Győzelmet vár Orbán csodálója az osztrák választásokon

A 2019-es választásokon a Néppárt került az első helyre, 37.4 százalékkal, az SPÖ 21.2, az FPÖ csak 16.2 , a Zöldpárt 14 százalékot kapott. A felmérések szerint az ÖVP és az SPÖ most jelentős szavazói tömegeket veszít el, újabb többségük aligha képzelhető el, mert a kis liberális párt által megtámogatott néppárti kormány iránti bizalom mélyponton van. A gazdaság a háború utáni időszak leghosszabb recessziójával küzdve, két éve stagnál vagy zsugorodik, Ausztria versenyképessége, termelékenysége, sőt, jóléte is csökkent. Uniós viszonylatban magas az infláció, amit fűt az állam költekezése és takarékossági reformokat ez a kormány nem tudott keresztülvinni. 

Ausztria sajátos helyzetben áll az orosz kérdésben. Bár a kormány elítélte az Ukrajna elleni agressziót és támogatja a szankciókat, egyúttal (Magyarországhoz hasonlóan) finanszírozza az orosz háborús gépezetet, hiszen csaknem egész földgázimportja változatlanul Oroszországból származik, holott lett volna már mód arra, hogy más forrásokra támaszkodjék. Karl Nehammer kancellár Orbán Viktor mellett az egyetlen vezető nyugati politikus, aki a háború kitörése óta Putyin elnöknél járt Moszkvában. A kormány csak most, augusztusban változtatta meg az ország nemzetbiztonsági stratégiáját, amelyben Oroszország még, mint „stratégiai partner” szerepelt.

Az idei Európa-parlamenti választáson az ÖVP 24.1 százalékot kapott, 10 százalékkal kevesebbet, mint 5 éve – ez a legnagyobb vereség volt, amit a párt országos választáson valaha elszenvedett. Az SPÖ megőrizte 23 százalékát, de visszaestek a Zöldek. Az eredmény már akkor a koalíció végét jelentette. Karl Nehammer, néppárti miniszterelnök nem lépett vissza, hiszen alig néhány hónap volt a parlamenti választásokig, de gyakorlatilag azóta alig működött a kormány, annyira megromlott a viszony a két párt között. 

A Szabadságpárt, amely másfél éve vezet magasan, 30 százalékra számított, de csak 25,4 százalékot kapott – mindenesetre ezzel először bizonyult a legerősebbnek szövetségi szavazáson. Népszerűségüknek az sem ártott, hogy tavasszal az Államügyészség vádat emelt Herbert Kickl pártelnök és az FPÖ más vezetői ellen. A vádirat szerint úgy helyezték el a párt hirdetéseit a médiában, hogy viszonzásul az újságok, műsorszórók pozitívan számolnak be pártjukról. 

A választási kampány egyik fő kérdése a bevándorlás volt. Napjainkban a jó kilencmillióból több mint kétmillió ausztriai lakosnak van migrációs háttere, ők teszik ki a lakosság több mint 23 százalékát. A bevándorlás nem most, hanem Bécs által ösztönzötten kezdődött: Törökországgal, Jugoszláviával még a hatvanas években kötöttek megállapodást vendégmunkások fogadásáról, majd sokan érkeztek a balkáni háborúk idején is. Különösen magas a bevándorlók aránya Bécsben, ahol a lakosság csaknem felét teszik ki. A legutóbbi bevándorlási hullámot az ukrán háború hozta, de ez viszonylag szerény volt, mintegy százharmincezren érkeztek az országba, ahol az alacsony népszaporulat miatt munkaerőre mindig is szükség van. Kickl korábban javasolta a veszélyes elemek koncentrációs táborba zárását, most pedig a nem-kívánatosak gyors kiutasítását.

Az ÖVP a választáson az FPÖ-t és Kicklt tekinti ellenfelének, rámutatva: „Ez az ember biztonsági kockázatot jelent, szélsőséges, összeesküvés-elméleteket terjesztő, veszélyes figura és Nehammer kancellár az egyetlen, aki meg tudja akadályozni, hogy hatalomra jusson”. Egyelőre valamennyi, a választáson induló párt kategorikusan kizárta a szövetség lehetőségét az FPÖ-vel. 

