Gosztonyi Gábor: elfogadhatatlan, hogy a kormány egzisztenciálisan lehetetlen helyzetbe hozza a kollégákat

– Hány pedagógus eshet ki a kötelező oltás elrendelése miatt az állami oktatásból?

– Ezt most még pontosan nem lehet tudni. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a november 18-ai kormányinfón még 86-87 százalékos átoltottságról beszélt. Az Emmi tájékoztatása szerint mostanáig a pedagógusok mintegy 90 százaléka élt az oltás lehetőségével. Vagyis 10 százalékuk nem, ez körülbelül 15 ezer dolgozót jelent, a teljes közoktatásban. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az általuk készített részleges felmérésben 3000, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár 5000 főt említett az állami fenntartású intézményekben. Az első, viszonylag pontos számot december 15-e után fogjuk látni. Akkor jár le az a határidő, amíg az oltatlan kollégák felvehetik a vakcinát. Aznap az intézményvezetők tudni fogják, az intézményükben hány oltást elutasító pedagógus van. A rendelet szerint azonban még van két hét arra, hogy a pedagógus beoltassa magát, igaz, már csak úgy, hogy nem taníthat, hanem fizetés nélküli szabadságon van. Közben téli szünet lesz, ezért egészen pontos adatunk csak 2022. január 3-án lesz, az első olyan tanítási napon, amikor azok az oktatásban dolgozók, akik közben mégis oltakoztak, felveszik, mert fel is vehetik a munkát. 

– Tulajdonképpen mit kifogásol a PSZ és a PDSZ?

– Pedagógus szakszervezetekként mi magát, a mindenkire nézve kötelező beoltást vitatjuk, hiszen aki elkapta a fertőzést, meggyógyult, nagyon magas a védettségi szintje, és vállalja a védettségi szint mérését, az például nyugodtan kaphatna felmentést, vagyis taníthatna. Azt, hogy meddig, arról az egészségügyi szakemberek bevonásával a kormánynak kellene döntenie, és közben a pedagógus eldönthetné, hogy felveszi az oltást vagy sem. Szerintünk nem megoldás az a szankció, hogy fizetés nélküli szabadságra kényszerítik a munkavállalót. Ennek azért lehetnének fokozatai. Bár tudjuk, hogy a kormány a több milliárd forintért megvett teszteket több millió forintért inkább megsemmisíti, mintsem felhasználta volna azokat, amíg lehetett, ennél mégis sokkal egyszerűbb lett volna a PSZ kérését teljesíteni. Ebben a tanévben ugyanis azt kértük: biztosítsák a pedagógusok számára a heti kétszeri tesztelést, kötelezzék az intézmény területén az FFP2-es maszk viselésére őket, ahogy az ellenanyagszint mérésére is. Szakszervezeti vezetőként sem tudok azonosulni azzal, hogy rögtön a legsúlyosabb szankciót kapja valaki. Szakszervezetként azt viszont már el kell fogadnunk, hogyha semmire nem hajlandó a munkavállaló, tiltsák el a foglalkozásától a közösség érdekében.

– Úgy tűnik, a kormánynak sikerült egy csapással több legyet leütnie és a szakszervezetre is csapást tudott mérni. Az oltott pedagógusok azt mondják, a szakszervezet nem elég kardos az oltatlanokkal szemben, az oltatlanok meg azt: ha őket nem képviselik, akkor kilépnek a szakszervezetből. Volt erre példa.

– Volt, de hála istennek, még nem tömeges. Az a baj, hogy a teljes magyar társadalom felül a 12 év óta tartó „oszd meg és uralkodj” kormányzati politikának. Az végtelenül felháborító, hogy a szakszervezetek tudomása szerint a kormány semmiféle hatástanulmányt nem végzett arról, miként hat a kötelező oltás elrendelése a feladatok elvégzésére. Pedig nemcsak az oktatásban, hanem az állami szférában is mindenhol gondot okozhat. Vannak olyan információink, hogy egy iskolában a takarítók azt mondták: ők ugyan be vannak oltva, de, ha az oltatlan társaikat elküldik, ők sem maradnak, mert nem fognak más helyett is dolgozni. Olyan intézményről is hallottunk, ahol a két igazgatóhelyettes oltatlan, nem is óhajtják beoltatni magukat. Ott elég érdekes lesz magának az intézménynek a működése. Van, ahol három oltatlan iskolatitkár mondta ugyanezt. Olyan működési zavarok lehetnek, amikre még föl sincs készülve senki. Kivel akarják elvégeztetni a feladatokat? Az oktatásban az amúgy is túlfeszített munkaterhek mellett, a pályán maradt oktatási dolgozók még plusz pénzért sem fogják elvállalni a többletmunkát, mert fizikailag nem bírják. Kaptunk olyan jelzést is, hogy az intézményvezetők már elkezdték az új, januártól életbe lépő tantárgyfelosztást készíteni. Ez elfogadhatatlan és jogszabályellenes. Ezért tagjaink figyelmét felhívjuk arra, hogy az oltás elutasítása miatt fizetés nélküli szabadságon lévő kollégák helyettesítését nem lehet tantárgyfelosztással, illetve eseti helyettesítéssel megoldani. Az ő távollétük ugyanis tartós távollétnek minősül.

