Ezúttal egy brit hírszerző beszélt Putyin vélt súlyos betegségéről, aminek köze lehet a háborúhoz is

NVZS 2022. május 15. 10:20 2022. máj. 15. 10:20

Újabb állítások láttak napvilágot Vlagyimir Putyin vélt betegségéről. 24 óra leforgása alatt két forrás is arról beszélt a Sky Newsnak, hogy az orosz elnök súlyos beteg, s ennek is köze van az Ukrajna ellen indított háborúhoz. Kirilo Budanov ukrán vezérőrnagy, a hírszerzés vezetője után ezúttal egy volt brit kém, az orosz ügyekben igen jártas Christopher Steele beszélt erről, orosz és más információs forrásokra hivatkozva. Volodimir Zelenszkij nemes egyszerűséggel arra szólította fel a világot, hogy nyilvánítsák terrorista államnak Oroszországot. Diplomáciai nagyüzem van ezekben a napokban, ez részint az újabb szankciók előkészítésével, részint az Ukrajna melletti kiállással, meg persze a finn és a svéd tervezett/várt NATO-csatlakozással függ össze. Ami a fronton történt fejleményeket illeti – az ukránok ellentámadásba lendültek, de az oroszok is sikerekről számolnak be. Akár már ma is megtarthatják népszavazást a korábban elfoglalt Herszon városában az Oroszországhoz való tartozásról.

Elszámította volna magát Putyin? 

Nyugati elemzők szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem számolt a heves ukrán ellenállással és az erőteljes globális válaszlépésekkel, amikor elrendelte a február 24-i inváziót – írja a Reuters, amely beszámol arról is, hogy a G7-ek szombati nyilatkozatukban hitet tettek amellett, hogy tovább fokozzák az Oroszországra nehezedő gazdasági és politikai nyomást, és több fegyvert szállítanak Ukrajnának.

Nyilatkozatukban a G7 tagországainak – az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada – miniszterei is ígéretet tettek arra, hogy „felgyorsítják erőfeszítéseiket az orosz energiaellátás csökkentésére és megszüntetésére” is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mindenesetre kijelentette, hogy Moszkva „totális hibrid háborúnak” minősíti a nyugati szankciókat, de Oroszország ellenáll ezeknek a büntetőintézkedéseknek, azáltal, hogy szorosabb partnerséget alakít ki Kínával, Indiával és más országokkal 

A finn és a svéd szándék utózöngéi

Felgyorsulni látszanak az események a finn és svéd NATO-csatlakozási bejelentés hivatalos közeledése nyomán. Németországban összegyűltek a védelmi szövetség külügyminiszterei, hogy két napos tanácskozást tartsanak. Jelen van Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. 

Sauli Niiniszto finn elnök telefonon közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy Finnország csatlakozni szándékozik a NATO-hoz. Az orosz elnök hibának nevezte, ha Finnország feladná a semlegességét, ez – mint közölte – károsíthatja a kétoldalú kapcsolatokat. Jelenleg semmi nem fenyegeti Finnország biztonságát – állította, de arról is beszélt, hogy Oroszország ellenséges lépésnek minősíti Helsinki NATO-csatlakozási törekvését, azt határozottan fenyegetésnek látja, ​​amire Moszkva válaszolni fog.

Berlinben a finn és a török külügyminiszter megpróbálja rendezni a NATO-csatlakozással kapcsolatos nézeteltéréseiket. Mint mi is megírtuk, Erdoğan török ​​elnök még pénteken arról beszélt, hogy országa nem tudja támogatni a szövetség bővítését, mert Finnország és Svédország „sok terrorszervezet otthona” (ezzel az ott befogadott kurdokra gondolt).

Mint emlékezetes, Oroszország ukrajnai háborújának az egyik célja az volt, hogy megakadályozza a NATO további bővítését Európában, s meggátolni, hogy a volt szovjet tagköztársaság valaha is csatlakozzon a védelmi szövetséghez.

Amerikai vizit Kijevben

Volodimir Zelenszkij felszólította a nyugatot, hogy hivatalosan is „terrorista államként” ismerjék el Oroszországot. Az ukrán elnök ezt akkor mondta, amikor Kijevben találkozott Mitch McConnell amerikai republikánus politikussal, az amerikai szenátus kisebbségi vezetőjével, aki váratlan látogatást tett Kijevben Az Oroszországgal szembeni szankciók további szigorításáról tárgyalt az ukrán fővárosban. Zelenszkij üdvözölte McConnell látogatását, ami – mint rámutatott – Ukrajna kétpárti amerikai támogatását demonstrálja. Az ukrán elnök egyúttal köszönetet mondott Joe Biden elnöknek, amiért a héten aláírta a második világháború korszaka Lend-Lease törvényének frissítését, ami lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok gyorsabban állítson elő és szállítson fegyvereket és lőszereket olyan konfliktusokban résztvevő szövetségesek számára, amelyekben nem közvetlenül azok.

A német kancellár tapasztalata Putyinnal

Olaf Scholz német kancellár, aki pénteken telefonon beszélt Putyinnal, azt mondta, semmi jelét nem észlelte annak, hogy az orosz vezető gondolkodásában bármi változás következne be a háborút illetően. A T-online hírportálnak adott interjújában Scholz kijelentette, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók érvényben maradnak mindaddig, amíg Oroszország megállapodásra nem jut Ukrajnával, „célunk, hogy ez az invázió kudarcot valljon”.

