Ha nincs keressük, de ha van, nem kérjük
Sokan vannak, akik manapság úgy gondolják, hogy a jelenlegi Covid vírus olyan tüneteket produkál csak, mint egy influenza, tehát nem veszélyes. Pedig a leghétköznapibb influenza is életeket követelhet, bizonyos betegek körében – mondta a Hírklikknek Rusvai Miklós virológus. Annak apropóján beszélgettünk vele, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján az egyes helyeken a szennyvízben mért SARS-CoV-2 örökítő anyag koncentrációja emelkedő tendenciát mutat. Viszont jelenleg még nem érkezett meg az országba a most terjedő vírus ellen védelmet kínáló Moderna vakcina, amellyel a kormány a Pfizer-BioNTech gyártmányát cseréli le.
Aggódjanak a késedelem miatt azok, akik a veszélyeztetettek körébe tartoznak? –
Az idősek, a magas vérnyomással, a szív-és érrendszeri betegségekkel, illetve a cukorbajjal küzdők, illetve azok, akiknek az immunrendszere valamilyen más okból kevésbé védett a fertőzésekkel szemben jó, ha beoltatják magukat. Ők azok, akik fokozottan érzékenyek, és nekik valóban szükségük lehet az oltásra. De nem mindegy az időpontja: ne felejtsük el, a vakcina beadása mindig egy kicsit érzékenyít a fertőzésre, illetve, ha valaki már fertőzött, akkor súlyosabb tünetekkel betegszik meg, ha abban az időben kapja meg a vakcinát. Ez az úgynevezett negatív fázis, ami minden oltóanyag alkalmazása után megfigyelhető.
Tavaly 70 ezer adag vakcinát vett az ország, de csak 15 ezret használtak fel. Most viszont aggódnak, mert még nincs. Mi az oka?
A tavaszi és az őszi járványhullám alatt annak a kontingensnek a kétharmada a kukában kötött ki. De ebben nem látok semmi rendkívülit, mi magyarok olyanok vagyunk, ha valamit nem lehet kapni, keressük, de ha van, nem kérjük.
Nem lehet, hogy azt gondoltuk, a 2021-es nagy oltási kampányban beadott több mint 6 millió vakcina még tavaly is védettséget adott?
Erről szó sincs. Az akkor kialakult immunitás fokozatosan csökkent, tavaly már szóba sem jöhetett. A kormány 2022-ben 3 millió vakcinát lekötött, ebből 700 ezret valóban behoztak, amiből talán 150 ezer adag fogyott el egy év alatt. A rá következő évben, tehát '23-ban, ahogyan már említettem mindössze 15 ezer fogyott. Most azt gondolom, hogy az idén 30 ezernél többre aligha lesz szükség. Ha az én zsebemre menne, lekötnék még mondjuk opciókként 70 ezret azzal, ha szükség lesz rá, ennyit még lehívhassunk.
Mennyire tartja veszélyesnek a jelenleg keringő vírus-variánst?
Sokan vannak, akik manapság úgy gondolják, hogy a jelenlegi Covid vírus csak olyan tüneteket produkál, mint egy influenza, tehát nem veszélyes. Pedig a leghétköznapibb influenza is életeket követelhet, bizonyos betegek körében. Az a vélekedés, hogy ha megkapom, „majd kiheverem”, az emberek 99,5 százaléka esetében beválhat. Igaz, akik így gondolkodnak, kicsit hazardíroznak ezzel.
Ön is a „hivatalosan veszélyeztetett”, a 70 éven felüliek korosztályába tartozik…
Laboratóriumban dolgozom. Amikor azt érzem, hogy egy kicsit kapar a torkom, vagy tüsszögök, köhögök, akkor a munkatársaim azonnal letesztelnek. Az elmúlt két évben már legalább négyszer átestem a Covidon úgy, hogy különösebben nem voltam beteg, legfeljebb a szokásosnál gyengébb voltam. Hazamentem, hogy ne fertőzzem a többieket, és igyekeztem kikúrálni magam. Igaz, hogy elmúltam hetven éves, de az egészségem amúgy kifogástalan. Virológusként az a véleményem, hogy az elmúlt években, a nagy Covid-járvány óta, valószínűleg az emberek többsége nem is egyszer találkozott ezzel a vírussal, ami a legjobb immunitást adja mindenkinek. A vakcinás megelőzés ennek a nyomába sem ér!
És a mellékhatások?
Akár a vakcinás védekezést választja valaki, akár azt a „stratégiát” követi, hogy kiheveri a fertőzést, ugyanúgy fennállnak kockázatok, a mellékhatások veszélye, igaz, az utóbbi esetében nagyobb arányban és talán súlyosabb következményekkel. A vakcinázott betegek esetében mondjuk százezerből egyszer fordul elő, amikor komolyabb mellékhatásokkal kell számolni, ha pedig a „kiheverést” választja valaki, a mostani variáns esetében ez inkább húszezer az egyhez. Ötszörös kockázatot vállal az, aki nem oltatja be magát, de láthatóan ezt az emberek többsége vállalja.
Már elkezdődött az influenza elleni oltások ideje. A kettőt lehet keverni?
A két vakcina beadása nem ütközik egymással. A háziorvosok nagyon gyakran azt tanácsolják, egyezzen bele a betegük a balkar-jobbkar módszerbe. Ennek inkább praktikus oka lehet: attól tartanak, ha egy hét múlva rendeli vissza az illetőt, akkor nem jön vissza a másikért. Azoknál az idősebb pacienseknél, akik valamelyik kockázati csoportba tartoznak, és egyszerre kapják meg a két védőoltást, az immunreakció kisebb lesz, mintha egy hét „türelmi időt” kapna a szervezetük.
Ha a két oltás közül kellene választania, ön melyik mellett döntene?
Már említettem, többször is átestem a Covidon, és amúgy az egészségi állapotom 70 felett is rendben van. Az influenzával, más a helyzet. Ha várandós kismama lenne a környezetemben, neki mindenképpen azt tanácsolnám, hogy oltassa be magát, mert az influenza a terhesség alatt veszélyes lehet. Nem maga a vírus magzatkárosító, hanem az influenzát gyakran kísérő magas láz, ami akár vetélést is okozhat. Az influenza oltást én magam általában be szoktam adatni. Hozzáértőként persze mindig megnézem, hogy az adott évben milyen törzsek vannak a vakcinában, és milyen törzsek okozzák az éppen keringő járványt. Ha úgy érzem, hogy szükséges, engedem, hogy beadják. Pedig bevallom, nem szeretem, amikor szurkálnak.