette fel messze a legtöbb képet és posztot a Facebookra. Kiemelt partnerségi megállapodást is kötött Orbán Ilham Alijevvel, ennek részletei egyelőre homályban maradtak. 

Azt viszont a nyilvánosság is megismerhette, hogy a Magyar Orvosi Kamara közleményt adott ki, amiből kiderül: rendkívüli nyomásgyakorlásba kezdenek, mert az volt a véleményük, hogy az egészségügyet nem szabad próba-szerencse alapon átszervezni. A MOK rendkívüli országos küldöttközgyűlése jóváhagyásával a kamara felkérte a háziorvosokat, ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladat-ellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok pedig ugyancsak helyezzék letétbe önkéntes többletmunkájukra vonatkozó felmondásukat.  

A kormány reakciója a szokásoknak megfelelő, nem párbeszédkészséget tükröző szakmai megnyilvánulás volt: a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Takács Péter ugyanis keményen nekiment az orvostársadalomnak, elsősorban a MOK-nak, felelőtlenséggel vádolva a kamarát, és lépésüket a betegbiztonságot fenyegetőnek minősítette. Azt is állította, hogy „a magyar egészségügy továbbra is jól teljesít, a Covid alatt is jól működtünk”, bár persze „van még hova fejlődni”, de „elnézést kérünk, nekünk a betegek érdekei az elsők”. 

Hogy mennyire jól működtek a Covid idején, arra az a botrány világított rá, amelynél kiderült – miután Ujhelyi István EP-képviselő kiperelte az adatokat –, hogy borzasztóan pontatlan volt az adatkezelés, bebizonyosodott, hogy magas hibaszázalékkal került a rendszerbe a Covid-fertőzöttség, mint halálozási ok; a hibás adatok száma a harminc százalékot is meghaladta, nem volt megbízható adat, egyénre lebontott, lekérdezhető formában stb. 

Februárra is rányomta bélyegét a Völlner-Schadl-ügy, a végrehajtók korrupciós bűnügye. Folytatódott a kihallgatások kiszivárogtatása – a Blikk után a Telex is többet leközölt. Ezekből már nem csak az derült ki, hogy a gyanúsított főkolomposok az egymás között, illetve családtagjaikkal folytatott beszélgetéseikben 50-60 érintett országgyűlési képviselőre tettek utalásokat, hanem az is, hogy – némileg más, de szintén gyanús kontextusban – elhangzott Varga Judit igazságügyi miniszter neve is.  

Februárban történt az a stratégiainak is nevezett kormányülés, amelynek talán legfontosabb része az volt, hogy lemondatták a minisztereket a vagyonkezelői alapítványok kuratóriumi tagságáról, remélve, hogy ezzel sikerül rávenni az Európai Bizottságot, e gesztus fejében szabadítsa fel az Erasmus- és a Horizont-pénzeket. Mint az év közben kiderült, ez az ötlet nem jött be. Hiába távoztak a miniszterek, az Európai Bizottság nem volt elégedett a helyükre érkező más fideszes politikusokkal, például polgármesterekkel és egyéb potentátokkal. Összefoglalónk megjelenésének napjáig nem szabadították fel ezeket a pénzeket Magyarország számára, pedig Navracsics Tibor, aki többször is kiutazott Brüsszelbe, hogy eredményeket tudjon felmutatni, kis túlzással szinte kéthetenként jelölt meg újabb és újabb dátumokat ebben az ügyben.

Február lévén, megérkezett a nyugdíjasok számára a 13. havi nyugdíj, s a kormány büszkén hivatkozott betartott ígéretére. Más kérdés azonban, hogy eközben azzal szembesülhettek az idősek, hogy az infláció még tovább nőtt. A nyugdíjas infláció már 27,4 százalékos volt januárban, s ezen belül az élelmiszerek ára 44, a háztartási energia ára pedig 52,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ennek fényében a 13. havi nyugdíjat akár nevezhetnénk 13. FÉLhavinak is, mert a rezsi és az élelmiszer elvitte az idősek bevételeinek a zömét. 

Színesítette a februárt, hogy ebben a hónapban találkozott a miniszterelnök Blount atyával, egy ördögűző katolikus pappal a Karmelitában. Orbán Viktor nagyon fontosnak tartotta eszmecseréjét az ördögűző pappal. Nem véletlenül került központi helyre a vele készített közös fénykép. Orbán talán ezzel hálálta meg azt, hogy a pap egy szombathelyi misén nemes egyszerűséggel azt (is) közölte a hívőkkel, hogy Jézus másik neve Viktor. Ennek fényében külön jelentősége lehet Orbán számára a mise közben elhangzott kijelentésének: „Senki nem tudja Jézust legyőzni. Az ördög sem. Soros György sem”.

Februárban jelent meg a Mediánnak a Telex által részleteiben közölt decemberi felmérése, amely szerint a hatvan év felettiek körében 64 százalékon áll a Fidesz támogatottsága, miközben a negyven év alattiaknak csak a 22 százaléka szavazna Orbánékra. Ám a miniszterelnök heti összefoglalójában, az évértékelő apropójából közölt egyik kép – Orbán lelkes fiatalok gyűrűjében – pont ellentétes tartalmú üzenetet próbált küldeni. Arra – ahogy mondani szokták – a legöregebb hinduk sem tudtak magyarázatot adni, vajh mi lehetett a rejtett üzenete annak, hogy a csoportkép láthatóan egy alagsorban készült!

Egyébként a hónap kiemelt eseménye volt a Várkert Bazárban megtartott kormányfői évértékelő, amelyet egy szólás-mondással indított Orbán Viktor, amikor közölte: a baj nem szól előre, ránk töri az ajtót. Azóta, hogy a Nyugat a szankciókkal belépett a háborúba, mindent újra kellett gondolnunk – magyarázta ezután, hozzátéve, újra kellett vizsgálni az összes, 2010-ben kitűzött célt, ezekről – mint mondta – nem kell lemondani, csak az eszközökön kell változtatni. Továbbra is barátokat akarunk szerezni, nem ellenségeket – mondta az Európai Unióban rendre ellenséget kereső kormányfő. A Vodafone NER-kézbe történő felvásárlásáról azt állította, „visszamagyarosítjuk” az infokommunikációs területet. 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta – jelentette ki ezután Orbán, aki szerint az EU-ban és a NATO-ban Magyarországon kívül mindenki háborúpárti.  Azt is mondta: Joe Bidennel humor jött a Fehér Házba, az amerikai elnök egy „présembert”, David Pressman nagykövetet küldte Magyarországra, hogy „préselje bele” Magyarországot a háborúba. 

Február említésre méltó történése volt még, hogy ismét lebukott Várhelyi Olivér, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos, aki az Európai Parlament plenáris ülésén, egy kérdésre adott válasza után, azt kérdezte: „hány hülye van még?”. Szerencsétlenségére – amúgy a saját figyelmetlenségének köszönhetően – bekapcsolva maradt a mikrofonja, ezért mindenki hallhatta, a kamerák-mikrofonok pedig rögzítették is a beszólást. Később hiába adott ki közleményt a magyar biztos, mondván, „Őszintén sajnálom a megjegyzésem körüli félreértést”, lasszóval lehetett keresni olyan embert, aki hitt neki. 

Miközben ideahaza az országban mozdulni sem lehetett a „Magyarok döntöttek: 97 százalék nem a szankciókra” óriásplakátoktól, Orbánék szép csendben megszavazták az Európai Unió újabb – sorrendben tizedik – szankciós csomagját…

Az év januári botrányairól itt olvashatnak.

(A kiemelt képen Orbán a Várkert Bazárban.)