Fleck Zoltán Varga Judit javaslatáról: a bűnszervezet politikai okokból manipulálja az utolsó védőbástyáját

Varga Judit igazságügyi miniszter a kormány megbízásából új törvénytervezetet nyújtott be, mely szerint a legfőbb ügyész megválasztásához, illetve a leváltásához a jövőben - a jelenlegi feles többség helyett - az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata kellene. Bebetonoznák Polt Péter pozícióját? A Klubrádió Reggeli gyors című műsorának vendége Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Károly Intézet igazgatója volt.

Az ellenzéki jogászok azt mondják, hogy nehéz ugyan, de mégis át kellene alakítani a közjogi berendezkedést, tehát a kormány hozzányúl egy olyan elemhez, ami csak azt bizonyítja, hogy – Gulyás Gergely állításával szemben – nem a volt köztársaság magyarországi közjogi berendezkedésének pontosításáról van szó, hanem a kormány hatalmának bebiztosításáról, a választásoktól függetlenül – mondja Fleck Zoltán.

A szociológus szerint ennek a bebetonozásnak az az abszurd következménye, hogy még abban az esetben is, ha a legfőbb ügyész nem tudja ellátni a feladatát, akkor is csak kétharmaddal lehet lemondatni, tehát egy abszurd helyzet áll elő – nem lesz legfőbb ügyész.

Az erősen látszik ebből a salátatörvényből és a legfőbb ügyész pozíciójának újraszabályozásából, hogy nagyon is szükség van az átalakításra, mert politikai okokból manipulálja a bűnszervezet az utolsó védőbástyáját – véli a jogtudós. Szerinte ha most elmondanánk, hogy – kormányváltás esetén – milyen eszközökkel lehetne megtenni ezeket a közjogi kerülőutakat, akkor a Fidesz akár egy alkotmánymódosítással már holnap megszüntetné ezeket a kiskapukat is.

Olyan erős hatalma van a legfőbb ügyésznek, ami az egész büntetőgyakorlatot befolyásolja. Polt Péter tevékenységével éppen az a probléma, hogy a kormányhoz köthető korrupciós ügyek nagyon ritkán vagy egyáltalán nem kerülhetnek a bíróság látókörébe sem – állítja a Reggeli gyors vendége.

Az ellenzék politikai következtetése az, hogy a közjogi berendezkedést – beleértve az alaptörvény jelentős szakaszait – nem tekintheti legális kiindulópontnak, sem a körülmények, ahogy hozták, sem a tartalma nem felel meg annak – mondja Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója.