Fleck Zoltán: a hazugságra épített politika lehet a Fidesz veszte

– Mikor van bizalmi válság egy országban, egyáltalán mi az a bizalmi válság?

– Sokféle jelentése van a bizalmi válságnak. Az egyik, hogy az emberek nem bíznak az intézményekben. Intézmények alatt elsősorban politikai intézményeket értünk, a parlamentet, a kormányt, a pártokat, a politikusokat, azokat a szerveket, amelyek döntéseket hoznak. Nem bízunk abban, hogy ezek a döntések a többség érdekeit képviselik, azt gondoljuk, hogy valamilyen önző módon, saját érdekeket képviselnek. Ilyenkor intézményi bizalomról beszélünk. A bizalmi válságnak van azonban egy szociológiai jelentése is, ez arról szól, hogy nem bízunk egymásban. Nem bízunk abban, hogy a másik ember, az idegen, akit nem ismerünk családi kötelékek vagy közeli viszony által, az nem akar rosszat nekünk. Tehát nem bízunk a másmilyenben, nem bízunk az idegenben. Általában ez a két típusú bizalomhiány összefügg egymással. Rossz esetben – ahogy egyébként ez Magyarországon jellemző – a populista politika ki is használja ezt az idegentől való tartózkodást. Nem is kell magyarázni, mennyire jól látszik ez a politikai propagandában. Arra nem szoktak gondolni, hogy az ilyen típusú társadalmi bizalomrombolás egyébként az intézményi bizalom csökkenésével is jár. Ez az összefüggés valószínűleg erős, az általános bizalomrombolás az minden tekintetben rossz az intézmények számára is. 

– Maradjunk a politikai bizalmi válságnál. A Pulzus Kutatóintézet a rezsicsökkentés szűkítéséről megkérdezte az embereket. 65 százalék mondta, hogy nem ért egyet a lépéssel, mert a Fidesz nem ezt ígérte a választási kampányban. 27 százalék azt válaszolta, hogy aki az átlag felett fogyaszt, annak meg kell fizetnie a piaci árat, így egyetértenek a szűkítéssel, 8 százalék pedig nem válaszolt. Bizalmi válságot jelent-e, hogy a magyarok 65 százaléka, és a 8 százalék nem válaszolóval majd’ háromnegyede nem ért egyet a rezsicsökkentés szűkítésével?

– Én óvatos lennék ez ügyben, mert a Fidesz nyilván saját csapdájába esett bele azzal, hogy a rezsicsökkentésre alapította a politikáját, és az erre a hazugságra épült. Miközben lehetett tudni, hogy ez fenntarthatatlan, és szembemegy mindennel. De hát, nagyon sokszor volt olyan, hogy a Fidesz-választók nem értettek egyet bizonyos intézkedésekkel, és ettől még nem rendült meg vészesen a bizalom. Azt, hogy a bizalom mitől tud megrendülni, bizonyos fokig valamilyen módon lehet ugyan előre látni a közvélemény-kutatásokból, de igazából a bizalom megrendülését nem azok fogják mutatni. Hanem például az, hogyha télen azt érzik az emberek, teljesen magukra hagyták őket, és olyan módon csapták be őket, hogy a gyerekük fázik éjjelenként. Most egyelőre csak a gondolat meg a félelem van, az a szorongás, hogy be van jelentve valami, aminek a következményét még nem látják. Az igazi bizalommegvonás pedig akkor lesz, amikor az emberek elkezdenek valóban fázni.

– Ön szerint mi hozott nagyobb bizalomveszteséget a Fidesznek, hogy a választások előtt a hatalma megtartása érdekében azt mondta: a rezsicsökkentés megmarad, nem lesz adóemelés, kiszórt egy csomó pénzt, vagy az, hogy vissza kellett vonnia a rezsicsökkentést, adóemelés is lett, és ezáltal a pénzt is szedi vissza?

– A bizalomhoz legközelebb álló, polárisan szemben levő fogalom az a hazugság. Abban nem bízunk, aki becsapott minket. A bizalom legerősebb ellensége a hazugság lelepleződése. Emlékezetes, Churchill azt mondta: „nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket”. Ha Orbán megmondta volna előre, hogy nagyon nehéz lesz, akkor nyilván ez a típusú bizalmi válság, ami a hazugság következménye, nem áll elő. De hát a hazugságra épül minden. Az az érdekes ebben a magyar politikai helyzetben, hogy nem csak a rezsicsökkentéssel kapcsolatosan van hazugság, hanem szinte mindennel, ami a közt érinti. A hazugság egész építménye tud megrendülni, ha az egyik hazugság ilyen nagyon durván lelepleződik. Azt gondolom, hogy egyszerűen csak az a pszichológiai dolog működik most, hogy azok haragszanak a leginkább arra, aki hazudott, akiket sikerült becsapnia korábban. A Fidesz-választók lesznek a legdühösebbek arra, hogy becsapták őket, hiszen saját magukkal is szembe kerülnek. 

– Ön szerint ezt a jelenlegi helyzetet hogyan kezeli most a Fidesz?

– Azt látom, úgy, ahogy eddig is kezelte. Megpróbálja elterelni a figyelmet. A fasiszta beszéd, amit Orbán Tusványoson elmondott, azt a célt is szolgálta. Nem gondolom azonban, hogy ne lenne igaz, tehát kifejezi az ő politikai ideológiáját, de mégiscsak arról van szó, hogy van egyfajta terelés. A másik szokásos módszer, hogy abban bízik, nincs alternatívája úgysem a dolognak, tehát az emberek mindent le fognak nyelni, hiszen nincs, aki a másik oldalról azt mondaná: itt vagyok egy ütőképes alternatívával. Ehhez hozzájárul még az is, hogy megpróbálja nyilván kompenzálni valami mással, ideológiával, újabb Európa elleni kirohanással, ideológiai összetartással. A csalódottakat valahogy mindig sikerült eddig más szellemi, ideológiai termékekkel megnyugtatni. Mondom még egyszer, a tél és a rezsiszámlák megjelenése azonban már valóban olyan dolog lesz, amit az M1 híradója már nem fog tudni kompenzálni. 

– Az országszerte hol itt, hol ott kirobbant sorozatos tüntetések, az elégedetlenség és a Fidesz kapkodása, zavarodottsága elvihetnek egy bizalmi válságig?

– Ezek a tüntetések egyelőre olyanok, amelyekről jól látjuk, hogy azért a fiatal középosztályt sakkban tartják. Valami olyasmi, ami a középosztály ellenkezése egyfajta egzisztenciális következménnyel, de ez még nem az éhséglázadás. Ami a fejünk felett lebeg, közeleg, az az, hogy nagyon elszegényedett, nagyon egyenlőtlen, nagyon kiszolgáltatott társadalom – ahol a gyerekszegénység is nagyon jelentős – milliókat érintő rezsicsökkentésének a rossz kiszámítási módja elvezethet valamilyen robbanásig. Mert ahol az átlagfogyasztást rosszul számítják ki, azzal olyan terheket rónak társadalmi csoportokra, amelyek tartalékok híján nem lesznek kompenzálhatóak. Ez a típusú ellenkezés, tüntetés eddig még nem jelent meg, de valószínűleg ez a félelem motiválja most a Fideszt. Majd nyilván megpróbálnak valami új eszközt keresni, de az eddigiek szerintem nem lesznek jók.