Forgács Imre: a jogállamiság a szabályok uralmát jelenti az állami önkénnyel szemben

– Uniós elvárásként egyfolytában ismételgetjük, de valójában mit jelent a jogállamiság?

– A jelenlegi magyar kormány egyik kedvenc érve „Brüsszellel” szemben az, hogy a jogállamiság fogalma túl általános, jogilag megfoghatatlan. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint például a jogállamiság csak önkényes politikai eszköz, amellyel elkerülik az érdemi vitát és az ellenfél érveit meg sem hallgatják. A valóságban azonban az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke pontosan meghatározza, hogy milyen elveket/értékeket tekint elengedhetetlennek a jogállami működéshez. Eszerint az unió olyan közösség, amely az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartására épül. A jogállamiság mindenekelőtt a szabályok uralmát jelenti az állami önkénnyel szemben. Lehet, hogy a magyar kormány számára ezért tűnik megfoghatatlannak.

– Ez oldaltól, politikai nézőponttól függetlenül mindenkire érvényes?

– A felsorolt elvek az Európai Unió tagállamaiban mindenki számára kötelezőek. Az idézett 2. cikk második mondata úgy szól, hogy „ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.” Ma már tekintélyes nemzetközi fórumok – az Európai Parlament, az Európai Unió Bírósága, az Európa Tanács Velencei Bizottsága, az OLAF és mások – számos dokumentuma szól arról, hogy a magyar kormány milyen jogsértéseket követett/követ el ezen a területen.

– A magyar kormány láthatóan ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt függesztették fel az uniós támogatások folyósítását. Mi erről a véleménye?

– Hazudnak. Ami tény: 2021 júliusában az Európai Bizottság az LMBTQ-ügyben kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelország és Magyarország ellen. A lengyeleknél az LMBTQ-mentes övezetek létét tartják – jogosan – elfogadhatatlannak. A mi esetünkben pedig a gyermekvédelminek nevezett, valójában „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról” szóló salátatörvény sérti az alapvető emberi jogokat. A Bizottság az eljárás megindításáról szóló közleményében hivatkozik is a szerződés – már idézett – 2. cikkére, amelyre a véleményét alapozza. A törvény valójában politikai haszonszerzésre irányuló támadás volt az LMBTQ-közösségek ellen, amit von der Leyen bizottsági elnök is szégyenletesnek nevezett. Legutóbb, néhány nappal ezelőtt, pedig megismételte: a törvénynek semmi köze nincs az uniós pénzekhez, miután azok a magyarországi korrupciós kockázatok miatt késnek.

– Az október 23-i kormánypárti megemlékezésen is elhangzott, hogy Brüsszel elnyomásából nem kérünk, mert Európa jövője a szuverén, erős és gazdaságilag sikeres nemzetállamokon nyugszik. Mit gondol erről?

– Azt, hogy ez az európai szélsőjobboldal hangja. Az unió senkit nem akar elnyomni, inkább az a baj, hogy túlságosan is engedékeny a populistákkal szemben. Kompromisszumokat keres olyan esetekben is, amikor lennének eszközei a közösségi értékek és érdekek megvédésére. A jogállamisági eljárások további halogatásának például szerintem semmi értelme. Egyébként azt soha senki nem vitatta, hogy szükség van szuverén, gazdaságilag is sikeres tagállamokra. Az integráció előnye éppen abban van, hogy a szuverenitás önkéntes megosztásával Európa lesz erősebb. Ezt mutatja a közös valuta példája, vagy az, hogy a vakcina is azért volt viszonylag olcsó, mert azt nem minden tagállam a többiekre licitálva szerezte be, hanem az unió, a huszonhetek felhatalmazása alapján. Ezek nem bonyolult összefüggések. A jogállam populista tagadói egy általuk kreált, a valóságban nem is létező Európában élnek.