– Mi az a tantárgyfelosztás?

– A tantárgyfelosztás az, hogy egy adott pedagógusnak melyik tantárgyból hány órája van, és mely osztályokat tanítja. Ha például egy középiskolából januártól oltatlanság miatt elküldenek négy matematika tanárból kettőt, akkor az ő óráikat valakinek meg kell tartani. Ha van matematika és bármilyen szakos tanár az intézményben, akkor neki az új tantárgyfelosztásban több matematika órát adnak, és elveszik/csökkentik a másik szakjához tartozó óráit. A más szakos órákat majd odaadják olyannak, akinek kevés órája van. A tartósan távollévők pótlására nem lehet ilyet csinálni. A helyettesítésüket pedig az utolsó fillérig ki kell fizetni. Egyébként pedig, ha már elkezdenek tantárgyfelosztásokat csinálni, akkor mégsem lesz problémamentes a feladatellátás, szemben azzal, amit az államtitkárság mond.

– Azt is hallani, hogy azok a pedagógusok, akik nem akarják magukat beoltatni, átmennek az egyházi intézményekbe, mert ott nem kötelező az oltás. Ez lehet a kormány érdeke?

– Lehet. A tendencia azt mutatja, hogy a kormány az egyházi intézményekben is meglévő pedagógushiányt így akarja megoldani. Ha elnézzük az elmúlt 12 évben az egyházi iskolák számának növekedését, akár ez is lehet a diszkriminatív döntés mögött. Ahogy az is kérdés, hogy a kormány az oltottságot miért fenntartóhoz, és nem foglalkozáshoz köti. Ez a teljes oktatási ágazatot is elég határozottan megosztja.

– Miért lenne a kormánynak érdeke, hogy még kevesebb közalkalmazott pedagógus legyen? Körülbelül 120 ezren vannak, jelenleg ők a legnagyobb közalkalmazotti állomány. Ez miért gond? A kiszervezés a közalkalmazotti jogállásból lenne az ok?

– Elképzelhető, hogy már több lépéssel előre gondolkodnak. Lehetséges, hogy a kormánynak az az elképzelése, hogy az általa 2023-tól meglebegtetett jelentősebb béremelést a jogviszonyfosztáshoz kösse, ahogy tette ezt a szakképzésben. A jogviszonyfosztást kevesebb emberrel kellene végrehajtania. De ez még csak egy teória, mert a kormány semmit nem mond erről, bőszen hallgat.

– Rétvári Bence államtitkár azt mondta, a pedagógusok kiszervezéséről nem tárgyalt a kormány, nincs napirenden ilyen jogszabály-módosítási javaslat. Hiller István MSZP-s politikus, volt oktatási és kulturális miniszter viszont azt, hogy a könyvtárosokkal is így kezdték.

– Mint említettem, a szakképzéssel is így kezdték, továbbá az egészségügyi dolgozókkal is. Az lehet, hogy a kormány asztalán nincs ilyen javaslat, de a fiókban ott van valahol, és ebben egészen biztosak vagyunk, különben nem beszélt volna róla Debrecenben egy kormánypárti képviselő. Maruzsa Zoltán államtitkár 2019 tavaszán már említett egyfajta pedagógus státusztörvényt, amiről azóta is mély csönd van. Még azt sem tudjuk, hogy ez a fogalom pontosan mit takar. Igaz, az életpályáról sem sejtettük, mint jelent. Ma már tudjuk. Információt pedig hiába kérünk, a kormány részéről nincs válasz.