Gosztonyi Gábor: elvesztette jelentőségét az a szó, hogy szolidaritás

Keressük az okait annak, miért nem alakul ki egy nagy összefogás a szakmai szervezetek között – mondta Gosztonyi Gábor és elismerte, ha az elmúlt 30 évet nézzük, van ebben egy kis bűnük a szakszervezeteknek is. Elfelejtették ugyanis a tudatos munkavállalóvá nevelést, és ezt gyorsan pótolni kell, mert nélkülük nincs erős szakszervezet és nincs erős mozgalom sem.

„Egyébként a rendszerváltás óta annyira individualizált lett a társadalom, hogy ez a szép szó, a szolidaritás, nagyon elvesztette a jelentőségét, előbb-utóbb meg kell, hogy találjuk az utat egymáshoz.”

Gosztonyi Gábor elmondta azt is, Totyik Tamással, a PSZ másik alelnökével – ahogy fogalmazott – felszántják az országot, a legkülönbözőbb pontokon tartanak beszélgetéseket vagy fórumokat. Voltak már Debrecenben, Nyíregyházán, Tatabányán, Győrben, Zalaegerszegen, de mennek Pécsre és Kaposvárra is. Hozzátette, nem állami fenntartású iskolák, illetve művelődési házak fogadják be őket, ahol sokszor százan is megjelennek, köztük egyre több szülő és középiskolai diák.

„Hívnak a saját szakszervezetünk tagjai, a civil szervezetek, de egy ilyen beszélgetés vagy tájékoztató után paprikásabb hangulatban hagyjuk ott a közösséget. A szakszervezetnek nem feladata forradalmi hangulatot teremteni.”

Lépett már vissza a kormány saját döntésétől, de ezt úgy adja elő, hogy vívmány. Az a taktikájuk, hogy bemondanak egy irdatlan nagy jogvesztést és ebből lépnek vissza – elemezte Gosztonyi Gábor a kormány kommunikációját a tervezett státusztörvény ügyében . „Attól például már elállt, hogy a saját tulajdonú számítástechnikai eszközökbe betekintsen, csak a munkáltató által biztosított eszközöket ellenőrizheti, és ez rendben van munkajogilag, de vélhetően nem azért léptek vissza, mert az Európai Unió kifogásolta, hanem valószínűleg Péterfalvi Attila – a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke – is leszólt, hogy ezzel védhetetlen adatvédelmi és GDPR problémák léphetnek fel.”

Az, hogy mit értünk el eddig, majd akkor fog kiderülni, ha látjuk írásban is, mert az elmúlt két hónapban több találkozó létrejött és ezek már nem eligazítások voltak, és nem kormányszintű tájékoztatók, „hanem valóban ízekre szedhettük, paragrafusról paragrafusra elmondtuk a véleményünket” – mondta az érdekvédelmi vezető az eddigi egyeztetésekről. Hozzátette azonban, hogy az ott megjelenő államtitkár és helyettese nincs felruházva valódi döntéshozatallal.

Gosztonyi Gábor úgy fogalmazott, most kezdenek érkezni a válaszok, de még csak szóban, írásban még nem láttak semmit, „és az elmúlt 13 évből kiindulva, azt mondjuk, óvatos duhajok legyünk.”

Helytálló a bosszútörvény kifejezés, mert nem azzal van problémánk, hogy egységes foglalkoztatási jogviszonyú törvényt akarnak, hanem, hogy a háromféle foglalkoztatási törvényből a leggonoszabb és a legkeményebb paragrafusokat akarják egybegyúrni, amiből elképesztő dolgok jönnek ki – fogalmazott. Az, hogy egy tanárnak eddig egységesen két hónap volt a felmondási ideje, és ez most kiterjeszthető hat hónapra, elfogadhatatlan, és az uniós szabad munkaerőáramlást is sérti – tette hozzá.

Május 16-án, kedden lesz az újabb találkozó a kormány képviselőivel. Az alelnök egyelőre nem tudja, látnak-e szövegváltozatot, attól függ mennyire erőlteti a kormány, hogy július elsejétől bevezesse a státusztörvényt. „Amihez biztosan ragaszkodunk, az a fix óraszám a csúsztatott helyett, mert onnantól lehet az összes többi túlmunkát minden vita nélkül elszámolni.”

A Klikk TV Mélyvíz című műsora ide kattintva nézhető meg.