Gosztonyi Gábor: felháborító, hogy bizonytalanságban tartották a nyugdíjba készülőket 

A nyugdíj előtt álló, felmentésüket töltő pedagógusokat elsőre kihagyták a januári béremelésből, az év elején nem kaptak kinevezésmódosítást sem, mert nem tartoznak a státusztörvény hatálya alá, ami a bérekről rendelkezik. Ezen a lehetetlen helyzeten változtatott, hogy a Belügyminisztérium kedden közölte, a nyugállományba vonuló pedagógusok is kapnak fizetésemelést. Az erről kiadott közleményben azt írták, hogy a belügyminiszter álláspontja szerint méltatlan helyzetbe kerültek azok a pedagógusok, akik tavaly szeptember 15. és december 31. között – nyugdíjba vonulásuk okán – megkezdték felmentési idejük letöltését, így jogviszonyuk nem alakult át. Ezért az új jogviszony szerinti új illetmények megállapítása rájuk nem vonatkozott, ezen a jogcímen nem kaphattak fizetésemelést. A miniszter döntése alapján, viszont a munkáltatóknak január elsejétől egyoldalú kötelezettségvállalással biztosítaniuk kell a Pedagógus I., a Pedagógus II. vagy a Mesterpedagógus fokozatban az adott sáv alsó értékének megfelelő összegű, de legalább 10 százalék mértékű fizetésemelést az érintett 389 pedagógusnak.  

Bár a nyugdíjba vonulók örülhetnek, az már kevésbé örvendetes, hogy a kormány és a szakszervezetek is másképp emlékeznek arra, miért kapnak mégis béremelést. Míg a Belügyminisztérium szerint úgy tűnik, mintha Pintér Sándor belátásán és jószándékán múlott volna a béremelés, a szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ saját részsikerének tartja azt. 

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke szerint a szakszervezetek éppen azért küzdöttek, hogy a felmentési idejüket töltő nyugdíjasok is megkapják a 32,2 százalékos béremelést. A kormánnyal folytatott legutóbbi, múlt heti tárgyaláson ezt határozottan kérték, különös tekintettel arra a cinikus válaszra, hogy a béremelés nem „jár”, csak adható. A szakszervezetek akkor azt követelték, hogy ez az adható kategóriából kerüljön át az adott kategóriába. 

Az alelnök megjegyezte: azért is vérlázító és felháborító, hogy ezeket a nyugdíjas vagy épp nyugdíjba készülő pedagógusokat több mint egy hétig bizonytalanságban tartották, mert tankerületi szinten kevesebb, mint 500 pedagógusról van szó. Az ő bérük megemelése az államkasszának nem kerül sokba, de megalázó, hogy éppen egy ilyen béremelésből kimaradjanak azok a tanárok, akik minimum 40 éve dolgoznak és a felmentési idejüket töltik. Hisz' emiatt az esetleges 40 éves jubileumi jutalmuk jóval kevesebb lenne, illetve, mivel az utolsó fizetésemelés a nyugdíjalapba is beleszámít, méltánytalan lett volna az állam részéről az, ha a béremelést nem adja meg. 

Miután a nyugdíjba vonuló pedagógusok béremeléséről szóló, a Belügyminisztérium által utóbb kiadott nyilatkozat csak a tankerületi fenntartású intézményekre vonatkozik, a PSZ elvárja a kormánytól: ezt a béremelést az önkormányzati fenntartású óvodákban is fizessék ki, továbbá kötelezzék az egyházi, magán- és alapítványi iskolákat is ugyanerre. Annál is inkább, mert a felmentési idő felét munkával kell letölteni, így annak áthúzódásával az érintettek közül sokan januárban még dolgoztak. Az már végképp a nyugdíj előtt álló pedagógusok megalázása lett volna, ha nem kapják meg ezt a béremelést. 

Gosztonyi Gábor reagált Rétvári Bence államtitkár és Gulyás Gergely miniszter megjegyzésére, miszerint a szakszervezetek azt kérték, a nyugdíjba vonulók ne kapjanak béremelést. Ez nem állja ki az igazság próbáját – mondta és emlékeztetett rá, a szakszervezetek azt kérték: „ne bohóckodjanak azokkal a kollégákkal, akik már a felmentési idejüket töltik januárban, ne tegyék át őket a régi (közalkalmazotti) jogviszonyból az újba. Szó nem volt arról, hogy ők kimaradjanak a béremelésből.” 