Az 54 éves, karintiai munkáscsaládból származó Kickl filozófiai tanulmányokat folytatott a bécsi egyetemen, disszertációt írt Hegelről, de diplomát nem szerzett, majd pályája az osztrák szélsőjobb pártjában bontakozott ki. Az FPÖ korábbi karizmatikus szélsőjobboldali vezetője, a rasszista Jörg Haider beszédírójaként kezdte és azóta is a pártban és a pártból él.

Amikor a Néppárt kalandor, azóta eltűnt ifjú politikusa, az Orbánhoz ugyancsak közel álló Sebastian Kurz 2017-ben kormányt alakított az FPÖ-vel, az uniós országokban óriási felháborodást keltett a szélsőjobboldali párt kormányzati szerepe. Tiltakozásul szankciókat vezettek be Ausztria ellen és átmenetileg korlátozták a kormányközi kapcsolatokat Béccsel.

Ebben a kormányban lett belügyminiszter Herbert Kickl, legalábbis két évre. Botrányos tevékenysége alapján egy néppárti politikus „alkotmány nélküli miniszternek” nevezte Kicklt, aki minden jogalap nélkül, önkényesen házkutatást rendelt el az ország terrorvédelmi szervezeténél és az Alkotmányvédelmi Hivatalban, onnan aktákat és adathordozókat hordatott el. 

Az FPÖ elnöke és az alkancellár akkor Kickl kebelbarátja, Heinz Christian Strache volt, akihez a háború utáni osztrák történelem legnagyobb botránya fűződik. Strachét összehozták egy magát orosz milliomos rokonának kiadó nővel Ibiza szigetén, s az alkoholizált alkancellár felajánlotta neki, hogy megfelelő fizetség fejében kiváló üzletekre számíthat Ausztriában és kaphat egy napilapot is. Miután az esetről készült videó nyilvánosságra került, Strachénak távoznia kellett. Majd újabb leleplezés: egy másik videón Strache arról beszélt, hogy a támogatóktól a pártnak befolyt nagy összegeket nem vallottak be a Számvevőszéknek, hanem azokat különböző módon eltüntették. Miután Kickl akkor, a párt főtitkáraként felelt a pénzügyekért, az államfő kitette a kormányból. Mindmáig ő az egyetlen a második osztrák köztársaság történetében, akivel ilyesmi megtörtént. 

Párt-főtitkári minőségében egyébként Kicklnek nagy szerepe volt az FPÖ kapcsolatainak kialakításában Putyin elnökkel és annak pártjával, az Egységes Oroszországgal. Belügyminiszterként együttműködésre törekedett Putyin rendszerével a katasztrófa-elhárításban és a szervezett bűnözés, a terrorizmus elleni küzdelemben. Mint kifejtette, „szükséges lenne a diplomáciai csatornák melletti, védett adatcserét” is létrehozni Oroszországgal. A bírálatra, miért működik együtt egy tekintélyuralmat gyakorló politikussal, Kickl azt válaszolta: nem kíván belügyekbe beavatkozni, és módot kell keresni arra, hogy Európa és Oroszország közös utat találjon. Ukrajna megtámadása után Kickl állást foglalt az olajembargó és az ukránoknak szóló fegyverszállítások ellen. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter szerint „a Kickl-vezette FPÖ megnyilvánulásai, Kickl kijelentései Európa-politikai, biztonsági kérdésekben gyakran olyanok, mintha azokat Moszkvában diktálták volna”.

Az Ibiza-botrány után a Szabadságpárt válságba került és elveszítette a parlamenti választásokat, hiszen a néppárti-FPÖ kormánykoalíció már rövid idő alatt megmutatta, hogy a szélsőjobb emberei egyszerűen alkalmatlanok kormánypozíciók betöltésére. Az előrehozott 2019-es választásokon az ÖVP – ismét Kurz vezetésével – immár a Zöldekkel összefogva alakított kormányt. Miután azonban Kurzot különféle gazdasági bűncselekmények miatt 2021-ben vád alá helyezték, lemondott.

