Ha Orbán túlfeszíti a húrt, aligha lesz egyezség
Az Európai Uniónak fontos lenne, hogy a 27 tagállam egységesen lépjen fel Oroszországgal szemben, de nem minden áron. A magyar miniszterelnök viszont nemcsak él, de vissza is él a jelenlegi helyzettel. Így értékelte Orbán Viktor és az Európai Bizottság elnökének némiképp váratlan budapesti megbeszélését Balázs Péter professzor. A volt külügyminiszter és uniós biztos úgy véli, még létrejöhet az egyezség, ha a miniszterelnök idejében lép vissza és ezúttal nem próbál a maximális eredménynél is többet elérni, amivel nagyot veszíthet.
A budapesti munkavacsora utáni nyilatkozatokból annyit lehetett megtudni, hogy egyelőre nem jutottak megállapodásra, de még próbálkoznak vele. Ursula von der Leyen úgy kommentálta a találkozót, hogy előrelépés történt, de további munkára van szükség, amibe be kell vonni a többi tagállamot is. A miniszterelnök viszont Szijjártó Péterrel üzente meg, hogy szerinte is haladtak egy kicsit, de nem eleget. A külügyminiszter ezzel összefüggésben utalt a magyar gazdaság helyzetére, vagyis arra, hogy az orosz olaj nélkül lényegében működésképtelen lenne.
Azt Balázs Péter is hangsúlyozta, hogy „a szárazföldbe zárt kis csapat” – mint Magyarország, Szlovákia, Csehország és még Ausztria is – joggal tart igényt a tengerpart nélküli helyzetüket méltányló eljárásra. Ezeknek az államoknak a többsége a régi szovjet csővezetékeken jut hozzá az energiához és nem tud egyik pillanatról a másikra lemondani róla. Orbán Viktor azonban a jelek szerint megpróbál visszaélni azzal a helyzettel, hogy most tőle kérnek valamit – fogalmazott a volt külügyminiszter. Majd így folytatta: „Csakhogy elég csúnya ez az alku, mert itthon eladja az ellenállását ’nagy honvédő háborúnak’, Brüsszelben viszont nem azzal indít, hogy igen, egyetértünk az olajembargóval, mindössze azt kérjük, hogy méltányolják a helyzetünket, hanem ehelyett kezdetben nemet mond, azután újabb és újabb feltételekkel áll elő. Először az átálláshoz kér hosszabb időt. Ha ezt megígérik, akkor még pénzt is szeretne kapni. Ez a hozzáállás a többi tagállam szemszögéből semmiképpen nem nevezhető konstruktívnak. Akkor lenne az, ha nyíltan vállalná a velük közös politikai célt és azt mondaná, ehhez a célhoz keressük meg a méltányos technikai feltételeket.”
Ursula von der Leyen azért utazott Budapestre, mert az Európai Bizottság fontosnak tartja az egységes fellépést, és Orbán Viktornak a vétó-fenyegetéssel sikerült ismét elérnie, hogy alku-pozícióba került. Balázs Péter úgy látja, ez tárgyalási kezdetnek nem rossz, csakhogy nem biztos, hogy hosszabb távon gyümölcsöző lesz számára. Még akkor sem, ha sikernek könyvelheti el, hogy Ursula von der Leyen személyesen kereste fel. Az internet mai világában a hasonló személyes találkozók már elég ritkák. A volt uniós biztos emlékeztetett rá, hogy amikor még csak 15 tagja volt az uniónak, bevett gyakorlatnak számított, hogy a soros elnökséget adó ország vezetői akár többször is végiglátogatták a tagállamokat. Az, hogy most a bizottsági elnök megjelent a magyar fővárosban, azt jelzi, hogy kemény alkudozásra készült, amit jobb személyesen folytatni. Neki ebben közvetítő szerepe van, és igyekszik megtalálni a közös megoldásokat.
„Ezzel szemben Orbán Viktor ül a magas lovon és azt gondolja, hogy a hazai, nem egészen fair körülmények között elért választási sikere mindenre feljogosítja. Eközben persze nyilvánvalóan érzi, hogy szorítja őt a gazdasági helyzet, és tisztában van vele, hogy uniós támogatások nélkül nem tudja sokáig finanszírozni a rendszerét. Elképzelhető, hogy még egy kártyát megpróbál kijátszani: az egyezség fejében el akarja érni, hogy az unió állítsa le a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárást” – magyarázta Balázs Péter.
Európa és így az unió számára az egységes fellépés nagyon fontos lenne az orosz agresszióval szemben. Akár még azon az áron is, hogy egyes országok hosszabb átmeneti időszakra mentesülnek az embargó alkalmazása alól. A tárgyalások előtt tehát továbbra is nyitva áll az ajtó, azok sikerét az eredmény minősíti – mondta a professzor. Ha azonban a magyar miniszterelnök egy tapodtat sem hajlandó engedni, s így túlfeszíti a húrt, akkor aligha lesz egyezség. Ebben az esetben pedig a bizottság azt a megoldást választhatja, amit elnöke már pedzett, hogy nem egységes uniós embargót javasol, hanem húsznál több tagállam közös akcióját. „Aki nem tart velük, azt kihagyják, a szankció hatása így is majdnem ugyanaz lesz, mintha mindenki részt venne benne. Ha viszont Magyarország kimarad belőle, akkor még inkább rásütik majd az oroszbarátság bélyegét, és ez hosszabb távon nem kifizetődő” – figyelmeztetett Balázs Péter professzor.
