Gyorsjelentés az április 19-i iskola- és óvoda nyitásról

Villanóképek az ország óvodáiból, iskoláiból

Azt, hogy mi a helyzet a fővárosban, Sinkovicsné Pirigyi Katalintól, a PSZ budapesti szervezetének elnökétől kérdeztük. Elmondta, a kép még nagyon vegyes. Van olyan iskola, ahol az egyik osztályból a gyerekek 50 százaléka hiányzik, a másikban csak egy gyerek van távol. De van olyan is, ahol több mint 50 százalék hiányzik, és olyan is, ahol ennek épp a fordítottja igaz. Az intézményeknek be kell küldeniük a tankerületi központokhoz az összesítéseket. Teljes rálátás erre csak azok beérkezése után lehet. Az intézményvezetők mindenhol nyilatkoztak arról, hogy a fertőtlenítést elvégezték, technikailag minden alkalmas az újra nyitásra. Ami még külön feladatot jelent az iskoláknak, hogy megkezdődött a beiratkozások előkészítése. 

Verba Attiláné a PSZ óvodavezetői tagozatának elnöke, az orosházi Eötvös József  Katolikus Általános Iskola és Óvoda óvónője azt mondta, az óvodába szinte teljes létszámban bevitték a gyerekeket. Igaz, sok mindent, például a fegyelemtartást elölről kell kezdeni, mert a gyerekek sok mindent „elfelejtettek” a távollét alatt. Az ő 18 tagú csoportjából mindössze két kisgyereket nem visznek óvodába a héten. A városban levő óvodákra nagyjából ugyanez az arány jellemző. Ha nem lett volna nyitás, szerinte az ügyeletben – amelyre többnyire a gyerekek egyhamadát vitték be – , mindenképp megemelkedett volna a létszám. Azt az unokája révén tudja, nem volt jellemző, hogy az iskolában a kisdiákok távol maradtak volna az oktatástól. A 25 fős osztályból három kisgyerek szülei kérvényezték az igazgatónál, hogy otthon maradhasson a gyerekük. Két gyereket bevisznek az órára akkor, amikor dolgozatírás lesz, márpedig az a héten – az állapotfelmérés, vagyis, hogy ki hol tart érdekében – minden nap lesz. A pedagógusok értesítik a szülőket, melyik órára kell bevinni a gyereket, aki egyébként otthon tanul és készül. Egy gyereket pedig egyáltalán nem engednek iskolába, mert nem adnak rá maszkot, hiszen az az „emberi jogok sárba tiprása”. Igaz, a pedagógus nagyon szépen elmagyarázta az anyukának, miért kell maszkot hordani mindenkinek a többiek és a saját maga védelmében. 

Baranya megyében Bittnerné Tóth Krisztinától, a PSZ megyei elnökétől megtudtuk, hogy a kistelepülések iskoláiban, ahol 16-18 fős, kis létszámú osztályok vannak, minden gyerek megkezdte az iskolai tanulást. Még csak egy hiányzó sincs. A megye óvodáiban 58-80 százalékban vannak benn a gyerekek. Pécsen a megyére jellemző arányok az  érvényesek. A pécsi városi iskoláknál egészen változó a kép, van olyan nagy iskola, ahol 194 alsósból csak 74 százalék van bent, de van ugyanilyen kaliberű iskola, ahol nem jellemző, hogy hiányoznának. A vidéki iskoláknál 80 százalékos a részvétel. Két EGYMI-vel ( Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) is beszélt, az egyikben 90 százalékban vannak ott a gyerekek, a másikban annyi hiányzik. Azt, hogy ez mitől függ, nem tudni. Valószínűleg a pedagógusok ráhatása is működött. Ők mind a két intézményben teljes létszámban benn vannak. Egyébként a pedagógusok több helyen kérték, hogy aki gyesen, gyeden van, lehetőleg ne nagyon vigye be az intézménybe a gyerekét. Az első, aki bevitte, mégis egy gyesen lévő anyuka volt. De megtörtént az is, hogy a gyerek elmesélte az óvodában, hogy ő nem volt jól a hétvégén, az orrában meg a torkában is nyúlkáltak, de még nem tudja, hogy beteg-e. Ennek ellenére, a szülő bevitte az óvodába. Egyébként az óvodákba elsősorban a nagycsoportos gyerekeket viszik be a szülők, mert talán attól félnek, hogy különben nem lesz iskolaérett. Vagy azt remélik, hogy csoda történik majd egy hónap alatt. Van olyan óvoda, ahol az alsóbb csoportok „félházzal mennek”, a nagycsoportra jellemző a háromnegyed. Pécsváradon a polgármester saját pénzből minden óvodapedagógust letesztelt, és a tesztelésre tanárok is mehettek. Egyébként a megyében egy-egy kivételtől eltekintve, minden pedagógus ott van a munkahelyén, egyetlen helyről  kapott olyan jelzést, hogy súlyos krónikus betegség miatt online oktat a tanító néni. Egy-kettő karanténban van, vagy más miatt vették táppénzre, de szinte mindenki a „gáton van.” Amit borzasztónak tart Bittnerné, Tóth Krisztina, az az, hogy központilag megtiltották, hogy az otthon maradó gyerekeknek segítsen a pedagógus. Ezzel megzsarolták a szülőket, hogy vigyék be az iskolákba a gyerekeket. És ez katasztrófa. 

