Győri Lóránt: igény van az összeesküvés-elméletekre

Miért volt fontos most az összeesküvés-elméletekkel foglalkozniuk?

Az egyik oka, hogy már egy jó ideje a magyar politikai diskurzus központi elemeivé váltak az összeesküvés-elméletek, köszönhetően a kormányzatnak, illetve a kormány által kontrollált médiumoknak. A másik a pandémia volt, amely nagyon sokféle összeesküvés elméletet hozott napvilágra a korona-vírus eredetéről. Az akkori vizsgálataink azt mutatták, hogy azok a csoportok, amelyek hajlandóak egy típusú összeesküvés-elméletben hinni, például abban, hogy a korona-vírust azt amerikai biolaborokban fejlesztették ki, Oroszország ellen Ukrajnában, azok a szélsőjobboldali, akár antiszemita összeesküvés-elméletekben is hisznek. Illetve a szélsőjobboldalon azok, akik hisznek abban, hogy valamilyen háttérhatalmi összeesküvés áll különféle politikai események vagy tragédiák mögött, szintén hajlamosak arra, hogy kétségeik legyenek a vakcinával szemben. Ezt a trendet nagyon fontos figyelemmel kísérnünk, mert komoly következményekkel jár a magyarországi politikai folyamatokra és általában a közbeszédre is, felerősítve a társadalmi polarizációt vagy megosztottságot. 

Miért szeretik használni a politikusok a politikai összeesküvés-elméleteket?  

Az egyik céljuk nyilvánvalóan az, hogy kiterjesszék a saját politikai hatalmukat, megerősítsék és mobilizálják a saját táborukat. Hiszen az ilyen elméletek kitűnően alkalmasak a különféle politikai választói csoportokon belüli szolidaritás és összetartozás érzésének felerősítésére. Minél inkább a politikai skála szélén helyezkednek a politikusok, annál inkább egyre jobban támaszkodnak ilyen elméletekre. 

Ebben szerepet játszhat az is, hogy vannak régi, megválaszolatlan elméletek a köztudatban?

Valóban vannak nagyon régi összeesküvés-elméletek. Például arról, hogy miért gyilkolnak meg elnököket. Ezek az elméletek pedig már sokszor jelen vannak a társadalomban. Az a politikus, aki igyekszik ezeket felerősíteni, az azért is teszi, mert van rá igény a társadalom különböző szegmenseiben. Magyarországi „igénykielégítésként” jelentek meg például a Soros Györggyel kapcsolatos elméletek is. Hiszen mielőtt a Fidesz elkezdte a sorosozást, az emberek többsége nem is tudta, hogy létezik, ahogyan azt sem, hogy bármiféle politikai folyamatokban részt venne. Azóta viszont sokan gondolják ezt.

Az ilyen elméletek legerősebb hatása a félelemkeltés. A félelem lehet olyan erő, és lehet vele akkora tömegeket megmozgatni, hogy a politikusoknak megérje hazudni?

A félelem nagyon jelentős erő. Ahogy említettem, a csoport-kohézió növelését, a csoport-szolidaritást tudja elérni vele az a politikus, aki felismeri ezt az összefüggést. Mert egy adott tragédia kapcsán az ellenfelet lehet vádolni agresszióval vagy valami mással. Például, ha a Donald Trump elleni merényletet nézzük, akkor látjuk, hogy mindkét oldalon születtek elméletek. A Trump körüli véleményformálók azt állították, hogy Joe Biden közvetlen szerepet játszott benne és felelősséggel tartozik a történtek miatt, mert nem biztosította azt a védelmet az exelnöknek, amit megérdemelt volna. A merényletben lévő lehetőségre nagyon jól ráéreztek a jobboldali politikusok, maga Trump is, és ők is az emberek félelmére alapoznak.  Másrészt a félelem nemcsak pártpolitikai összefüggésben értelmezhető, hanem olyan, a normál dolgok rendjéből kilógó helyzeteknél is, amelyeket sokszor nem tudunk megmagyarázni. 

Az emberek szeretik a megmagyarázhatatlan dolgokat?

Alapvető pszichológiai szinten az emberek nem szeretik, ha nem tudják hova tenni ezeket a váratlan vagy látszólag megmagyarázhatatlan eseményeket. Trumpnál sem lehet tudni, hogy volt-e a merénylő mögött politikai szándék vagy egy magányos őrülttel állunk-e szembe? Ilyenkor nagyon erős a vágy mindenkiben, pont a félelem által motiváltan, hogy értelmet találjanak a káoszban – Hamlet módjára helyre zökkenteni az idő rendjét. Mert nagyon erős igényünk van a magyarázatra, a rendteremtésre.  És ilyenkor végtelenül egyszerű magyarázatokat adnak nagyon komplex dolgokra az összeesküvés-elméletekben, rögtön megnevezik a problémákat és a felelősöket, a lehetséges megoldásokat. Ráadásul ezek a magyarázatok felerősítik a saját hiedelmeinket, amelyekhez egyre jobban ragaszkodni fogunk. 

Ugyanez a folyamat zajlik le Orbán Viktor brüsszelezésénél, sorosozásánál, gyurcsányozásánál vagy migránsozásánál is?

Teljes mértékben. A félelem mind egyéni, mind kollektív szinten nagyon jó mozgósító erő akár Orbán táborának egyben tartására, mobilizálására, akár az ellenfelek kijelölésére, az ellenük való fellépésre. Azt se felejtsük el, amikor már arról beszélünk, hogy nem egyedi összeesküvés-elméletek vannak jelen, hanem egyfajta politikai stratégiává formálódik a használatuk, ahogyan ezt a magyar miniszterelnöknél megfigyelhettük, akkor ez a fajta „hadviselés” nagyon könnyen cirkuszi manipulációvá válik. Hiszen lehetővé teszi a politikai vezetőnek azt, hogy olyan csoportokat vagy egyéneket jelöljön meg felelősként, akár az orosz-ukrán háború vagy az energiaválság, netán az ellenzék finanszírozása kapcsán, amelyek és akik nagyon sokszor nem is igazi politikai ellenfelek. Sok esetben nincs politikai jelentőségük, nincsenek jelen gyakorlatilag Magyarországon politikai erőként például sem a menekültek, sem Soros György. Így viszont nagyon könnyű ellenük küzdeni és szimbolikus győzelmet aratni felettük. Eközben a saját tábor egyre erősödik és egyre könnyebb összetartani ezzel a hosszútávú politikai ellenségképző stratégiával.