Gosztonyi Gábor: a gyerekeknek most elsősorban toleranciára van szükségük
Május 10-én a felső tagozatokban és a középiskolákban is megkezdődött a tantermi oktatás. A járvány különböző hullámai alatt nagyon fegyelmezetten viselkedő felső tagozatosok, középiskolások jelentős része már várta, hogy találkozhasson az osztálytársaival, a pedagógusokkal. Ám nem mindenhol volt felhőtlen a találkozás, volt olyan hetedikes osztály, ahol rögtön első nap három röpdolgozatot is írattak a visszatérőkkel, ráadásul – a nevének ellentmondóan – az egyik 45 percesre sikeredett. Pedig Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a gyerekeknek most inkább toleranciára lenne szükségük. Ezért a PSZ önmérsékletre kéri a pedagógusokat. A szakszervezet továbbra is azt követeli: ha egy intézményben megjelenik a Covid-fertőzés, az intézményvezetőknek legyen joguk azonnal intézkedni az iskola bezárásáról, az online oktatásra való áttérésről.
– A Pedagógusok Szakszervezete már az április 19-ei nyitást is korainak tartotta, amikor még csak az óvodások és az általános iskolák alsó tagozatos diákjai kezdték meg a tantermi oktatást. Május 10-től már a felsősök és a középiskolások is visszatértek az iskolákba. Mi erről a szakszervezet véleménye?
– A Pedagógusok Szakszervezete már akkor megindokolta, miért tartotta az április 19-i nyitást korainak. Jobb lett volna, ha nem az oltottsági adatokhoz kötik a nyitás lépcsőfokait, hanem a német Robert Koch Intézet iránymutatásának megfelelően, akkor jöttek volna az enyhítések, ha az új fertőzöttek száma Magyarországon nem magasabb napi 1400-nál. Ez a szám az operatív törzs jelzése szerint a múlt hét első felében és hétvégén is 1400 alatt maradt. Így a nyitás számunkra már tudomásul vehető, ha emellett szigorúan betartják a járványügyi szabályokat. Ugyanakkor továbbra is követeljük – azért, hogy az intézmények ne váljanak ismételten gócponttá –, hogy az intézményvezetők saját hatáskörben dönthessenek arról, ha akár egy gyereknél, akár egy ott dolgozónál megjelenik a koronavírus, azonnal bezárhassák tíz napra az intézményt, és áttérjenek online oktatásra. Az már ugyanis régen bebizonyosodott, hogy a járvány „vígan szedi az áldozatait”, amíg ez a hosszú, többlépcsős folyamat tart. Lassan már azért kellett bezárni az intézményt, mert nem volt, aki bemenjen tanulni meg tanítani.
– Van a PSZ-nek pontos tudomása arról, hogy április 19-e óta hány iskolában kellett intézkedni Covid-fertőzés miatt?
– Egészen pontos információnk nincs. Azért az érdekes, hogy erről sem az operatív törzs, sem az oktatási kormányzat nem lát el minket olyan bőséges információval, mint tette azt ősszel. Nem tudjuk, mi ennek az oka, és mivel számokat nem kapunk, csak gondolkodhatunk: azért, mert nem merik bevallani a számokat, vagy netán más oka van. Az viszont biztos, hogy azokat a konkrét számokat, amelyek az ő állításaikat igazolják, mindig nyilvánosságra hozzák. A mi információnk szerint április 19-e után már az első héten két intézményt – egyet a fővárosban, egyet vidéken – teljesen be kellett zárni. Ez annak a felelőtlenségnek volt köszönhető, hogy covidos szülők beküldték a gyerekeiket iskolába. Azt tudjuk, hogy óvodákat is be kellett zárni. Nagyjából száz körül van azoknak az intézményeknek a száma, ahol az elmúlt három hétben intézkedést kellett hozni a vírus megjelenése miatt.
– A XVIII. kerületi önkormányzat ingyenes tesztelést biztosít a felsősöknek, a középiskolásoknak és a pedagógusoknak, hogy megelőzően kiszűrjék a koronavírus-fertőzötteket – ezt a kerület alpolgármestere, Kőrös Péter közölte szombaton online sajtótájékoztatón. Kunhalmi Ágnes, a MSZP országgyűlési képviselője azt mondta, a XVIII. kerületi önkormányzat annak ellenére végzi el „a kormány helyett” a tömeges és ingyenes tesztelést, hogy a járvány miatt, „a sokmilliárdos kormányzati elvonásnak” köszönhetően, hatmilliárd forint kiesése van. Tud-e a Pedagógusok Szakszervezete hasonló eljárásról?
