Ha nem akar Putyinnal együtt elsüllyedni, Orbánnak be kell ismernie, hogy mindenkit félrevezetett

„Orbán veszíteni fog, és – ahogyan a szovjetek mondták –, a történelem szemétdombjára kerül. Csak úgy kaparinthatná meg a túlélés esélyét, csak azzal kímélhetné meg magát a megaláztatástól, ha most megtagadná eddigi nézeteit. A sors iróniája, hogy egy ilyen hátra arc éppen megfelelne egy olyan populista opportunistának, mint Magyarország illiberális miniszterelnöke” – állítja a professzor a The Hill című lapban.

Orbán Viktor a konzervatív CPAC konferencián azt mondta magáról: olyan országot vezet, amely „a progresszív liberálisok ostroma alatt áll”. Úgy látja, a Nyugat hanyatlóban van, de reményei szerint ő majd megmenti úgy, hogy a jelenlegi ottani politikai rendszer, a liberális demokrácia helyére a maga „illiberális demokráciáját” állítja.

Orbán jó kormányzásról szóló elképzelésének modellje – nem meglepő módon – Putyin Oroszországa. Az sem meglepő, hogy Magyarország a Freedom House jogvédő szervezet szerint „részben szabad”. Dessewffy Tibor, az Európai Külügyi Tanács intézet munkatársa szerint a legutóbbi parlamenti választáson „minden jogszerű volt, és semmi sem volt demokratikus, a demokratikus intézmények csak formálisan léteznek, tényleges működésük kizárólag Orbán akaratát követi”. Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem professzora szerint pedig ez a választás bebizonyította, hogy Orbán korlátlan ideig hatalmon maradhat „mindaddig, amíg teljességgel az ellenőrzése alatt tartja a választásokat szabályozó törvényeket”.  

Magyarországnak még be kell járnia bizonyos utat, amíg olyan lesz, mint Oroszország, de az irány világos, a Putyin diktatúrájához való hasonlóságok egyre inkább és egyre aggasztóbban nyilvánvalóak – írta a szerző, adatokkal alátámasztva, hosszan sorolva a közös vonásokat a korrupciótól a régi nagyság visszasírásán át, az Ukrajnával szembeni, mélyen gyökerező ellenségességig.

Orbán Putyinnal szembeni rokonszenve részben a magyar üzleti érdekek védelméből fakad, de van egy kártékonyabb oldala is: lehetővé tette Moszkva számára bizonyos szankciók megkerülését. Emellett legitimációt adott a belarusz elnöknek azzal, hogy a magyar külügyminiszter találkozott vele, bejelentette, hogy nem fogják letartóztatni a háborús bűnös Putyint, ha az ország területére lép, és hitelességet kölcsönzött a Kreml legnagyobb hazugságának, miszerint az Egyesült Államok kényszerítette a Kremlt az Ukrajna elleni háborúba: Miközben sok európai állam kiutasított orosz nagykövetségi munkatársakat, van olyan aggodalom, hogy Magyarország Oroszország Európán belüli kémközpontjává válik.

Sok politikus és elemző rámutatott már, hogy Orbán kihívást jelent az EU és a NATO integritása számára. A Nyugatnak előbb, vagy utóbb, de el kell döntenie, hogy Magyarország oda tartozik-e, vagy Oroszországhoz.

Ezt azonban Orbánnak is el kell döntenie. Az irredentizmus, Putyin és Oroszország támogatása csak addig tartható fenn, amíg Putyin hatalmon van. A professzor szerint Moszkva Ukrajna elleni népirtó háborúja a jelek szerint patthelyzettel, vagy Oroszország vereségével végződhet; a Nyugat pedig egyelőre határozatlan Magyarországgal szemben. Putyin sorsa azonban bizonytalan, mert országában egyre többen ismerik fel, hogy a háború katasztrófa számukra és az ország számára. Egyre halványul Moszkva esélye arra, hogy sértetlenül élje túl a háborút, és a Nyugat hamarosan elveszíti a türelmét Magyarországgal szemben. Akkor aztán Orbán olyan helyzetbe kerül, amelyből nem tud jól kijönni. Ha Putyin mellett marad, vele együtt fog elsüllyedni, ha a Nyugat felé fordul, be kell ismernie, hogy sok éven át félrevezette országát és a Nyugatot.