Ha bírálod Orbánt, Soros György ügynöke vagy

HírKlikk 2020. december 1. 05:30 2020. dec. 1. 05:30

Ha bárki bírálja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, legyen az George Clooney vagy Tony Blinken, azt feltétlenül összefüggésbe hozzák Soros Györggyel. Ha ez nem antiszemitizmus, akkor mi az? – tette fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető német konzervatív lapban Stephan Löwenstein tudósító.

Nem csak Pavlov kutyája reagált bizonyos ingerekre bizonyos reflexekkel, hanem erre emberek, sőt, egész szervezetek is képesek – például Orbán Viktor magyar kormányfő és kormányzó nemzeti-konzervatív pártjának követői a maguk Soros-reflexével – írta a szerző. Bármi kellemetlen történik, feltétlenül Soros Györgyöt keresik mögötte. Ez így van George Clooney esetében is – írta a szerző, és ismertette a színész által mondottakat, valamint a magyar reagálásokat Clooney kijelentésére.

Löwenstein szerint a kormányhoz közelálló magyar sajtóorgánumok néha már akkor is keresik Pavlov csengőjét, amikor még meg sem szólalt: amikor Joe Biden megválasztott amerikai elnök bemutatta Antony Blinkent, mint jövendő külügyminiszterét, nem csak Blinken családi gyökereiről írtak, hanem nyomban megtalálták Sorossal való kapcsolatát is, nevezetesen Blinken édesapját, aki a kilencvenes években nagykövet volt Budapesten, és jelentős összeget adományozott a Közép-Európai Egyetemnek. A Magyar Nemzet mindebből arra következtetett, hogy „Orbán Blinkentől nem számíthat semmi jóra”.

Nem csoda tehát, ha Orbán számára nem csak egy kis csengő szólalt meg, hanem egy nagy harang kongott, amikor Soros a múlt héten felszólította az EU-t, hogy semmiképpen ne engedjen Orbán pénzügyi csomaggal kapcsolatos zsarolásának – írta a szerző, és nagyon részletesen ismertette Orbán Viktor válaszcikkét. „A magyar miniszterelnök tulajdonképpen azt akarta, hogy válasza ugyanott jelenjen meg, ahol Soros írása is megjelent, a Project Syndicate című véleményportálon, de ott a kiadók úgy találták, hogy Orbán véleménycikke nem felel meg a sztenderdeknek”. Orbán hívei erre most újra azt terjesztik, hogy Nyugaton nem kielégítő a sajtószabadság.

A portál elutasítását lehet kicsinyesnek találni, mivel azonban ezt semmiféle külső hatalom nem kényszerítette rá, az ellenkezője az igaz. Nevezetesen az, hogy a döntés éppen ennek a szabadságnak a kifejeződése. A szerző Orbán Viktor cikke alapján megállapítja, „Nem lehet nem észrevenni, hogy a megtévesztésig hasonlít a klasszikus antiszemitizmus eszméire az egész gondolati építmény – kereszténység és nemzet az egyik oldalon, a világot átfogó hálózattal s nemzetek felszámolására törekvő globális elit a másikon”.

Orbán mindig vehemensen cáfolta, hogy a Soros elleni kampányának antiszemita motívuma lenne. Azt mondta, mindig csak az ellenfelei hozzák szóba, hogy Soros zsidó. És ez igaz is. Ugyanakkor az is igaz, hogy Magyarországon senkinek nem kell megmagyarázni, hogy Soros zsidó, bízvást fel lehet tételezni, hogy ez közismert” – írta Löwenstein. Úgy vélte: Orbán egyéb politikája nem antiszemita, sőt. Jó kapcsolatokra törekszik a Netanjahu miniszterelnök vezette Izraellel, elődeitől eltérően, szóba hozta a magyarok részvállalását a holokausztban, valamint azt, hogy csődöt mondtak a zsidó polgártársaik megvédésében. Azt pedig, hogy a zsidók Magyarországon nagyobb biztonságban élnek, mint Európa nyugati országaiban, maguk a zsidóság képviselői hangsúlyozzák. Tény azonban az is, hogy Orbán alatt belekerültek a tankönyvekbe antiszemita szerzők, ám ennek – akárcsak a korral összefüggő emlékezetkultúrának – látszólag nem antiszemita motívumokhoz, hanem a száz évvel ezelőtti trianoni békeszerződéshez van köze. „Röviden: téves az az időnként felhozott vád, hogy ő maga, vagy a cselekvése antiszemita lenne, a Soros-kampányainak azonban ilyen rossz szaga van. Van egy másik, sokkal kézenfekvőbb magyarázat arra, hogy miért támadta meg ezúttal Orbán ennyire hevesen és személyesen Sorost. Nevezetesen a korrupció vádjáról van szó, amelyet Soros elvitt egészen Orbán személyéig és családjáig. És éppen ezekre a vádakra igyekszik Orbán tükörképként válaszolni” – írta Stephan Löwenstein cikkében. 

(A cikk az interneten nem olvasható)

Forrás: Hírklikk