Fiatal politikusokat szondáztak – izgalmas eredmény született

Harkai Péter 2021. április 10. 08:51 2021. ápr. 10. 08:51

A politikai elit számára jelentős kihívás megtalálni a következő nemzedéket. A fiatalok bevonása a politikába generációról-generációra egyre nehezebb. Éppen ezért, gyakran meglepő, amikor egy-egy fiatal mégis a politikusi pályát választja.

A Republikon Intézet csütörtöki online konferenciáján sikeres fiatal politikusokkal beszélgettek arról, hogy mit ad számukra a politikai pálya, és hogy miként lehet még több fiatalt bevonni a közéletbe. A szervezők azt is megpróbálták feltérképezni, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy „újoncnak” a politika idősebbek uralta világában.

A konferencián bemutatták a Republikon legújabb kutatását is, amely a fiatalok politikai aktivitását, közéleti részvételét vizsgálja. A meghívásnak nem csak az ellenzéki pártok delegáltjai tettek eleget, lényegében hiánytalanul, de a kormánypárti Fidelitas képviseletében is elfogadták az invitálást. 

Major Petra talán az internetes fórum legfiatalabb hölgypolitikusaként kapott meghívást a véleménycserére. A Párbeszéd kőbányai képviselője portálunknak elmondta, hogy bár tisztában van a választott hivatás kíméletlen veszélyeivel, de az biztató tapasztalat a számára, hogy a vallott világlátásuk harmonikus a hazai népesség nagy része által elfogadott elvekkel. Ezt részben visszaigazolta a Republikon kutatása is, ami szerint a 18-29 éves korosztály annyiban liberálisabb a közfelfogásnál, hogy jóval elfogadóbb a zöldprogramok, a környezetvédelem preferálása vagy akár az azonos neműek párkapcsolatát illetően.

Arra a kérdésre, hogy az online konferencián inkább a pártpolitikai különbségek vagy a generációs egyetértés volt-e a jellemzőbb, racionális választ kaptunk. Bár vannak általános érvényű, pártok feletti értékek, amelyek nem megkérdőjelezhetők, de amellett nem lépett el egyikőjük sem, hogy más-más pártot képviseltek. Példaként hozta fel, hogy a melegházasság kérdésében valószínűleg sosem fognak egyetérteni a Jobbikkal, de ezért is vannak különböző pártközösségekben.

A beszélgetés eredményeként annyit mindenképpen megállapított, hogy a mai huszonéves politikusgeneráció másként viszonyul már a világhoz, mint tették ezt az elmúlt 20-30 évben megismert közéleti szereplők. Úgy véli, alapvető különbségnek tűnik, hogy inkább a gyakorlati politizálás jellemzi a fiatalokat, semmint a nagy ívű, belterjes szónoklatok. Eddigi tapasztalata szerint a következő politikusgeneráció már pragmatikusan közelebb áll egymáshoz, mint nem – jellemezte az elődöket.

Mindezt megerősítette Horn Gábor is, akit az említett fiatalok körében elvégzett Republikon-felmérés eredményéről is kérdeztünk. 

Hogy van-e remény arra, hogy érvényesülni is tudnak majd a most huszonéves politikusok s az ifjúsági kvóta nem csak az adminisztrációnak szól, arra a politikai elemző biztató jeleket talál – legalábbis ezt igazolja a jelentős merítésű, ötezres mintán elvégzett kutatásuk. Mindebből kiderült, hogy a fiatalok politikai értékválasztásukat tekintve, erősen különböznek az idősebb korosztálytól. Az viszont meglepő ellentmondás, hogy ugyanakkor az attitűdjükben, életmódjukban, napi életviteli értékválasztásukban már koránt sincs akkora különbség. 

Az előző generációkhoz képest a legszembeötlőbb különbség, hogy például a Fidesz támogatottsága a vizsgált generációnál 29-30 százalék körül mozog. Adataik szerint az ellenzéki oldalon ebből a többletből – jelenleg – leginkább a Jobbik és a Momentum profitál. Az viszont meglepő adat, hogy például a melegházasság elfogadása, a meleg párok gyermekvállalása vagy az állam és az egyház szétválasztása ügyében a vizsgált fiatal korcsoport inkább konzervatív álláspontot képvisel, amint a többségi társadalom. Mindez nem gátolja, hogy akár zöldtudatosként vagy liberálisként definiálják a világnézetüket. „Van egy érdekes zavar ebben a dologban a 19-29 éves korosztálynál. Az értékválasztásuk területén sokkal nyugatiasabbak, mint az előző generációk, ugyanakkor életmód típusú kérdésekben korántsem a polgári demokráciákra jellemző álláspontot képviselnek. Ebben hasonlítanak a késő kádári időszakra – vagyis ránk” – jegyezte meg Horn Gábor.    

Arról kérdezve, hogy mit tapasztal, miért szállnak be mégis huszonévesen ebbe a nem túl népszerű politikusi szakmába, a csütörtöki online fórum résztvevőit hallgatva úgy tapasztalata, a saját értékrendjük mellett elkötelezett közéleti ambíciók fűtik a pártok ifjú képviselőit. De hozzátette, a forradalmi hevület nem izzította az online konferenciát, legalábbis az általa jobban ismert s példaként felhozott német szociáldemokraták ifjúsági szervezetéhez képest. Ez utóbbiak akár saját pártjukkal szemben is indulattól fűtött emóciókkal nyilvánulnak meg. Ez még nem jellemző a hazai generációs közéleti politikára – tette hozzá. 

Azt viszont örvendetesnek tartja, hogy az elmúlt tíz évben a hazai politikában történt egy generációváltás, a jelenlegi elit 40-50 éves, elöregedettnek semmiképpen sem mondható egyik oldalon sem. Mindez azt bizonyítja, hogy a fiatal generáció előtt nyitott az út az érdemi politikai működéshez, de: „az egyelőre nem látható, hogy egy még fiatalabb generáció vezető szerephez jutna a jelenlegi politikai elitben. Az viszont megállapítható, hogy minden jelentős párt – a KDNP kivételével – jelentős energiát fordít arra, hogy a fiatalokhoz is szólni tudjon. Bármennyire is abszurd, de például a kormány bejelentése, miszerint 2022-től teljes személyi jövedelemadó-mentességet ígérnek a 25 éven aluliaknak, ez is azt jelzi, hogy ebben a korosztályban nem állnak valami jól. A csütörtöki konferencia-beszélgetésünk a számomra mindenesetre megnyugtató tapasztalattal zárult, mivel fiatal, szimpatikus, jól felkészült fiatalembereket láttam” – nyilatkozta a Hírklikknek Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke.