Felcsuti Péter: a 420 körüli euró gyakorlatilag a felbomlás felé viszi a magyar gazdaságot
Húzódik a folyósítása, de elképzelhetetlen, hogy ne érkezzen uniós pénz – jelentette ki Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség volt elnöke a Klikk TV Mélyvíz című műsorában. Kifejtette, a magyar gazdaság gyakorlatilag működésképtelen az uniós pénzek nélkül. „Nem az a kérdés, hogy a magyar állam képes-e a piacokról drágábban, de ugyanannyi pénzt összeszedni, hanem az a kérdés, hogy a világ miként ítélné meg a magyar gazdaságot, például a hitleminősítési intézetek.”
Ha a hitelminősítőknek az lenne a véleményük, mint nekem, hogy nem megy uniós pénzek nélkül, akkor annak az a következménye, hogy leminősítik az országot, visszavágják bóvliba, a befektetésre nem ajánlott kategóriába, ahol voltunk jó pár évig. Annak pedig az a rettenetes következménye, hogy Magyarország kiszorul a tőkepiacokról és akkor mégsem lehet a tőkepiacokon pénzhez jutni, a forint elkezd zuhanni, a kamatokat vissza kell emelni a 20 százalékos sávba ahhoz, hogy a forint valamennyire erős legyen – sorolta az egymásba gyűrűző következményeket.
„Gyakorlatilag bekövetkezne, hogy a magyar gazdaság működésképtelenné válik.”
Felcsuti Péter szerint borzasztóan nehéz a kormánynak rászánnia magát arra, hogy érdemben változtasson azon, amit 13 évig csinált és az is látszik, hogy az uniós tagországok, a Bizottság és a Parlament most már nem enged a kormánynak, nem hisz a pávatáncnak. „Most is 19-re akarnak lapot húzni, ami már párszor bejött, mint 2010-ben az IMF-fel kapcsolatban. Most is jönnek az EP- választások és remélik, hogy szélsőjobboldali áttörés lesz, csak meg kell úszni a 2024-ig szóló időszakot. Csakhogy ez hazárdjáték. Egyetlen kormány sem játszhat kockajátékot a saját országával.”
A közgazdász emlékeztetett, láttuk ,milyen a 420 forint körüli euró, az gyakorlatilag a felbomlás felé viszi a magyar gazdaságot, és akkor az emberek forint-megtakarításaikat átváltják euróra és ez már elindult. „A gazdaság szereplői nem lesznek hajlandóak a forintot elfogadni fizetőeszközként, a vállalati kapcsolatok töredezni fognak, nem lesz meg a bizalom egymás iránt, mindenhol előre fizetést kérnek. Ennek van egy önmagát erősítő hatása, elhalasztják a beruházásokat, az infláció nem tud visszamenni a három-öt százalékos sávba, ahova várják 2025-ig, a nyugdíjasok, a bérből fizetésből élők kétségbeejtő helyzetbe kerülnek. A ’90-es évek elején éltünk meg ilyet, amikor a magyar gazdaság valóban a szétesés állapotába került.”
Valamennyi uniós pénz továbbra is jön, az előző költségvetési ciklus teljesítéseként, a nemzeti bank devizatartaléka a 30-35 milliárd dolláros sávban van, ami nem olyan rossz, és Magyarország hozzáfér a tőkepiacokhoz – mondta Felcsuti Péter a jelenlegi állapotokról
Úgy vélte, nem elegáns, hogy az állampapírok felé irányították a megtakarításokkal élőket, de azt, hogy nem hajlandóak visszaváltani a névértéken a papírokat, nem hirdetik. Mondott egy példát, miszerint korábban, ha vett valaki három éves lekötésű papírt és két év múlva visszaváltotta, mert szüksége volt a pénzre, akkor minimális kezelési költség mellett, az addig járó kamatokkal megkapta, most azonban nem. Kénytelen kivárni a három, öt vagy hét évet vagy elfogadni, hogy három-négy százalékos árfolyamvesztesége lesz. „Ezt elhallgatják, én is csak magánemberként tudtam meg.”
A magyar állam úgy gondolja, bármit rákényszeríthet a piac szereplőire, és azért nincs felháborodva a Bankszövetség sem azon, hogy a bankoknak ki kell adniuk egy papírt arról, hogy rosszabbul jár az, aki nem államkötvényt vesz, hanem náluk köti le a pénzét, mert ezt csinálták az energiavállalatokkal is, amelyeknek rá kellet írni a közüzemi számlákra, hogy mennyit csökkent a rezsi – magyarázta Felcsuti Péter, hogy miért nem, háborodott fel a Bankszövetség a kormány lépései miatt.
„Az állam mindent megtehet, kérdés, hogy jól teszi-e, amit tesz. Az Európai Unió egyetlen országában sem tartják ezt szükségesnek, a háború ellenére sem.”
A közgazdász úgy látja, nagyon gyenge a piaci szereplők érdekérvényesítő képessége és tarthatnak az állam retorziójától, amennyiben valaki – különösen, ha egy bank – ugrál. „Két percen belül kaphat egy bankfelügyeleti vizsgálatot, amelynek kockázata 100 milliós lehet és nem biztos, hogy a bíróságon sikerül megtalálni az igazát. Ez összefügg a jogállamiság kérdésével, az állam túlterjeszkedésével.”
Nálunk pont nem arról van szó, hogy az állam önmagát korlátozza, hanem ellenkezőleg, minden erejét úton-útfélen latba vető államról beszélünk, amely kellő aggodalommal tölti el a piaci szereplőket – foglalta össze véleményét Felcsuti Péter.
A Klikk TV műsorét itt nézheti meg.