Újabb spekulációk Putyin betegségeiről

Ezúttal egy volt brit hírszerző, a Trump győzelmét hozó 2016-os amerikai választásba történt orosz beavatkozásról szóló könyv szerzője állította, hogy Vlagyimir Putyin súlyos beteg. Christopher Steele a Sky Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy az értesüléseit Oroszországból és máshonnan szerezte. „Az nem világos, hogy pontosan mi is ez a betegség, gyógyíthatatlan-e, vagy bármi más. De szerintem mindenképpen figyelembe veendő tényezőként kell ezzel számolni” – vélekedett, hozzátéve: Putyin betegsége is egy eleme annak, ami Ukrajnában történik.

Ezt megelőzően, Kirilo Budanov ukrán vezérőrnagy a Sky Newsnak adott exkluzív interjújában arról beszélt, hogy az orosz vezető súlyos rákbeteg, és Oroszországban puccs folyik az eltávolítására.

Vlagyimir Putyin egészségi állapota körül évek óta keringenek a találgatások, amelyek fokozódtak, amióta elrendelte az ukrajnai inváziót.

Ukrán ellentámadás indult

Az ukrán csapatok ellentámadásba lendültek a korábban az oroszok kezére került kelet-ukrajnai Izium város közelében – jelentette be egy regionális kormányzó. Ez komoly visszalépést jelenthet Moszkva tervei számára, hogy elfoglalják az egész Donbasz térséget – jegyzi meg a Reuters. Inváziójuk április 19-én bejelentett második szakaszában, az oroszok  tűzerejük nagy részét a Donbászra összpontosították, miután a háború első heteiben észak felől nem sikerült elérniük a fővárost, Kijevet.

Ukrajna azonban visszafoglalta a második legnagyobb ukrán várostól, Harkivtól északkeletre az oroszok által korábban elfoglalt területeket. Az orosz csapatok kivonultak Harkiv város területéről – ezt már The Guardian jelentette Ihor Terekhov polgármesterre hivatkozva. 

Az Iziumra és az orosz utánpótlási vonalakra nehezedő nyomás fenntartása megnehezíti Moszkva számára a harcedzett ukrán csapatok bekerítését a keleti fronton, a Donbászban – hívta fel a figyelmet a Reuters.

Moszkva nem éri el politikai céljait Ukrajnában – ezt pedig az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma (HM) állítja. Legfrissebb hírszerzési közleménye szerint a tény, hogy Oroszországnak csak egyetlen oroszbarát helyi vezetést sikerült kikényszerítenie Herszon városában, „rávilágít arra, hogy Oroszország inváziója nem tudott előre mozdulni a politikai céljai elérésének az útján”.

Az oroszok is sikerekről számolnak be

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői egy sor helyszínen sikeresen lecsaptak ukrán állásokra. Állításuk szerint legalább 100 ukrán „nacionalista” életét vesztette. A Reuters nem tudta ellenőrizni a jelentés valóságtartalmát.

Mindenesetre  Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy továbbra is nagyon nehéz a helyzet a Donbászban. Az ukrán elnök rámutatott, hogy az orosz erők továbbra is megpróbálnak valamiféle győzelmet demonstrálni a térségben.

Mariupolban a helyzet még mindig változatlan

Még mindig zajlanak a tárgyalások arról, hogyan tudnák evakuálni a sebesült ukrán védőket az ostromlott Azovsztal acélműből a mariupoli kikötőbe Az ukránok orosz hadifoglyok szabadon bocsátását ajánlották fel cserébe. A lassan három hónapos háború legsúlyosabb harcait elszenvedő Mariupol jelenleg orosz kézen van, de ukrán harcosok százai továbbra is kitartanak az Azovsztali acélműnél a hetek óta tartó heves orosz bombázások ellenére. A török elnök szóvivője közölte, hogy Törökország két hete javasolta a sebesült harcosok tengeri evakuálását az üzemből. A javaslat továbbra is „terítéken" marad, bár Moszkva nem egyezett bele az akcióba – mondta.

Közben a Mariupol romjai közül menekülteket szállító autókból és furgonokból álló nagy konvoj megérkezett az ukrán fennhatóság alatt álló Zaporizzsja városába. Menekülésük előtt napokig vártak az orosz csapatok távozására. Ukrajna több mint két hónapja fokozatosan evakuálja a civileket a rommá pusztított városból.

Népszavazásokat készít elő Moszkva?

Ukrajna szerint Moszkva népszavazást tervez – talán már vasárnap – arról, hogy Mariupol Oroszországhoz kíván-e tartozni. Hasonló közvélemény-kutatás már zajlik Grúzia szakadár dél-oszéti régiójában – emlékeztet a The Guardian, rámutatva: a nyugati szövetségesek állításai szerint Oroszország színlelt népszavazásokat tervez katonai akcióinak az igazolására.

A Fekete-tenger orosz blokádja egyes országok egész lakosságát taszítja az éhínség felé, mondták a G7-ek külügyminiszterei, és emberek milliói fognak éhen halni, ha Oroszország nem engedélyezi az ukrán gabona exportját a blokád alatt álló kikötőkből. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom