Feljelentés is lehet a vége: bennfentes KSH-információkhoz jutott a kormánybarát intézet

Vasárnap írta meg a Portfolio a gyanúját, miszerint a Makronóm Intézet napokkal a hivatalos megjelenése előtt hozzájutott a február 6-ára betervezett, a tavalyi kiskereskedelmi teljesítményt összegző KSH-jelentés számaihoz. A portál ugyanis megkapta az intézet vezető közgazdászának a tényadatokra épülő elemzését. Ami vasárnap még kérdőjeles volt, hétfőre felkiáltójelessé vált: a Portfólio már teljes bizonyossággal állíthatta, hogy az intézet több nappal a hivatalos megjelenés előtt ismerte a KSH adatait.

A Portfolio mindenesetre megjegyzi, hogy a kiszivárgás súlyosságának megítéléséhez tudni kellene, honnan történt, illetve egyetlen véletlen esetről van-e szó, vagy rendszeres gyakorlat a kényes statisztikai adatok megfelelő kezekbe történő, idő előtti eljuttatása. „...vagy a KSH-ból, vagy valamilyen kormányzati körből érkezhettek meg az embargós adatok, és ez vagy sokadszorra történik így, vagy elsőre. Ezt bizonyára vizsgálni fogja legalább az elsődleges adatgazda, a statisztikai hivatal” – olvasható a portálon.

Érdekes módon, a botrányt nem kapta fel a magyar sajtó, pedig nagyon komoly ügyről van szó. Hogy pontosan mekkoráról, azt Mellár Tamástól kérdeztük meg. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökének, parlamenti képviselőnek nemcsak a véleményére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, készül-e bármilyen lépést tenni az ügyben.

Tapasztalt-e ilyet valaha is? – hangzott az első kérdésünk, amire Mellár határozottan leszögezte, hogy nem, soha, ám mint szavaiból kiderült, meglepődve azért nincs. „Ez ugyan rendkívüli és egyedi ügy, miközben persze a monopol helyzetek előállítása beleillik az egész orbáni politikába, a NER-rendszerébe”. „A Központi Statisztikai Hivatal egykori elnökeként is főbenjáró bűnnek tartom azt, ami történt, olyannak, ami nagyon rongálja a KSH megbízhatóságát, hitelességét, renoméját” – közölte. 

Szerinte látni, hogy nem véletlen kiszivárogtatásról van szó, „egyértelmű, hogy a szóban forgó baráti intézetnek előre odaadták az adatokat, hogy időben gyártson elemzést és küldje el a baráti sajtónak, s a megfelelő kommunikációs embereknek, hogy amikor megjelenik majd az adat, akkor felkészültek legyenek, tudják kommunikálni”. Ám malőr történt, valaki valamit elrontott, s olyanhoz is kijutott az adat, aki nem volt ebben a körben, s megfelelően becsületes volt ahhoz, hogy közzé tegye, így a botrány kirobbant. 

„Az ügy nagyon súlyos, erős a gyanú, hogy a KSH folyamatosan és módszeresen ad ki statisztikai adatokat azok hivatalos megjelenése előtt bizonyos baráti köröknek, így hozva őket előnyös helyzetbe” – szögezte le Mellár, aki egyetért azzal, hogy az adat, amiről most bebizonyosodott, hogy előre elküldték legalább egy elemző intézetnek „csak” a kiskereskedelmi forgalomról számolt be, de lehetne rosszabb is. Példaként hozta fel a negyedéves GDP-adatot. Ha az két-három nappal a hivatalos közzététel előtt kikerül bizonyos emberekhez, körökhöz, akkor milliárdos nyereséget tud hajtani az információ birtokába jutottak számára. „És ne felejtsük el, ez bűncselekmény, bennfentes információkkal való visszaélés” – szögezte le, hozzátéve: „éppen ezért, a dolog súlyosságára való tekintettel parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezem”. Bár kétli, hogy a kormány egyáltalán hagyja-e majd a testület létrehozását, de mindenképpen megpróbálja, sőt, azt sem zárja ki, hogy feljelentés is lehet a botrányból. A Portfolio cikkéből kiderül, hogy napokkal előbb kint volt már az adat a KSH-tól, azt pedig nem tudni, hogy csak ez az egyetlen intézet kapta meg, vagy többek is. Erre is választ kellene keresnie a felállítandó parlamenti vizsgálóbizottságnak – mutatott rá Mellár, aki egyébként kifejezetten kíváncsi, hogy mit fog ehhez szólni az Európai Unió statisztikai hivatala, amelynek egy előre bejelentett vizsgálata előtt áll a KSH. Az Eurostat ugyanis márciusban világítja át a magyar hivatalt, s elég kínos lesz, ha akkor kiderülnek bizonyos dolgok, hiszen „a statisztikai hivatalok működésének az egyidejű tájékoztatás az alapelve, vagyis az, hogy senkinek nem szabad hamarabb kiadni az adatokat” – szögezte le.