Veszprém megyéből annyit tudtunk meg, hogy az óvodákba a gyerekek kétharmadát bevitték, az iskolák 85-90 százalékos telítettséggel kezdték meg a tanítást. 

A PSZ Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke, Tömöriné Tóth Anna arról számolt be, hogy a megyében azokban az óvodákban, amelyekkel beszélt, csoportonként három-négy gyerek hiányzik, a kollégák a munkát felvették, egyikük sem mondta, hogy a járvány miatt nem teszi azt. Az óvodapedagógusok 90 százaléka megkapta már az első oltást, de olyan is van, aki mindkettőt. Akik még nem kapták meg, azok azért nem, mert korábban átestek a fertőzésen. Olyan nem volt, aki megtagadta volna, hogy bemenjen tanítani. A pedagógusoknál vezérelv, hogy sokat legyenek a gyerekekkel a szabadban, az intézményekben lázmérés, fertőtlenítés van. A csoportszobába egy szülő viheti csak be a gyereket, és, ha bevitte, azonnal távoznia kell. Debrecenben az iskoláknál vegyesebb a kép, van, ahol megosztották az osztályokat, mert van hozzá elég hely, van, ahol ezt nem tudták megoldani, mert nincs annyi terem. Van olyan iskola, ahol három-négy gyerek hiányzik osztályonként, de van olyan iskola is, ahol egy osztály teljes létszámmal üzemel, igaz, csak egy tanító nénivel, mert a másik a családra hivatkozva, nem vette fel a munkát. Azt mondta, ha kell, elmegy táppénzre, ha nem mehet táppénzre, elmegy fizetés nélküli szabadságra. A kollégák egyébként ahol lehet, inkább hibrid oktatásba mennek, de sokkal jellemzőbb a csoportbontás. Az iskoláknál is általában túl vannak a kollégák az első oltáson, van, aki már kettőt is kapott, és olyan is van, aki éppen most covidos. Volt olyan iskola, ahol már pénteken online szülői értekezletet tartottak, ahol elmondták a szülőknek, próbálják megbeszélni a gyerekekkel, hogy hordják a maszkot.  Van, ahol ezt a gyerekek meg is teszik, de van olyan is, aki erre nem hajlandó. Az iskoláknál a kapuig mehetnek csak a szülők.

Székesfehérváron nincs olyan, hogy tömegesen ne küldték volna a gyerekeket iskolába, osztályonként két-három gyerek hiányzik, és a pedagógusok is mind felvették a munkát. A PSZ Fejér Megyei Regionális Szervezetének elnökétől, Jámbor Ferencnétől megtudtuk, hogy a Fejér megyei óvodákban egy csoportba két-három gyerek nem megy be. Még azokat a gyerekeket is beviszik, akiknek az anyukája gyesen van. Az iskolákban is általában két-három gyerek hiányzik egy-egy osztályból, de van olyan – igaz, nagyon ritka – iskola is, ahová egy-egy egész osztályt nem vittek be, csak ügyeletre ment be egy-két gyerek. Egyébként Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András még a múlt héten arra kérte az óvodások szüleit, aki tehetik, tartsák otthon még egy-két hétig a gyermeküket. 

