Háború a főváros ellen? Jogállami vörös vonalakat lép át a kormány
Magyar György ügyvéd szerint a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, durván megsérti a jogállamiság alapelveit. A szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet nemcsak Budapestet hozza lehetetlen helyzetbe, hanem a bíróságok függetlenségét is nyíltan támadja.
Lehet-e a háborúra hivatkozva „háborút viselni” a főváros ellen? Ez volt a kiindulópontja a Klikk TV Mélyvíz című műsorának beszélgetésében, amelynek vendége Magyar György ügyvéd volt. A jogász nem kerülte meg a kérdést: szerinte az új kormányrendelet jogállami szempontból védhetetlen, és egy újabb bizonyítéka annak, hogy a hatalom már nem tiszteli a jog határait.
Az ügy középpontjában a szolidaritási hozzájárulás áll. A szerdán megjelent rendelet kimondja: annak teljesítése nem lehet jogvita tárgya, a főváros nem perelhet. „Hiába akar perelni a főváros, nem perelhet. Pont. Kész. Ennyi” – fogalmazott Magyar György. Szerinte ez „a jogalkotás egyik legpregnánsabb gyöngyszeme”, amely nyíltan szembemegy a hatalmi ágak szétválasztásának elvével.
A bíróságok megkötött keze
Az ügyvéd különösen súlyosnak tartja, hogy a végrehajtó hatalom közvetlenül beavatkozik az igazságszolgáltatás működésébe. „Megmondani egy bíróságnak, hogy mivel foglalkozhat és mivel nem, ez nonszensz” – hangsúlyozta. Véleménye szerint már önmagában az elfogadhatatlan, hogy egy kormányrendelet utasítást adjon a bíróságoknak.
A háborús vészhelyzetre való hivatkozást puszta ürügynek nevezte. „A háborús vészhelyzet, mint olyan, csak egy palást. Sehol a világon nincs ilyen, csak Oroszországban, Ukrajnában és Magyarországon” – mondta. Ez teszi lehetővé szerinte, hogy a kormány rendeleti úton kormányozzon, megkerülve a parlamenti és jogállami kontrollt.
Európai jog, kontra magyar jog
Magyar György szerint a rendelet nemcsak a magyar jogrenddel, hanem az európaival is szembemegy. „Az európai jog egészen egyértelművé teszi, hogy minden egyes megnyilvánulás vonatkozásában jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani” – emlékeztetett. Márpedig itt éppen ezt zárják ki.
Úgy véli, egy magyar bírónak nem kellene tudomásul vennie ezt a helyzetet. „Egy magyar bíró akkor jár el helyesen, ha megkeresi a luxemburgi bíróságot, és előzetes döntéshozatali eljárást kér” – fogalmazott. Ez akár egy-két évet is igénybe vehet, ám addig lehetőség van ideiglenes intézkedésekre, a végrehajtások felfüggesztésére.
Visszamenőleges jogalkotás
A jogsértések sorában az ügyvéd kiemelte a visszamenőleges hatályú jogalkotást is. „Nem lehet olyan jogot alkotni érvényesen, amely a folyamatban lévő ügyekre is visszamenőleges hatállyal megszünteti a jogorvoslat lehetőségét” – mondta. Szerinte egy bíró ezt „a saját esküjére való tekintettel” sem köteles figyelembe venni.
Magyar György úgy látja, mindez már túlmutat egy egyszerű politikai konfliktuson. „Az utolsó szögeket már rég beverték a jogállam koporsójába” – jelentette ki, hozzátéve: a mostani rendelet „a gátlástalanság gyönyörű, pregnáns példája”.
Jogállam, vagy káosz
A beszélgetés során felmerült a kérdés: hogyan lehetséges, hogy mindezt jogászok fogalmazzák meg? A válasz kíméletlen volt. „Ez egyszerű szóval jogtiprás és jogfosztás” – mondta az ügyvéd. Szerinte ha az emberek azt látják, hogy a bíróságokhoz sem lehet fordulni, az beláthatatlan következményekhez vezet. „Ha nem bízhatunk az igazságszolgáltatásban, az káoszhoz vezet” –figyelmeztetett.
Felidézte azt is, hogy a kormányfő, Orbán Viktor korábban nyíltan hangoztatta: ha kell, jogszabállyal old meg mindent. „Majd hozunk rá egy jogszabályt” – idézte fel a jól ismert mondatot, amely szerinte pontosan leírja a jelenlegi jogfelfogást.
Európai fékek és ellenségképek
Magyar György emlékeztetett: nem véletlen, hogy az Európai Unió több alkalommal is kifogásolta a magyar jogalkotási gyakorlatot, és ezért függesztett fel uniós forrásokat. Ahelyett azonban, hogy a kormány orvosolná a problémákat, „még egy nagy lapáttal rá is pakol” – fogalmazott.
A beszélgetés végén szóba kerültek a közelgő választások és a politikai kampány is. Az ügyvéd szerint az ellenségkép-gyártás – Brüsszel, migránsok, háború – tudatos eszköz a hatalom megtartására. „Nem válogatnak az eszközökben” – mondta, hozzátéve: nem lenne meglepve, ha mindez újabb társadalmi tiltakozásokhoz vezetne.
Zárásként Magyar György egyértelmű üzenetet fogalmazott meg: „két hónap múlva választások lesznek. Akkor kell észnél lenni, hogy egy ilyen dúvad jogsértő hatalom maradjon-e a helyén, vagy változás kell.” A kérdés szerinte már nem jogi, hanem társadalmi döntés.
