Felcsuti Péter: az emberek hajlandóak mitikus jelenségként értékelni az egy számjegyű inflációt

A közgazdász szavai szerint azonban önmagában az a tény, hogy tíz százalék alá került a mutató, nem ad okot az örömre. „A gazdaság tartósan működésképtelen kilenc vagy akár nyolc százalékos infláció mellett is, a gazdaság akkor működik, ha inflációmentes, amikor két-három százaléknyi áremelkedést lehet értelmezni, a közgazdászok szerint ekkor nincs infláció. Az infláció nyolc százalékon is destruktív jelenség, és hét százalékon is az.”

Hogy az élelmiszerárak miként emelkednek, annak semmi köze nem lesz az egy számjegyű inflációhoz. Ha nyolc százalék lesz az infláció, a kis jövedelmű embereknek szükséges termékek ára akkor is messze-messze nyolc százalék fölött fog emelkedni – hívta fel a figyelmet arra, hogy az áremelkedés – főleg az élelmiszereké – továbbra is magasabb lesz, mert ez egy átlagszám. „Van jelentősége annak, hogy az infláció egy- vagy két számjegyű, de ahogy lenni szokott, a Fidesz megint tematizált egy témát, azt mondta, meg lesznek oldva a gondok, az infláció egy számjegyű lesz és ezt az emberek hajlandóak, valami mitikus jelenségként kezelni, hogy akkor minden rendben van.”

Felcsuti Péter arról is beszélt, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette, az infláció csökkenésével párhuzamosan, a gazdasági növekedést elősegítő intézkedéseket kell szorgalmazni. „Az nem úgy van, hogy az állam elkezdi a növekedést ösztönözni, hanem annak van egy természetes mozgása, amit kisebb-nagyobb mértékben az állam tud befolyásolni, néha egy kis mértékben serkenteni, néha egy kicsit lassítja, attól függően, hogy milyenek a körülmények.”

Elmagyarázta, hogy az elmúlt években soha nem tudtunk ennek a dolognak a két oldaláról beszélni, mert amikor a magyar gazdaság túl gyorsan növekedett, megbomlottak az egyensúlyi mutatók, elszaladt az infláció – ezek mind jelzik a túlhevülő gazdaságot –, akkor nem hallottunk arról, hogy az államnak feladata lenne, hogy lassítsa, hűtse a gazdaságot, mindig arról hallottunk, hogyan tudja gyorsítani a gazdasági növekedést.

„Konkrétan meg kell nézni, mit is akar tenni annak érdekében az állam, hogy a növekedés valamivel gyorsabb legyen, mert ha ezzel újra inflációs folyamatokat indít el, vagy lassítja a dezinflációt, hogy nyolc százalékról tényleg valamikor vissza tudjunk érni a két-három százalékos sávba, és ezt nem tartja fontosnak, akkor több kárt fog okozni, mint hasznot.”

Nagy Márton tíz pontja

Rémisztő, hogy tényleg visszaköszönt a múlt, ilyen határozatokat a Kádár-rendszer és általában az autoriter rezsimek használnak, a benne lévő leegyszerűsítő kifejezések, amelyek között vannak olyanok, amelyek egymással ellentétbe is kerülhetnek – mondta Felcsúti Péter. „Megdöbbentő, hogyan tud a múlt visszaköszönni. Ugyanazok a panelek, szlogenek miként tartanak fogva kormányzati pozícióban lévő embereket a 21. században. Ezek a pontok vágyálmok, mint például a demográfiai folyamat. amelyre rettenetesen kevés ráhatása van az államnak. 10 és 100 milliárdok, amelyek erre elmentek csok-okkal meg egyéb, semmi által nem bizonyított, eszközökkel, ezek nem eredményezik az áhított 2,1-es reprodukciós szintet, ehhez képest 1,5-nél vagyunk és nincs lényeges változás.”

A tíz pont tele van lózungokkal, kiábrándítónak tartom, hogy egy gazdasági miniszternek csak ennyire telt – tette hozzá.

A közgazdász hozzátette, lehetnének nem pénzügyi ösztönzők, például a nőknek megkönnyíteni az újbóli munkába állást, javítani az óvodai, iskolai ellátást, ami mind serkentőleg hatna, hogy az emberek ne érezzék, hogy szemben áll a szakmai karrierjük és a gyermekvállalás.

Felcsuti Péter arra is reagált, hogy az önkormányzati számlavezetés liberalizált, ők maguk dönthetnek arról, melyik banknál akarják a számlájukat vezetni. (Az idén szeptemberben Békéscsaba városházi közgyűlésén Szarvas Péter polgármester kész tényként jelentette be: számlavezető bankot vált a város. Mivel sem a testület, sem az illetékes pénzügyi és gazdasági bizottság elé nem került ilyen előterjesztés, a képviselők ekkor hallottak először az állítólag lefolytatott eljárás eredményéről – ha az ellenzéki képviselő nem kérdez rá, talán máig sem tudnak róla – a szerk.)

„Az, hogy egy bank versenyez egy önkormányzat számlájának kezelésére, ezen nem kell fennakadni, mint Békéscsabán, ha viszont ez úgy történik, hogy – különösen a fideszes vezetésű önkormányok – utasítást kapnak, vigyék át a számlájukat a Magyar Bankholdinghoz, az már izgalmasabb lesz, de nem lenne meglepő, mert látjuk azt, hogy itt vannak a pártutasításra működő önkormányzatok, vállalatok, mint a Szerencsejáték Zrt. vagy a villamosművek, amelyek pontosan tudják, kinek kell fizetni és mennyit.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.