A kormányszóvivő nyugodt szívvel engedte alsós gyerekét iskolába

Az április 19-i nyitásra felkészült a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), közölte, a járványügyi intézkedésekhez igazodva, április 19-től, hétfőtől, a tanítási időszakban érvényes menetrend szerint közlekednek járatai. A sűrűbb menetrenden kívül a BKK a hónap végéig ingyenes utazást biztosít járatain az alsó tagozatos diákok számára. Április végéig az alsó tagozatos gyerekek diákigazolványuk felmutatásával, jegy vagy bérlet megváltása nélkül utazhatnak a helyközi vasúti és buszjáratokon is.

A kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra április 19-én a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában ráerősített, a kormány mindent megtett, hogy az iskolák alsó tagozatai biztonságosan kinyithassanak hétfőn. Azt is elmondta: ő alsós gyermekét nyugodt szívvel tette ki az iskola előtt reggel. 

Felidézte, hogy az elmúlt hetekben beoltották azokat, az iskolákban, óvodákban és bölcsődékben dolgozó pedagógusokat, akik ezt kérték. Fertőtlenítették az iskolákat, és visszatérnek a korábbi protokollok, mint a testhőmérséklet-mérés, a fertőtlenítés, a távolságtartás. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alsó tagozaton a fertőzés aránya fele, harmada a felső tagozatosnak, mert az alsósok csak néhány, állandó tanítóval vannak kapcsolatban, még nincs osztálybontás, „nem keverednek a gyerekek”.

A Kossuth Rádióban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter is nyilatkozott, aki szerint a mostani helyzetben méltányosan kell elbírálni a kisiskolások teljesítményét. A szülőknek lehetőségük van otthon tartani a gyereket, és úgy gondolja, ha a hiányzások száma meghaladja a 250 órát, a tantestületnek akkor is engednie kell az osztályozó vizsgát. Úgy fogalmazott, „Azt gondolom, hogy most mindenkinek az a feladata, hogy méltányosan bírálja el ezeket a kérelmeket, méltányosan zárja le a gyermekeket, még akkor is, ha nem feltétlenül ugyanaz a teljesítmény lesz idén, mint az előző években, rugalmas megoldásokat kell keresni, és nem „élezni” a konfliktusokat.”

Az oktatásirányítás politikai komisszár, de pedagógiai analfabéta  

Ercse Krisztina, a 62 szakmai és szakszervezettel együttműködő Civil Közoktatás Platform (CKP) szóvivője azt mondta, később lesz információjuk arról, hány gyereket tartottak otthon, hányat vittek iskolába, óvodába. A Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő által elmondottakra annyit reagált, az, hogy miként tette ki a gyerekeit az iskola előtt, az az ő személyes magánügye, de, hogy a kormány mit gondol arról, mi a „minden”, amit megtett a biztonságos nyitásért, az egy külön dolog. Ercse Krisztina elmondta, összegezte az OECD, a WHO, az Unicef, és az amerikai járványügyi hivatal protokoll ajánlásait, amelyek arról szólnak, hogy milyen lépések tehetik valójában biztonságossá az iskolákat. El kéne engedni, hogy a biztonság arról szól, hogy „párbaj távolságból” hőmérőzzük a gyereket, és azt mondjuk, minden rendben van. A komoly szervezeteknek megvannak azok a mérföldkövei, a kritikus pontjai, amelyeket valóban „a biztonság érdekében mit tegyünk-nek” ismernek el. Az ezeknél az intézményeknél felsorolt intézkedésekből a kormány semmit nem valósít meg. Ezeket a követeléseket a pedagógus szakszervezetek, a szakmai szervezetek külön, a CKP, mint ernyőszervezet maga is már nagyon régen és nagyon hangosan képviselt, hiszen már ősszel is előkerült, hogy mindenképpen csökkenteni kell a létszámot az osztályban. Ami logikus – és sose tette meg a kormány –, hogy átmenetileg ne legyen énekóra, ne legyenek olyan foglalkozások, ahol nem lehet tartani a távolságot, például mint a tornaóra. Az rendben van, hogy mozogni kell, de azt észszerűen kellene megoldani. Azt is simán meg lehetne oldani, hogy amilyen órát csak lehet, azt a szabadban tartsák meg. A komolyabb intézkedések közé tartozna, hogy igenis kötelezővé kéne tenni mindenki, a gyerekek számára is a maszkviselést. Ercse Krisztina szerint nem arról van szó, hogy az veszélyes lenne 12 év alatt, csupán arról, hogy a kisebb gyerek nem tud még figyelni rá, nem tudja rendesen használni. A nemzetközi szervezetek ezért mondják, hogy 12 év felett ajánlott, de a kisebbeknél is meg kéne oldani a használatát. Az étkezéseket elcsúsztatva, kis létszámban kellene lebonyolítani, akkor is nagyon figyelve a távolságtartásra, a szellőztetésre. Ezek elemi dolgok.