– Hasonlóról nem tudunk. Miután fölvettük a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal, mi arról tudtunk, hogy az önkormányzat adott bizonyos mennyiségű tesztet a kerületeknek. Mi azt kértük, ha lehet, akkor a szociális szférában, az egészségügyben és az oktatásban dolgozók, és ez utóbbiban a gyerekek is kapják meg a tesztelési lehetőséget. Ezzel egyetértettek, és azt jelezték, meg fogják oldani. Ezért valószínűnek tartom, hogy máshol is van tesztelés, de konkrét információnk erről – a XVIII. kerületen kívül – nincsenek.
– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt jelentette, hogy a járványügyi előírások betartásával, rendben elindult a jelenléti oktatás a szakképző intézményekben 2021. május 10-én, 41 szakképzési centrum 366 iskolájába tértek vissza a tanulók. Róluk mit tudunk?
– Igen, elindult az oktatás. Azonban nemcsak a szakképző intézményekben, hanem a gimnáziumokban is arra lehet számítani, hogy nagyon sok 16-18 éves fiatal ezen a héten biztosan nem megy be az iskolába. Jelezték ugyanis, hogy az elkövetkező napokban kapják meg az oltást, és addig sem a tömegközlekedésben, sem az iskolában nem akarják összeszedni a fertőzést. Vagyis az biztos, hogy a 16-18 éves diákok ezen a héten „foghíjasan” lesznek benn. De ugyanez elmondható a szakképzésben oktatókról, oktatási munkát segítőkről is, mert a pedagógus oltási tervnek megfelelően, ők ezen a héten fogják megkapni az oltást. Ezért nem nevezném túl nagy átgondoltságnak a kormány részéről a május 10-i nyitási időpontot. A nyitást ugyanis a szakképzésben csak helyettesítésekkel lehet megoldani, mivel a kollégák az oltásra reggeltől estig lesznek beosztva. Nagyon reméljük, azt nem várják el tőlük, hogy az oltás előtt vagy utána még visszamenjenek tanítani, mert tudjuk, hogy – főleg a második oltásnak – valamilyen ellenreakciója azért van. Nagyon reméljük, hogy a kollégáknak semmilyen bajuk nem lesz, de úgy gondoljuk, ez mégis egy olyan esemény, amit nem biztos, hogy a tanítással kellene „megkoronázni”.
– Egy kapcsolódó ITM miniszteri határozat szerint a vizsgahelyszínként működő iskolák számára megengedik a digitális oktatást vagy a tanórák átszervezését délutánra. Ezzel száz szakképző intézmény élt, ami elég nagy szám. A többinek vajon miért nem tették ugyanezt lehetővé?
– Ezt az ITM tudná megmondani, de hozzáteszem, a vizsgaközpontként működő intézményekben koronavírus-fertőzés nélkül is rendszeresen átszervezték az oktatást. Azt vagy délutánra tették, vagy tanórán kívüli programokat szervezetek arra az időszakra. Az pedig, hogy megengedték a digitális oktatást, teljesen normális döntés.
– A gyerekek mentális állapotáról mit tudható?
– Nem túl jó. Különösen a középiskolásoké nem, akik hat hónapja online tanultak. A karanténoktatás nem tett annyira jót nekik. Ez a középiskolai korosztály a járványhullámok alatt tényleg felelősen viselkedett, személyesen nem, csak az éterben találkoztak egymással. És azért az bebizonyosodik, hogy jó, jó ez az online tér, de nem helyettesíti a személyes találkozásokat. Ezért a gyerekek jelentős része már várta, hogy találkozhasson az osztálytársaival, és még a pedagógusokkal is. Ez az érzés a pedagógusok és köztük is kölcsönös volt. Azért szeretnénk a pedagógusok figyelmét fölhívni arra, hogy a következő öt hét ne arról szóljon, hogy az elmaradt jegyeket egyszerre akarják pótolni. Már az iskolába való visszatérés napján kaptunk olyan visszajelzést, hogy az egyik hetedikes osztállyal azonnal három röpdolgozatot írattak. Az egyiket ráadásul sikerült 45 percesre is elhúzni. Ezért szeretnénk felhívni a pedagógusok figyelmét az önmérsékletre is, hiszen a gyerekeknek most elsősorban toleranciára van szükségük, és arra, hogy kibeszélhessék magukból a történteket. Azt ajánljuk, a pedagógusok mérjék fel a hiányosságokat, amelyeket majd ősszel fokozatosan pótolni lehet.
