Az MSZP szerint ez már nem kormányzás, hanem kifosztás
Dráguló mindennapok, megszűnő munkahelyek, szűkülő jogok és eltűnő közpénzek – az MSZP 2025-ös összegzése szerint ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem egy olyan rendszer következményei, amely a társadalom többségére terheket rak, miközben a hatalomhoz közel álló köröket részesíti előnyben. A szocialisták beszámolója konkrét ügyeken keresztül mutatja be, hogyan csapódik le mindez a családi kasszákban, a munkahelyeken és az alapjogok gyakorlásában.
Az MSZP honlapján megjelent írás 2025 eseményein keresztül ad átfogó képet arról, miként látja a párt az orbáni rendszer társadalmi és gazdasági következményeit, illetve saját politikai fellépését ezekkel szemben. A szöveg központi állítása szerint a kormányzati döntések terheit egyre inkább a dolgozókra, a családokra és az önkormányzatokra hárítják, miközben a hatalomhoz közel álló körök jelentős közpénzekhez jutnak.
A megélhetés kérdésében az MSZP a mindennapi tapasztalatokból indul ki. Rávilágít arra, hogy sok településen a menzás étkezés drágább lett, mint egy éttermi vacsora, amit a 27 százalékos áfa okoz. A párt ezért az áfa 5 százalékra csökkentését követeli. Hasonlóan bírálják a rezsiszámlákon feltüntetett „megtakarításokat”, amelyek szerintük nem a valós költségeket tükrözik. Az MSZP bírósági úton érte el, hogy vizsgálni kell az MVM kommunikációját. A szocialisták emellett az ingyenes készpénzfelvétel bővítését és a nyugdíjak svájci indexálásának visszaállítását is a megélhetési biztonság részének tekintik.
A munka világában a párt több súlyos elbocsátási hullámra hívja fel a figyelmet. Dunaújvárosban több mint 2600 dolgozó vesztette el állását a Dunaferr utódvállalatainál, amit az MSZP kormányzati kudarcnak tart. Gyöngyöstarjánban, Győrben és Gödön is olyan ügyeket említenek, ahol elmaradt bérek, beszállítói leépítések vagy munkavédelmi szabályszegések történtek. Válaszként mutatják be a Méltányos Munkahely Programot, amely tisztességes munkafeltételeket és azt a feltételt rögzítené, hogy közpénz csak jogkövető munkaadókhoz juthat.
A szabadságjogok terén az írás a gyülekezési jog szűkítését, különösen a Budapest Pride ügyét emeli ki. A szocialisták szerint nem egyetlen rendezvényről, hanem az alapjogok feltételhez kötéséről van szó. Az áprilisi hídfoglaló demonstráció példáján keresztül hangsúlyozzák: a rendőri fellépés nem elhallgattatta, hanem megerősítette a tiltakozást.
Az elszámoltatás fejezetében az MSZP több ezer kiperelt szerződésre hivatkozik, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy a Szerencsejáték Zrt. milliárdokat juttatott NER-közeli szereplőknek, miközben vidéki közszolgáltatások szűnnek meg. A párt álláspontja szerint a közpénz nem politikai jutalom, ezért a jogi fellépéseket folytatják.
Külön hangsúlyt kap a gyermekvédelem válsága: az egymást követő botrányok kapcsán az MSZP a szakemberhiányt, a megelőzés hiányát és a gyermekjogi képviselők elbocsátását bírálja. A már 2024-ben kidolgozott, de meg nem valósított „Gyermekvédelem 12 pontját” továbbra is megoldásként kínálják.
Végül az írás a fiatalok helyzetét és a Szoci Válasz országjárást mutatja be. A párt szerint a lakhatási válság, az alulfizetett munka és a kilátástalanság nem generációs panaszkodás, hanem egy rosszul működő rendszer következménye. Az MSZP állítása szerint a változáshoz rendszerszintű fordulatra van szükség, amely a fiataloktól a nyugdíjasokig mindenkit érint.