A CKP szóvivője azt mondja, a kormány úgy gondolja, hogy az iskola prioritása, hogy a tanulási szükségleteket kell kielégíteni. Ercse Krisztina úgy véli, a tanulási hátrányokat nem lenne szabad fokozni, épp elég a pandémia. Igenis legitim dolog az, ha valaki attól tart, hogy megfertőződik, és nem akarja beengedni a gyerekét. Ezért az iskolának – ahol tudja –  lehetővé kellene tenni  azonnal a streamelést, a gyerek kapcsolódhasson be online is az oktatásba. Ezek a megoldások nem ördöngösségek, nagyon sokan dolgoznak az oktatásban ilyen módon. Egy jól képzett pedagógus számára – most, amikor két-három hétről beszélünk –, miből áll, hogy tudja, miben halad az anyaggal azokkal a gyerekekkel, akik benn vannak az osztályban, és ha már streamelni nem tud, azok számára, akik otthon vannak, egyéni, páros, vagy csoportmunkát adjon ki. Ez a jövő, ez az önálló tanulásnak a lényege. Ezek pedagógiai kihívások, és vannak rá normális pedagógiai válaszok. Ercse Krisztina szerint az oktatásirányítás politikai komisszár, de pedagógiai analfabéta. Ez tragédia.

A PSZ nem üdvözölte az iskolák újra nyitását, csupán részsikernek tartotta

 A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményben szögezte le, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma az elmúlt időszakban többször is tévesen interpretálta a szakszervezet álláspontját, amelyet a tárgyalásokon képviselt. Leszögezte, a PSZ nem üdvözölte az iskolák újra nyitását, azt csak részsikernek tartotta. Álláspontjuk szerint az óvodákat és iskolákat mindaddig zárva kell tartani, amíg a járványügyi adatok nem mutatnak megfelelő szintet a nyitáshoz, vagyis az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 alá. Leszögezte, ha egyetlen gyermek is megbetegszik az újra nyitást követően, a jelenléti oktatás miatt, az nem a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége. 

A Pedagógusok Szakszervezete elvárja az oktatásirányítástól, hogy a nyitásról szóló döntés után az osztálylétszámokat minimálisra csökkentsék az iskolákban. A PSZ elvárása, hogy a szociális távolság betartását a tantermekben kötelezően írják elő, az otthon maradó gyermekeket pedig semmilyen hátrány és retorzió ne érje. Fontosnak tartja, hogy a szülőknek, akik a járvány ideje alatt nem érzik biztonságban gyermekeiket, legyen joguk eldönteni, hogy május 10-éig beengedik-e őket az intézményekbe. A PSZ azt kéri, hogy ahol megoldható, az otthon maradó gyerekeket a Digitális Kollaborációs Téren keresztül élőben kapcsolják be a tanítási órákba, és egy nap ne legyen párhuzamosan online és jelenléti oktatása egy pedagógusnak sem. Ezt a problémát az órák átcsoportosításával, ideiglenes órarenddel lehet megoldani. A szakszervezet szerint a pedagógusok esetleges túlmunkáját – amelyet a felügyelet biztosítása okoz majd – ki kell fizetni. Az óvodákban kérjék a gyeden, gyesen lévő szülőket: lehetőleg tartsák otthon gyermeküket, a kötelező óvodáztatást függesszék fel. Ha az időjárás engedi, a lehető legtöbb foglalkozást a szabadban tartsák meg, valamint az óvodák és iskolák számára plusz takarítószemélyzetet biztosítsanak a folyamatos fertőtlenítéshez.