Fleck Zoltán: a demokrácia állandóan kell, nem csak négyévente

HírKlikk 2021. június 20. 13:40 2021. jún. 20. 13:40

A közjogászok szerint meg kell szabadulni a NER Alaptörvényétől és ez a feltétele annak, hogy szóba jöhessen a demokratizálódás – mondta a KlikkTv-ben Fleck Zoltán jogtudós, egyetemi tanár. Hozzátette azonban, hogy ők is kétféleképpen gondolkodnak, egyrészt abban, hogy ha nincs kétharmad, semmit sem lehet csinálni, másrészt abban, hogy a kormánynak sima többséggel lesz lehetősége kicselezni a jelenlegi intézményrendszert.

„Ellenfeleink azt gondolják, hogy – némi túlzással – ha nincs kétharmad, nem lehet semmit csinálni, ezzel azt sugallják a magyar társadalomnak és a szakmának is, hogy egyetlenegy számszaki műveletre le lehet szorítani ezt az alapvető kérdést. Bibó erre azt mondaná, hogy csak a lényeget nem látjuk, és ebből cselekvőképtelenség következik.”

Valószínűleg egyre kevesebben lesznek az ezt hangoztatók az elkövetkező hónapokban, mert annyira abszurd a rendszer működése, hogy kifejezetten elviselhetetlen még maguknak is – tette hozzá a jogász a Klikktv Mélyvízben című műsorában. Fleck Zoltán szerint „egyre világosabb, hogy a kétharmados többséggel létrehozott Alaptörvény és a berendezkedés lényegében azért lett ilyen szoros, hogy egy elvesztett választás esetén se kerüljön ki a hatalom a mostani birtokosai kezéből. Ezt szolgálják az alapítványosítási döntések, az óriási méretű közvagyon kézbeadása, és ezt szolgálták korábban a hosszú távra kinevezett közjogi tisztségviselők is.”

Fleck Zoltán számításai szerint „fél év sem kell, hogy ezeknek az eszközöknek a hiányában megbuktassák a következő kormányt.”

„A rendszer olyan, hogy intézményesen megbonthatatlan, sem vagyoni, sem közjogi, sem médiafelülete nem lesz a következő kormánynak.”

A másik csoport szerinte, „akik azt gondolják, hogy elég megnyerni sima többséggel a kormányzati pozíciókat, és a kormánynak lesz lehetősége, hogy kicselezze azt az intézményrendszert és szabálytömeget, amit a NER létrehozott. Csakhogy kétharmados törvények sora áll akadályként.”

A jogtechnikával sok mindent ki lehet cselezni – tette hozzá, de ez tisztázatlan helyzetet hoz létre és legalább annyira támadható, mintha az új demokratikus erők belekezdenek egy alkotmányozási folyamatba.

A passzívak csoportjáról elmondta, nagyon tetszik a Fidesznek, ők azok, akik azt mondják, hogy nincs mit tenni, a másik csoport pedig tetszik az ellenzéki koalíció azon részének, akik nem gondolkodnak másban, mint a pozíciók döntésében.

„Mindkét véleménynek nagy a veszélye.”

Fleck Zoltán szerint egyféleképpen lehet ezt megváltoztatni, „be kell vonni a társadalmat az alkotmányozási folyamatba, és ezt most kell elkezdeni – még nem késő.”

Ennek egyik politikai feltétele, hogy a hatpárti koalíció megegyezzen abban, hogy az alkotmányozási folyamat fontos és be kell vonni a társadalmat. Hozzátette, „az is lényeges, hogy ne ők csinálják, hanem a szakértők, a civilek és azok, akik ebben elő tudják segíteni azt, hogy a fideszes szavazók is bekapcsolódjanak”.

Ne legyen látszata sem, hogy az ország egyik fele alkotmányozást akar, a másik nem – folytatta. Civil erők kezdeményezzenek, olyanok, akik meg tudják szólítani a társadalmat és mögéjük kell felsorakozni a pártoknak. Ez önmérsékletet tanúsítana, amire nagyon rászorulna a magyar politikai elit.