Kickl volt az, aki már a Covid-járvány első szakaszában felismerte az abban rejlő politikai lehetőséget. Az elsők között volt, akik tagadták a súlyos betegség létét, nem oltatták be magukat és tiltakoztak az oltás ellen. „Koronaőrületnek” nevezte a kormány intézkedéseit, hogy maszkot kellett viselni, tesztekre kellett járni, majd (Trumphoz hasonlóan) „csodaszert” ajánlott a kór ellen: ő történetesen olyat, amelyet egyébként a lovak féregmentesítésére használnak. Amikor Ausztria az egyetlen uniós ország volt, ahol kötelezővé tették a Covid elleni oltást, Kickl kijelentette: „Országunk a mai naptól diktatúra”. Következmény: az FPÖ támogatottsága már akkor felugrott 30 százalékra. 

A kötelező oltási törvényt egyébként soha nem érvényesítették és végül feladták, de tartósan mindmáig megosztja az osztrák társadalmat. Az FPÖ mellett két törpepárt is oltásellenes programmal lép fel a választásokon és emlékeztet a nehézségekre, amelyekbe a kormány járványügyi intézkedései miatt kerültek az emberek. A kampányban plakátok emlékeztették a lakosságot, mi mindent tett az FPÖ annak idején a kötelező oltás ellen és ezzel „a szabadságért harcolt”. A párt választási ígéreteiben szerepel, hogy segélyalapból kell támogatni a járványban megbetegedetteket, vissza kell téríteni a büntetéseket, amelyeket az oltástagadók fizettek és adott esetben büntetőjogi eljárást kell indítani a járvány idején történtek felelősei ellen. „Soha nem fogjuk elfelejteni, mit tett velünk a kereszténydemokrata, szocialista, zöld és liberális kormány a válság idején. Mi azonban sikerrel harcoltunk a lakossággal a koronaőrület ellen és győztünk. Most is győzni fogunk!” – hirdetik Kicklék.

Az FPÖ-vezetőjét „Volkskanzlerként”, a hitleri időket idézve „a nép kancellárjaként” ünneplik hívei. Hírhedt kijelentései közé tartozik, hogy el kell utasítani „azokat a dolgokat az ötvenes évekből”. A célzás az Európai Emberjogi Egyezményre vonatkozik. Ezért Alexander van der Bellen köztársasági elnök is megrótta, de tiltakoztak kijelentése ellen a jogászok és az ausztriai zsidók szervezetei is. Kickl javasolta már, hogy a veszélyes migránsokat vegyék „védőőrizetbe”, valamint rendeljenek el a menedékjogot kérőknek este 10 és reggel 6 óra között kijárási tilalmat.

Ismerői szerint Herbert Kickl agresszív ember, és ellentétben a francia Marine Le Pennel vagy az olasz Giorgia Melonival, egyáltalán nem törekszik arra, hogy magát és pártját mérsékeltként jelenítse meg. Példaképéhez, Orbán Viktorhoz hasonlóan, élvezi a gátlástalan romboló szerepét, akitől ellenfelei tartanak. A német testvérpárt, az AfD EU-parlamenti listavezetőjét annak idején kizárták a pártból, mert méltatta az SS érdemeit – ugyanezt Kickl már 2010-ben megtette, de ennek nem volt következménye. 

Az FPÖ-elnök Orbán Viktor és a cseh Andrej Babis mellett kezdeményezője volt a szélsőjobb új, Patrióták elnevezésű frakciójának az Európai Parlamentben. Kickl és emberei egyébként már ismételten jártak Orbánnál. Nyugati megfigyelők szerint a politikus a magyar kormányfő példáját akarja követni és „orbanizálhatja” Ausztriát. Mit tesznek majd a Patrióták, nem tudjuk, de Kickl már kijelentette: „Nem célunk kilépni az unióból, de ez örök időkre nem is zárható ki.” Pártja programjában népszavazások is szerepelnek – mégpedig olyanok, amelyek érvényesség esetén azonnal törvénnyé is válnak. Ezzel az ország parlamenti többség nélkül is kiléphetne az EU-ból.

Az FPÖ és Donald Trump kapcsolatairól eddig nem sokat tudni, de egy epizód emlékezetes maradt. Trump egy beszédében, amikor az amerikai tűzvészekkel foglalkozott, utalt arra: milyen jó az osztrákoknak, mert „erdős városokban” élnek és azokban soha nincsen tűz… A bécsi agrárminiszter visszaírt: „a valóságban Ausztria Európa szívében fekszik, az emberek itt nem élnek az erdőben, hanem inkább az erdővel”.