Ha több lesz az ársapkás termék, attól még nem csökken az infláció
„Az tény, hogy politikailag jól eladható az ársapka, ugyanakkor az inflációt nem töri le, hiszen elfojtott infláció termelődik, amit persze a Központi Statisztikai Hivatal nem fog teljes egészében kimutatni.” Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Petschnig Mária Zita, aki szerint azonban a korábbi ársapkák sem úgy működtek, ahogy bejelentették. A közgazdász azt is megjegyezte, ez a rendszer azzal jár, hogy a nem ársapkás termékek árát egyértelműen jobban megnyomják.
„Az ársapka zsákutca, ellátásbeli problémákat okoz” – mondta a tervezett uniós dinamikus ársapkáról Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádiónak adott interjúban a Magyarországon kétféle üzemanyagra tavaly bevezetett ársapkáról elfelejtett említést tenni, miközben pár mondattal odébb már arról beszélt, hogy egyelőre maradnak a bizonyos élelmiszeripari termékekre jóval korábban bevezetett rögzített árak, ráadásul – ahogy Orbán Viktor pár hete bejelentette – a kormány a napokban dönthet újabb hatósági áras termékkörökről. Mint mondta, olyan termékekről lehet szó, amelyek drágulása 40 százalék felett van, és itthon is előállíthatók.
Ársapka, rögzített ár, maximált ár – bárhogy is hívjuk, nagyjából ugyanazt fedi le. S abban feltétlenül igaza van a miniszternek, hogy ellátásbeli problémákat okoz a piaci folyamatokba ilyen durván beavatkozó állam. Megtapasztalhattuk és tapasztalhatjuk naponta ezt akár az üzemanyag, vagy akár az ársapkás tej, liszt, olaj, cukor esetében.
|
És visszatért az ársapka rendszere Elsőként a 95-ös normál benzin és a gázolaj árát fagyasztotta be az Orbán-kormány, mégpedig 2021 november 15-től, majd az idén februártól következtek a tavaly októberi áron rögzített élelmiszerárak a kristálycukor, a búzafinomliszt (BL55), a finomított napraforgó étolaj; a sertéscomb, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT tej, a csirkemell, csirke farhát, csirkehát, csirkefar, csirke szárnyvég esetében. Ezeket az árstopokat eredetileg három hónapra rendelték el, s hosszabbítgatásokkal azóta is hatályban tartják. Nagy Márton most jelezte, hogy az év végig feltétlenül maradnak még. Ám rögzített ár ide, ársapka oda, ez az infláció alakulásán nem látszik: szeptemberben ugyanis már meghaladta az éves ütem a 20 százalékot, azon belül pedig az élelmiszereké a 35-öt. |
Mindennek fényében felmerül a kérdés: vajon nem kontraproduktív-e az ársapka-rendszer? Ha ugyanis ársapkát tesznek újabb termékekre, a kereskedők megpróbálják behozni azt a többi kínált terméken, azaz a fogyasztóval más termékben fizettetik meg a különbözetet. És akkor még nem beszéltünk az áruhiányól. Milyen hatásai vannak valójában ennek a rendszernek? Petschnig Mária Zitát kerestük meg a kérdéseinkkel.
„Ebben a szisztémában olyan elfojtott infláció termelődik, amit a Központi Statisztikai Hivatal nem fog teljes egészében kimutatni” – szögezte le a közgazdász, aki megjegyezte, hogy a korábbi ársapkák sem úgy működnek, ahogy azt bejelentették, miután a forgalmazók nincsenek tekintettel rá. „Járom a piacokat, s látom, hogy bár a csirkemell árát befagyasztották, mégis különböző áron kínálják a kereskedők, akik valahogy meg tudják bundázni azt” – mondott egy konkrét példát a szakember.
Aki szerint az is egyértelmű, hogy eközben más termékek árát jobban megnyomják a kereskedők. Úgy véli, hogy ez eddig követhető is volt, de ezután már nem lesznek akkora áremelési lehetőségek, mivel a lakosság megfogyatkozott reáljövedelme korlátozza az emelési szándékokat. Ha pedig akkor akarják majd feloldani, amikor az infláció lefelé megy – ez 2023-ban lehet majd –, akkor el nem tudja képzelni, hogy a befagyasztott termék ára ténylegesen azon a szinten marad, vagy csökken. „A befagyasztás, az árstop az adott termék árának az emelkedését szünteti meg, de amikor azt feloldják, akkor nagyobb áremelkedés zúdul rá a termék- és szolgáltatáskínálatra” – mondta a közgazdász. Ebből szerinte az is következik, hogy az infláció tovább húzódik, mint a többi országban, ahol nincs ársapka, vagy ha van is, nem olyan széles skálán, mint Magyarországon.
A szakértő megjegyezte: politikailag ugyanakkor jól eladható az ársapka. Felidézte, hogy az előző rendszerben teljesen rögzített árrendszer volt, ebből következően a szocializmusban nem volt kimutatható infláció, csak elfojtott, meg persze áruhiány.
Ennek ellenére, Orbán Viktor másfél hete bejelentette, hogy újabb termékekre terjesztik ki az ársapka rendszerét, Nagy Márton pedig hétfőn jelezte, hogy napokon belül megszületik a döntés konkrét termékekről. Lehet-e sejteni, hogy melyek lesznek ezek – kérdeztük. Petschnig Mária Zita emlékeztetett arra, hogy a miniszter szerint azok közül a termékek közül vonnak majd be e körbe újabbakat, amelyek 40 százalék felett drágultak, s idehaza állítják elő őket. A közgazdász megvizsgálta a KSH szeptemberi adatait (az októberi majd szerdán jön ki), s ez alapján sorolta a lehetséges árukat: a baromfi, a húskonzerv, a tojás, a tej, a vaj, a margarin, a száraztészta.
De hiszen a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton a hivatkozott interjújában zsákutcának nevezte az uniós ársapka-tervet, mondván: az csak ellátásbeli problémákat okoz. Akkor hogy is van ez? – kérdeztük. „Erre én is felkaptam a fejem, kis félmosollyal nyugtáztam, hogy a magyar kormány szerint, ha más vezeti be, akkor nem jó, de ha mi, akkor jó” – mondta Petschnig Mária Zita.
