Fleck Zoltán: becstelen ember, aki ma bármilyen pozícióra elvállalja a Fidesz jelölését

A Fidesz-KDNP Haszonicsné dr. Ádám Máriát, dr. Varga Rékát, dr. Lomnici Zoltánt, és prof. dr. Patyi Andrást jelöli a szeptembertől megüresedő négy alkotmánybírói helyre – tudtuk meg a hvg.hu jóvoltából  Meglepőek ezek a nevek? 

Erre nem is tudom, mit mondjak. Igazából teljesen lényegtelen, hogy kik ülnek ezekben a székekben. E nevek közül kettő ismertebb, a másik kettőnek a karrierje is ismert a hírekből. Inkább egy általános összefüggést mondanék erről. Aki ma – ennyi idő után – bármilyen pozícióra elvállalja a Fidesz jelölését, az becstelen ember. Tehát az a helyzet, hogy itt nincs nagyon miről beszélni. Annak a kettőnek, akiknek a neve ismertebb, a pályafutása teljesen beleilleszkedik a Fidesz hatalomgyakorlásába. Ezek morálisan nagyon gyenge figurák. Ez egy olyan társaság, amely minden rendszert bármilyen célból bármikor kiszolgál. Úgyhogy, őszintén szólva, egyáltalán nem vagyok meglepve. Semmi meglepő sincs a jelölésben, nem is kell ezen megdöbbenni. Egyébként, ahogy mondtam, teljesen mindegy, hogy ki ül ezekben a székekben. Ha most teljesen véletlenszerűen beültetnének akár egy jogi végzettség nélküli embert, vagy egy harmadéves jogászt – mellesleg ehhez a kettőhöz Alaptörvény-módosítás kellene, de az sem lenne probléma –, akkor jobban járnánk, mint ezekkel a jelöltekkel. Ez már nem Alkotmánybíróság, úgyhogy teljesen mindegy, ki ül ott. 

Az új jelölteket e hét pénteki ülésén hallgatja meg a parlament igazságügyi bizottsága. A négy helyre a Fidesz-KDNP tett javaslatot. Már a látszatra sem adnak az új alkotmánybírók jelölésekor?

Hát ezt megtehetik, mert az egyik első intézkedésük volt 2010 után, hogy a korábbi konszenzuális rendszert átalakították többségi elvűvé. Korábban a parlamenti bizottság paritásos alapon működött, tehát ott konszenzust kellett létrehozni a jelöltek vonatkozásában. Aztán a parlamenti többség azt szavazta meg, akit akart, csak éppen azok közül a jelöltek közül, akikben konszenzus volt. Az volt az első, hogy ezt a többségi elvre átírták, azért sikerült olyan könnyedén feltölteni az Alkotmánybíróságot a saját káderekkel, míg aztán egy sem maradt, aki számottevő jogásznak mondható a szónak abban az értelmében, hogy a minimális autonómiáját megőrizte volna. Egyébként a most mandátumát vesztő négy alkotmánybíróra (Dienes-Oehm Egonra, Pokol Bélára, Szalay Péterre és Szívós Máriára – a szerk.) ez ugyanúgy igaz, mint a most éppen majd megválasztandó négyre. Itt már semmiféle látszatról nincsen szó. Egyébként hadd mondjam azt, hogy már a szakmában sem érdekel senkit, hogy ki az alkotmánybíró. Napjainkban teljesen mindegy, hogy ki ül ott. Ebben az értelemben nyugodtan játszhatják a színjátékot, teljesen világos, hogy a saját embereik kerülnek pozícióba. 

Az ellenzéki pártok közül egyedül a Momentum jelölt a posztra, ők Bárándy Gergely egykori MSZP-s politikust. Egyáltalán neki van bármilyen esélye is?

Én nem látom a logikáját ennek az ellenzéki jelölésnek, mert egyetlen üzenete van, úgy teszünk, mintha létezne Alkotmánybíróság, létezne alkotmánybírói pozíció, és lenne bármilyen jelentősége a jelölésnek és a választásnak. A Momentumnak ez az ide-oda cikázása a NER, az Orbán–rendszer legitimálása és megkérdőjelezése között, teljesen jellemző és totális kudarca az ellenzéknek. Ezen típusú jelöléssel szemben nagyon egyértelműen egyetlen feladat van, elmondani, hogy színjátékban nem veszünk részt. Ha részt vesznek, az ő lelkük rajta. 

Egyébként, ha normális országban élnénk, hogyan kellene kinéznie az alkotmánybírói jelölésnek, és az Alkotmánybíróságnak? 

Mondanék egy-két dolgot. Ha arról van szó, hogy a parlamenti többség választja meg az alkotmánybírókat, akkor legalább a jelölés folyamatában konszenzusnak kell lennie, és ezt a konszenzust a parlamenti jelölőbizottság esetében megelőzi egy széles szakmai keresési folyamat. Ebben meghallgatják a szakmát a jelölt teljesítményéről, életrajzáról, és viták folynak arról, vajon szakmailag eljutott-e arra a szintre, hogy megérdemli-e jelölést. Egy többségi parlamenti párt pedig nem kockáztatja meg, hogy a szakmával ellentétben mond véleményt az alkalmasságról. Ez egy íratlan szabály, ilyenkor feltárják a jelöltek addigi teljesítményét, publikációját. Egy kicsit arra a mintára, ahogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság jelöltjeit a szakma előtt a sajtó szétszedi, hogy vajon a jelölt megérdemli-e a jelölést. Miután úgy döntöttek, hogy civil értelemben szakmailag erre alkalmas, akkor a politikai konszenzusfolyamatba illesztik bele. Tehát meg kéne egyeznie az ellenzéknek és a kormánypártnak, hogy kiket jelölnek a parlamenti többség számára. Azért, mert egyébként egy váltógazdaságban, ahol nagy esély van arra, hogy egy alkotmánybírónak a mandátuma tovább tart, mint a kormány mandátuma, ott érdek fűződik a konszenzushoz. Ahhoz, hogy olyan jelöltek kerüljenek be, akik majd a következő kormány számára egyformán jók lesznek, és függetlenek attól a közvetlen politikai kormányzati hatalomtól, amelyik létrehozza őket. A többség ugyanis fölborulhat, megváltozhat, átalakulhat. Az egész mögött van egy érték, amit persze lehet mindenféle jogi garanciákkal segíteni, de nem lehet a semmiből létrehozni: ez pedig az, hogy mindenki, aki részt vesz ebben a folyamatban tiszteletben tartja az alkotmánybírók függetlenségét és autonómiáját. Tehát, ha megválasztották, és beült a székbe, akkor mindegy, hogy ki választotta meg, és hogy jutott oda, független lesz a megválasztóktól is. Most azonban ezt nem feltételezi senki a magyar Alkotmánybíróságról. Pedig volt ilyen precedens Magyarországon is 2010 előtt, sőt, még utána is egy darabig. A jogi szakfolyóiratok és jogi szakma elkezdte vizsgálni az Alkotmánybíróság tevékenységét, a jelöltek szakmai kvalitásait, erről volt diskurzus. Ma egyáltalán nincs diskurzus, mert semmi értelme nincs. Igazából ezzel kapcsolatban ma a legdurvább jelzők is napvilágot láthatnak, ezek az alkotmánybírók paprikajancsik abban az értelemben, hogy teljesen mindegy, mit mondanak, szolgálják a NER-t, ahogy minden ilyen intézmény szolgálja. Tényleg csak az értelmetlenségét tudom hangsúlyozni ennek a dolognak.