Gosztonyi Gábor: „ami most történik az oktatással, az több, mint abúzus”
A Pedagógusok Szakszervezete tanévzáró sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy hétfőn folytatódnak a PSZ és a PDSZ által ismét kezdeményezett sztrájkbizottsági tárgyalások a köznevelési államtitkársággal. A pénteki Kossuth téri tüntetésen felszólal Gosztonyi Gábor újra választott alelnök, és Tóth Tünde, a PSZ újonnan választott alelnöke. A PSZ elnöksége arra kért mindenkit, hogy aki szívügyének tekinti a közoktatás helyzetét, az menjen ki a tüntetésre. Ennyi szólt a közeljövőről. A távolabbi jövő Totyik Tamás hozzászólásából rémlett fel: a költségvetési tervezet egyik legnagyobb vesztese az oktatás, hiszen ez messze nem elégséges a működőképességhez.
Szabó Zsuzsa, a PSZ leköszönő elnöke arról beszélt, nem olyan rég ünnepeltük a Pedagógusnapot, mindenki köszöntötte őket, csak épp azoktól nem kaptak elismerést, és bármiféle olyan eredményt, akiktől várták volna. Kifejtette, bár sokan azt mondják, hogy a szakszervezetek küzdelmének semmi eredménye nem volt, szerinte épp ellenkezőleg, hatalmas eredményt értek el, akcióik során nem csak az intézmények dolgozói, de a szülők, a diákok, az MTA, de még az Európai Bizottság is pontosan tudta, hogy miért harcolnak, milyen változásokat követelnek. Vagyis az egész társadalom megtanulta, hogy az oktatásban nagy a baj, és égető szükség lenne a változásokra.
Szabó Zsuzsa felidézte az elmúlt évek akcióit is, többek között a 2016-os esernyős tüntetést, ahol az öt perces csend sokkal hangosabban szólt bármi másnál. Azóta eltelt hét év, és még mindig ugyanazokért a dolgokért küzdenek, és a kormány még mindig csak arra volt képes, hogy halogassa azt a döntést, amelyet már rég meg kellett volna hoznia az oktatás kardinális kérdéseinek megoldásáért.
A leköszönő elnök úgy vélte, elkeserítő és lehangoló úgy lezárni ezt a tanévet, hogy miközben mindent elkövettek a változtatások eléréséért, a béremelést, a munkaterhek csökkentését vagy az óraszámok fixálását elérni. Hozzátette:
„Mondhatnánk, hogy kiégettek vagyunk, mégis van remény. Amíg a diákok és a szülők erősítenek minket, addig azt gondolom, van holnap. Remélem, a kormány észbekap, hogy tanárok nélkül milyen gazdasági szerepet tud a jövőben betölteni Magyarország”.
Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint „ami most történik az oktatással, az több, mint abúzus”. Úgy vélte, nem véletlen a státusztörvény vitájának június 16-i dátuma sem, Nagy Imre kivégzésének és újratemetésének a napja. „A közoktatás koporsójába ugyanis ekkor fogják az utolsó szöget is beverni. Ha elfogadják a státusztörvényt, nem lesz más az országban, mint a közjószágok legeltetése.” Az alelnök arra lesz kíváncsi, mi fog történni a hétfői sztrájkbizottsági tárgyaláson, azok után, hogy a kormány annyira fél, hogy pénteken bezárkózik a Parlementbe.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke, és júliustól megválasztott elnöke a parlamentbe benyújtott költségvetési tervezettel kapcsolatban kijelentette: „nem véletlen, hogy a közgazdászok egyéjszakás kalandnak nevezik a költségvetést”.
A 2024-re benyújtott költségvetési tervezetben a középfokú oktatás ugyanis 0,7 százalékkal részesedik majd a GDP-ből (ez megfeleződött 2022-höz képest), az alapfokú oktatásra pedig 1,1 százalék jut majd. Tehát az egyik legnagyobb vesztese ennek a tervezetnek az oktatás, hiszen ez messze nem elégséges a működőképességhez.
Totyik Tamás kijelentette: „Minden felelősség a kormányt terheli, nem az Európai Uniót vagy a baloldali pártokat amiatt, hogy még mindig nem jönnek az EU-s források a béremelésre. Ezért azt gondolom, hogy augusztusban előbb lesz hóesés, mint pedagógusbér-emelés.” Úgy vélte, mélységesen megalázó és elkeserítő, hogy fényévekre kerültek a magyar pedagógusok a román kollégáiktól is, ahol most emeltek 25 százalékot a bérükön.
A sajtótájékoztatón a PSZ elnöksége arra kért mindenkit, hogy aki szívügyének tekinti a közoktatás helyzetét, az menjen ki a tüntetésre. A felmondó pedagógusoktól azt kérték, vigyenek magukkal egy olyan plakátot, amelyen ezt ki is hirdetik.