Ez alól egyetlen egy kivétel van – válaszolta kérdésünkre Mellár. Az pedig a kormány, ám még azon belül is csak szelektíven juthatnak a tárcavezetők az információkhoz. Egy szóban forgó adatot ugyanis csak az a miniszter, illetve adott esetben a jegybank elnöke kaphat meg, akinek dolga van azzal. Ám még ők is csak a hivatalos közzétételt megelőző este, a tőzsdezárás után, embargós felirattal ellátva ismerhetik meg az adatot. Mellár elmondta, hogy az ő elnöksége idején is így volt ez – a GDP példájánál maradva, azt nem küldték el például az egészségügyi miniszternek (akkor volt ilyen tárca), ezzel szemben megkapta a pénzügyminiszter és az MNB elnöke.

Hogy tisztán lássunk, megkérdeztük Mellár Tamástól, hogy mi a technológiája, a folyamata, az időrendisége egy-egy KSH-jelentés elkészítésének és közzétételének. Egy évvel előre rögzítik az úgynevezett tájékoztatási naptárt, ami napra lebontva tartalmazza az egyes jelentések közzétételét – emlékeztetett. Ezzel nem tudnak játszani – jegyezte meg, nem tudják például tologatni egy-egy adat nyilvánosságra hozatalának az időpontját, még ha lennének is, akik esetenként nem bánnák ezt. Az egy évre előre rögzített menetrendnek megfelelően kell ütemezni az adatgyűjtést, -feldolgozást és -ellenőrzést. Általában egy-két nappal a jelentés közzététele előtt a KSH elnöke és a tájékoztatásért felelős elnökhelyettes megkapja azt, ők átnézik, elfogadják, láttamozzák, majd a megjelenés előtti este, tőzsdezárás után eljuttatják az illetékes miniszterhez, esetleg a jegybank elnökéhez. A megjelenés reggelén, fél órával a hivatalos közzététel előtt, tehát fél kilenckor embargósan elküldik a jelentést a sajtónak – vázolta a folyamatot a KSH korábbi elnöke. „Szigorúan meg van szabva, s lehet is tudni, hogy kik azok, akik az adatokat összeállítják és létrehozzák a jelentést, azok az emberek soha nem adtak ki előre senkinek így adatokat, és szerintem most sem” – szögezte le Mellár. 

„Ez egy olyan adatkiszivárogtatás, amiben látható módon, a KSH felső szintű vezetése is érintett, nélkülük egyszerűen nem mehetett volna ki ilyen adat” – szögezte le. Arra is rámutatott, hogy „a történetből rutinszerűség látszik, nagy valószínűséggel az elnök és a tájékoztatásért felelős elnökhelyettes is tudott erről, onnan szervezetten került ki az adat”.

De vajon visszakövethető-e majd, hogy mi történt, és hogy ki(k) a felelős(ök)? – kérdeztük. Mellár úgy véli, hogy az érintettek elég ügyesek lehetnek ahhoz, hogy ne legyen nyilvánvalóan a KSH-hoz köthető nyoma a kiszivárogtatásnak. Ám csodák nincsenek, ha a KSH az adatgazda, akkor csak onnan mehetett ki – húzta alá.