A PSZ alelnöke azt is megjegyezte, a szakszervezetek kikérik maguknak az ellenük régóta zajló lejáratási kampányt, bár meg tudják érteni. „Hisz' ezek szerint, bármennyire is próbálnak negligálni minket, mégis csak meghatározó tényezői vagyunk a magyar oktatáspolitikának. Igenis a szakszervezetek, majd a diákokkal, szülőkkel, civil szervezetekkel kibővülő közösségünk harcolta ki, érte el ezt a béremelést. Értjük, hogy – főleg a választási kampányban – ez fáj a kormánynak, de azt gondolom, a béremelés járt a pedagógusoknak. A kormány minden sikert nyilván a sajátjaként igyekszik eladni, de azt már a saját szavazótáboruk sem gondolja komolyan, hogy éppen azok a szakszervezetek, amelyek több mint két éve jelentős pedagógus-béremelésért küzdenek, megakadályozták volna a pénz kifizetését. Ez már szánalmas, mondhatnám szóra sem érdemes kormánypropaganda. A béremelés – ha maradéktalanul nem is vagyunk elégedettek, hiszen az elmúlt években magas volt az infláció – igenis a szakszervezetek kitartó harcának első, viszonylag jelentős részsikere” – tette hozzá Gosztonyi Gábor. 

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának ügyvivője szerint is a szakszervezetek részsikere, hogy a nyugdíjba vonulók megkapják a fizetésemelést. De ez csak részsiker, mert az nonszensz, hogy csak azoknak adják, akik szeptember 15-e után kezdték meg a felmentésüket. Ez nyilván annak a bosszúhadjáratnak a része, hogy szeptember 15-éig kellett nyilatkozni arról, ha valaki nem fogadja el a státusztörvényt, és ebben gondolkodva fókuszálnak a 15-e utáni időszakban.  

A PDSZ egyébként fontos eredményének tartja, hogy a belügyminiszter belátta, a felmentési idejüket töltő, többségükben nyugdíjba készülő pedagógusok sem maradhatnak ki a béremelésből. Az egyeztetésen a kormányoldal eredeti álláspontja ugyanis még az volt, hogy nem jár béremelés azoknak, akiknek a jogviszonya nem alakult át, azaz 2024-től nem kerültek a státusztörvény hatálya alá. Ezért nem kaptak béremelést azok a pedagógusok, akiknek 2023-ban kezdődött meg a felmentési idejük, így ők közalkalmazottak maradtak. 

A PDSZ álláspontja viszont az, hogy minden pedagógus-munkakörben jár a béremelés. 2024. január 1-jétől ugyanis egyedül a státusztörvény és annak végrehajtási rendelete rendelkezik a pedagógusok besorolásáról és illetményének megállapításáról, a közalkalmazotti törvény és a köznevelési törvény ilyen paragrafusokat már nem tartalmaz. Amennyiben a jogalkotó szándéka az lett volna, hogy azok, akik közalkalmazottak maradnak, ne kapjanak 2024. januártól béremelést, erre a felmentés kérelmezése előtt figyelmeztetni kellett volna őket. Átmeneti rendelkezés hiányában pedig, a közalkalmazotti törvény átadásra vonatkozó rendelkezései alapján, 2023. december 31-én végkielégítéssel kellett volna megszüntetni jogviszonyukat. 

Ez a lehetőség azonban már elmúlt, így nem lehet őket sem kihagyni a béremelésből. Nagy Erzsébet reméli, a miniszter ezt is belátja, és a munkáltatók számára biztosítják valamennyi pedagógus és pedagógus végzettséggel rendelkező nevelést-oktatást közvetlenül segítő számára a januártól érvényes illetményemelést. 

A szakszervezetek egyébként tovább küzdenek azokért, akik egyáltalán nem kaptak 2024-től béremelést: ők a pedagógus-szakképzettséggel nem rendelkező és egyéb munkakörben dolgozók, akik munkája nélkül nem működhetnek a közoktatási intézmények.