Fogyóban a hazai munkaerő, lassan nem lesz, aki a gyárakban dolgozzon
Kevés olyan statisztikai adat van, amelyben Magyarország uniós szinten jól teljesít, az egyik ilyen a foglalkoztatás.
Miközben az Eurostat szerint az Európai Unióban a munkaképes korú 20-64 éves korosztály foglakoztatási rátája 2023-ban 75,3 százalékra emelkedett, nálunk ugyanez az arány 80,7 százalék volt, ami a hetedik legjobb eredmény, s csak 2,8 százalékkal alacsonyabb mint az élen álló hollandok 83,5 százalékos foglalkoztatási rátája. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar munkaerőtartalék kimerülőben van, azaz a foglalkoztatás érdemben már nem növelhető sokkal tovább – írja a Népszava.
A lap megállapítása szerint azzal, hogy magyar gazdaság kimeríti a munkaerő-tartalékait az olyan ágazatok számára, amelyek az olcsó és képzetlen munkaerőre épülnek, egyre nehezebb lesz dolgozókat találni. Ideig-óráig megoldást jelent a vendégmunkások foglalkoztatása, illetve ahol ez lehetséges ott hosszú távon a robotizálás lesz a továbbvezető út. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint tavaly mintegy 120 ezer vendégmunkás (nem uniós polgár) dolgozott a magyar cégeknél. Ez a 4,73 millió foglalkoztatott 2-2,5 százalékát teszi ki. A kormány tervei szerint a következő egy-két évben akár 300 ezer főre is nőhet a gazdaság vendégmunkás igénye – ez főleg az alacsonyan fizetett állásokat fogja érinteni.
A KSH adatai szerint a magyar gazdaság munkaerő-tartaléka 318 ezer főre rúg: ebből a legnépesebb a munkanélküliek 224 ezer főre becsült tábora. A KSH 25 ezer olyan részmunkaidős munkavállalót talált, akik kényszerűségből dolgoznak kevesebbet, mint napi nyolc órát, de ide számítják azt a 69 ezer inaktív munkavállalót is, aki nem keres munkát vagy ha keres is nem azonnali munkábaállási céllal.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a munkaerő nem mindig ott áll rendelkezésre ahol szükség lenne rá. Négy nyugat-magyarországi megyében (Vas, Veszprém, Győr-Moson és Komárom-Esztergom) 80 százalék körüli, fölötti a foglalkoztatási ráta. A határ menti régiókban ráadásul jelentős a sokkal jobban fizető osztrák munkaerőpiac elszívó hatása. Ezzel szemben a keleti (Borsod, Szabolcs) és egyes déli (Baranya és Tolna) megyékben a 70 százalékot sem éri el a foglalkoztatási ráta.
