Fleck Zoltán: lényegében teljesen fölszámolták a bizottsági munkát a parlamentben
Magyarországon régóta nem működik a parlamentarizmus egyik alapintézménye, a bizottsági szakmai számonkérés – így reagált Fleck Zoltán arra, hogy a fideszes Selmeczi Gabriella felvetésére a népjóléti bizottság kormánypárti többsége megszavazta, három percben korlátozzák a miniszternek feltehető kérdéseket, ahogy a képviselők hozzászólásának idejét is. A jogszociológus szerint ezt már csak a bizottság felszámolása követheti, hisz három percben még egy jó kérdést sem lehet feltenni.
Kedden hallgatta meg az Országgyűlés népjóléti bizottsága Pintér Sándort, ám mielőtt a miniszter belekezdhetett volna mondandójába, Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt indítványozta, hogy a kérdések feltevésére három perc álljon rendelkezésre, amit a bizottság kormánypárti többsége megszavazott, ahogy egy újabb szavazás után azt is, hogy a képviselők hozzászólását is három percre korlátozzák. Mi jöhet még ezután?
A bizottságok feloszlatása, merthogy akkor minek vannak egyáltalán. Ez nyilvánvalóan a megcsúfolása ezeknek az intézményeknek, és már elég régóta folyik. Nincs már jelentősége annak, hogy a bizottságokban egy, három, vagy épp nulla perc alatt mi történik. Teljesen mindegy.
Nevezhetjük ezt a kormánypárti többség hatalommal való visszaélésének, és a szólásszabadság csökkentésének?
Persze, de ez régóta így van. A bizottsági munkát gyakorlatilag teljesen fölszámolták. Régóta nincs. Nem működik a parlamentarizmusnak az az egyik alapintézménye, amely bizottsági szakmai számonkérés. Se a törvény előkészítésében, se a kormány ellenőrzésében, se a miniszterek, vagy ügyek számonkérésében a bizottságnak nagyon régóta nincsen már tere. Egyébként ez a három perces korlátozás szimbolikus, mert három perc alatt egy jó kérdést sem lehet föltenni.
Egyébként van arra jogszabály, miképpen lehet limitálni a hozzászólásokat, vagy a kétharmados többség fedezékében bármelyik kormánypárti képviselő megváltoztathatja a szabályokat?
Eldöntheti, igen. A bizottsági vezetés, mint az Országház elnöke is gyakorlatilag olyan jogkörökkel rendelkezik, amelyekkel érdemben korlátozni tudja a testület működését, pusztán arra hivatkozva, hogy a munkát szervezi.
Ez csak a bizottságokra vonatkozik, vagy a parlament teljes működésére?
A bizottságokra, a bizottság vezetői, a bizottság elnöke is meg tudja tenni, azután a többséggel megszavaztatja. A parlamenti munkában az lenne az egyik alapvető elv: konszenzuálisan kell, hogy működjön. Vagyis bizonyos ügyeket a kisebbségi vélemények és pozíciók tiszteletben tartásával döntenek el, és nem adnak több lehetőséget a többségi oldalnak pusztán azért, mert többen vannak. Merthogy a bizottság a parlament ellenőrzésében a kisebbségi pozíciókat védi. De a bizottság ki van szolgáltatva a bizottság elnökének, a parlament elnökének. Igazából itt a többségi elv uralkodik minden szinten. Ez egyébként szembemegy a modern parlamentarizmussal, mert annak épp az a lényege, hogy a kisebbségi pozíciókat védi. Azt, hogy mindenki elmondhatja, mindenki megkérdezheti, amit akar. Aztán persze leszavazhatják, de mivel itt a kérdést is korlátozzák, azzal a szólásszabadság is korlátozva van, ami a demokrácia korlátozását is jelenti.
