Habitat: megdöbbentő különbségek a szociális tüzelő elosztásánál

A Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa elmondta, minden évben kikérik a Belügyminisztériumtól a szociális tűzifa programról elérhető adatokat és ezeket elemzik, hogy tisztább képet kaphassanak az ötezer főnél kisebb önkormányzatok számára elérhető pályázati keret felhasználásáról. Az eredményeket a Habitat idén is közzétette.  

„Öt éve változatlan és nagyon alacsony az az összeg, amit a kormány a szociális tüzelőre ad, miközben az energiaárak jócskán megemelkedtek, a tüzelő ára is felment, köztük a tűzifáé megduplázódott azóta és az infláció és a reálbércsökkenés miatt megemelkedett a rászorulók száma. Ráadásul jelentősen csökkent is az idén a kiosztható támogatás mennyisége” – mondta Feldmár Nóra.  

Az már korábban is kiderült, hogy széles körben elterjedt fűtési mód a fatüzelés, de elsősorban az alacsony jövedelmű, rossz állapotú lakásokban élő háztartásokra jellemző ennek használata, főképp vidéki, kisebb településeken. A fűtéshez kizárólag vagy részben szilárd tüzelőt használó háztartások aránya országosan 32 százalék – áll a Habitat beszámolójában.

A tűzifa ára évről-évre az inflációnál magasabb mértékben növekszik, ez az elmúlt évtizedben mintegy háromszoros árat jelent. A rászorulók segítésére viszont jelenleg az egyetlen, kimondottan szilárd tüzelőt használó háztartásoknak szánt állami támogatás a 2011-ben indított szociális tüzelőanyag program. Erre minden 5 ezer fő alatti település pályázhat, és az ott élő rászoruló háztartások térítés-mentesen tudnak ezzel tüzelőanyaghoz jutni. A településre jutó összeget a bizonyos szociális juttatásokban részesülők, a közfoglalkoztatottak, illetve, a 80 év feletti lakosok száma határozza meg. Ez azonban nem függ attól, hogy a településen hány szilárd tüzelő-anyaggal fűtő háztartás van – magyarázta Feldmár Nóra. Hozzátette, a 2023-as pályázati kiírásban a tüzelőanyagok előre meghatározott egységára drágább lett. Így az önkormányzatok az idei fűtési szezonban jelentősen kevesebb tüzelőanyagot tudnak vásárolni és kiosztani a rászorulóknak. 

Az országosan megítélt tüzelőanyag mennyiségek változása

A Habitat ábráin jól látható, hogy a háztartások csaknem fele – 46 százalékuk – 20 és 30 ezer forint közötti értékű támogatásban részesült 2022-ben. Akkor 25 ezer forint 1,2 m³ kemény-lombos tűzifára volt elegendő, az idén csak 0,9 m³-t tudnak belőle vásárolni.

Feldmár Nóra szerint emellett az is probléma, hogy a maximálisan megpályázható összeg országosan egységes szempontrendszere – amelyben a szilárd tüzelőt használók aránya nem számít – és az elnyert tüzelőanyag kiosztási feltételei, amiket helyi rendeletben szabnak meg az önkormányzatok, eltérhetnek egymástól. Ezért lehetséges az, hogy évről-évre óriási egyenlőtlenségek vannak az egy háztartásra jutó tüzelőmennyiség tekintetében a települések, megyék és régiók között.

Az átlagosan egy háztartásra jutó támogatás mértéke és eloszlása megyénként 2022-ben

Ezért történhet meg, hogy amíg a Békés vármegyében lévő pusztaottlakai háztartásokra 5 438 forint jut szociális tüzelőből, addig a Veszprém vármegyei Mezőlakon 100 584, de ha már a Borsod-Abaúj-Zemplén-vármegyében Nyéstán élő rászorulókat nézzük, akkor nekik 166 688 forintot tud adni az önkormányzat háztartásonként – olvasható a Habitat beszámolójában. 

Tíz legtöbbet adó és a tíz legkevesebbet adó önkormányzat

„Ahhoz, hogy a szociális tüzelő léte érződjön, sokszorosára kellene emelni a ráfordítható összeget. Ugyanis ez az 5 milliárdos keret, eltörpül a rezsicsökkentéshez képest. Ráadásul rosszul van kialakítva a rendszer, mert ahol az meg tud történni, hogy az egyik család harmincszor nagyobb összegű támogatáshoz jut, mint egy másik és ennek oka nem szociális, hiszen nincs harmincszor jobban rászorulva, hanem az, mert másik faluban lakik, ott a rendszeren javítani kell” – mondta Feldmár Nóra.