Ebbe a folyamatba be kell vonni a fideszes szavazókat is – mutatott rá Fleck Zoltán. Ha már egyszer a magyar társadalom „bevonódott egy ilyen technikába, ha megtapasztalta, hogy beleszólhat a dolgokba, akkor olyan alkotmányt fogadjanak el, ami a részvételt intézményesíti és ha hatalomra kerül az ellenzék, ez őket is korlátozni fogja.”

Hozzátette: jelentős kérdésekben ki kell kérni a társadalom véleményét, nem egyszerű népszavazással, sokkal cizelláltabb módon.

„El kell dönteni, hogy akkor jutunk ki ebből a válságból, akkor tudunk demokratikusan kormányozni stabilan, ha magunkat is korlátozzuk. Ez lenne az alkotmányos gondolkodásmód lényege.”

Fleck Zoltán beszélt arról is, hogy történelmi hiányt tudna pótolni a mozgalomként felfogott alkotmányozás. Az elmúlt 30 évben nem vonták be a társadalmat az átalakítási folyamatba.

„Ha az embereket leültetik egy asztalhoz, hogy más véleményeket is meghallgassanak, akkor ez átalakító folyamat, létrejöhet egy politikai közösség, amely képes cselekedni.”

Hozzátette: „a Fidesz csinált valamilyen típusú közösséget, de az ideológiailag és politikailag egynemű és instrumentálisan használja a tagokat a saját politikai céljainak elérésére. A politikai közösség nem ezt jelenti, hanem azt, ha sokféleképpen gondolkodunk erkölcsi szabályozási kérdésekről, az élet értelméről, a vallás szerepéről, a homoszexualitásról, a családról. Amit a Fidesz csinált, az egy homogén társadalomkép, ami nem igaz, hazugság.”

A NER Alaptörvényhez való ragaszkodás a Fidesz szavazói számára olyan, mint Orbán Viktor személyéhez való ragaszkodás. Nem jött létre a politikai közösség, ahol elfogadják, hogy más értékeket képviselnek.

Fleck Zoltán nagyon pesszimista sok szempontból. „Ebben a helyzetben a következő alternatívák vannak. Még a Fidesz-szavazók többsége is érzi, hogy baj van, de nem tudja, hogy micsoda, csak azt, hogy soha nem kérdezték meg az ő véleményét, a nemzeti konzultációról pedig mindenki tudja, hogy manipuláció volt.

„Nem mondhatjuk azt, hogy az emberek hülyék, nem nőttek fel a demokráciához, nem mondhatjuk, hogy fogalmuk sincs, milyenek az európai értékek. Nem tehetnek róla, mert soha nem próbálták ki, hogy milyen a demokrácia igaz működése, soha nem próbálták ki, hogy nemcsak négy évente van politikai akaratuk.”

Hozzátette: soha nem mutatott példát a politikai elit, hogy képes racionális érvek alapján kompromisszumot kötni és valami nemzeti minimumot magáénak gondolni. A Fidesz kihasználta, és végletekig fokozta ezt a kettéosztottságot.

Rámutatott, a populista politikai alapja, hogy azt gondolom a társadalomról, hogy megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, alulképzett, nincs véleménye, megvezethető – és így is cselekszik a politikai elit. Nemcsak az alkotmányozást dobja félre, hanem tulajdonképpen lenézi a társadalmat. A Fidesz csak manipulációban tud gondolkodni.

Az alapfeltétele a hosszútávú kormányzásnak az alaptörvény lecserélése. „Próbáljunk meg kivonulni ebből a kettéosztottságból, hallgassunk a civilek szavára. Ma már sokkal erősebb a civil aktivitás, mint néhány évvel ezelőtt. Vannak nyilvánosságra hozott programpontok és látjuk, hogy van politikai elszántság, és vannak szakmai elemek, amelyeket nyilvánosságra hoztak. De ez már egy koalíciós megállapodás tárgya.

„A demokrácia állandóan kell, nemcsak négy évente – ha ezzel meg tudja szólítani az ellenzék a Fidesz szavazóit vagy a bizonytalanokat, akkor szavazatokban megjelenő hasznot szerezhet.”

Forrás: Hírklikk