Fleck Zoltán: Isten mentsen mindenkit Handó Tünde jogállamától!

- Jelöltként Handó Tünde erősítené a rendes bíróságok és az alkotmánybírák közötti bizalmat. Ez jogi értelemben mit jelent pontosan?

- Szerintem semmit nem jelent. Mégpedig azért nem, mert a mai helyzetben aligha lehet értelmesen vitázni két közjogi szervezet jogértelmezési konfliktusáról. Erre legfeljebb akkor lenne mód, ha tétje lenne a közjogi vitának, de ma már nem az Alkotmánybíróságon dőlnek el a dolgok. A testület már régen nem állít szinte semmilyen korlátot a hatalmat gyakorlók elé.

- Valószínű nem erre gondolhatott Handó, nincs olyan új törvény, amelynek kijárására vállalkozhatott?

- Aligha, azt hiszem, hogy a jelölt pusztán egy szokásos fordulatot használt. Az alkotmányjogi panasz bevezetése óta ugyanis az Alkotmánybíróságnak van hatásköre a rendes bírói úttal kapcsolatban, ennek alkalmazása során nagy társadalmi érdekkonfliktusokról nem tudunk.

- Akkor tehát legfeljebb arról lehetett szó, hogy illik valami olyasmiról beszélni a meghallgatáson, amit még nem mondtak.

- Nyilván tudjuk, hogy Handó bíróként kerül a testületbe, aminek az említett hatáskör miatt van jelentősége. De a mondanivalójának semmi jelentősége, ez csupán egy frázis.

- Pedig valami olyasmit is hozzátett az Országos Bírói Hivatal még hivatalban lévő elnöke, hogy minden jogkereső számára fontos a jogbiztonság és joguralom! Ha Handó Tünde eddigi pályája, illetve az Alkotmánybíróság döntéseinek ismeretében tennénk mérlegre a kijelentést, akkor van értelme?

- Isten mentsen mindenkit a Handó Tünde által elképzelt jogállamtól. Ez ugyanis nagyjából Orbán Viktor jogállam-koncepciójának felelne meg, ami puszta tagadása a klasszikus jogállami garancia rendszereknek és feltételeknek. Aki ma közhatalmi funkciót vállal a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, az csak „fals módon, ideológiaként” hivatkozhat a jogállamra - mint azt megtudtuk az igazságügyi minisztertől. Tehát a lényegről neki sincs pontos fogalma.

- Talán jobban megfelel a Kövér Lászlói felfogásnak. Ugye a parlament elnöke arra bíztatta az egyetemi hallgatókat, hogy szerinte a fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség, ezért azt felejtsék el!

- Ez is azt bizonyítja, hogy a jelenlegi hatalom esetén legfeljebb politikai jogállamfogalomban gondolkozhatunk. Mindenesetre Handó elmúlt években végzett tevékenysége alapján teljesen hiteltelen személyiséggé vált.

- Akkor jelenléte csak tovább erodálódja az Alkotmánybíróságot?

- Úgy gondolom, ha ma valaki ezután kerül be az Alkotmánybíróságra, akkor ott elsősorban a politikai elvárás, és a többség nyomása érvényesül majd. Handó ellenállásáról pedig jó képet mutat az a helyzet, amikor a közigazgatási bíráskodás kapcsán először megismerhettük nagyon kritikus véleményét, részletesen bizonyítva, hogy nincs szükség az intézmény felállítására. Ezt az álláspontot nyilvánossá is tette a hivatala honlapján. Aztán amikor a politikai nyomás egy kicsit erősödött, akkor a korábbi véleményének az ellenkeződét terjesztette nagy vehemenciával. Egyenesen árulónak nevezte azokat, akik nem hittek a közigazgatási bíráskodásban. Vagyis minden úgy történik, ahogyan azt az ideológia, illetve a hatalom megköveteli.

- Más kérdés, hogy a hatalom végül meggondolta magát, de Handó nem teheti ugyanezt?

- Ez már nem változtat azon, hogy Handó már nem tud fellépni a bírói függetlenség érdekében. Hivatalvezetőként az elmúlt években annyira torzult a szemlélete, hisz lényegében az autonómiák és a függetlenség ellen lépett fel. Ezzel bizonyosan nyíltan politikai célokat szolgált. Másként persze esélye sem lenne, hogy bekerüljön az alkotmánybírák közé, ahol már lényegében csak ilyenek pártkatonák vannak.

- Gondolom, az is sokat elmond a magyar jogállamról, hogy ma már csak a hatalmon lévő párt jelölhet alkotmánybírót, az ellenzék semmilyen módon nem képes a választást befolyásolni. Ilyen esetben el lehet fogadni a jelölést?

- Nézze, a jogállam híve a mai rendszerben nem is vállalhat közfunkciót. Egyébként ez a dilemma persze nem új keletű, szeretnék emlékeztetni a Kúria jelenlegi elnökének kiválasztására, aki ha tiszteletben akarta volna tartja az érvényes jogelveket, akkor el sem vállalja a megbízatást. Tudvalévő ugyanis, hogy elődjét teljesen jogszerűtlenül távolították el, amit a strasbourgi bíróság ítélete is megállapított. Úgy gondolom tehát, hogy aki a Nemzeti Együttműködés Rendszerében elvállal pozíciót, az nem tartja tiszteletben a jogállamot. Ez vonatkozik Handó Tündére is.

- Handó egyébként jelezte azt is, hogy figyelemmel kísérte az Alkotmánybíróság munkáját. Gondolom, Stumpf Istvánét is, aki – elég magányosan – gyakran fogalmazott meg különvéleményt. Lehet ez Handó számára példa?

- Ezt nem tudom. A magam részéről nem értékelem túl Stumpf Istvánt, mert nem tudok eltekinteni a kancelláriaminiszterként elkövetett bűneitől, valamint aktív szerepet vállalt a NER felépítésében. Magányos alkotmánybíróként valóban megfogalmazott a többitől eltérő különvéleményt, de ezzel csak hitelesítette az intézményt. Hiszen az Európai Unió, vagy a belső ellenzék számára fel lehetett mutatni az ő különállását. Szóval Stumpf olyan kényelmes pozícióban volt, amelynek a hatása a rendszerre nulla. Handó Tündétől – eddigi tevékenysége alapján – még ennyit sem várok el.

- Mindennek tükrében mit vár el az Alkotmánybíróságtól?

- Évek óta semmit, mert ez már nem Alkotmánybíróság. Nem hiszem, hogy a testület – amelynek feladata a hatalom korlátozása lenne – a következő években ellátja majd feladatát. Erre már rég nem is képes. A diktatúrák története arról szól, hogy ha egy hatalom más ok miatt komolyan meggyengül, akkor az addig szolgai szerepet játszó bírói testület ebbe az erőtlen hatalomba már képes belerúgni. De ezek az alkotmánybírák már soha nem tudják majd Orbán Viktor rendszerét alkotmányos keretek közé szorítani.