Halmai Gábor: a kormány nem akar újra jogállamot
Halmai Gábor alkotmányjogász nincs meggyőzve arról, hogy az Európai Unió valóban akarja, hogy Magyarország visszatérjen azokhoz a feltételekhez, amelyek alapján 2004-ben felvették az uniós tagállamok közé. Az egyetemi tanár a Klikk Tv Tíz című műsorában arról is beszélt Bolgár Györgynek, hogy a rendszer megváltozásához más kényszerítő körülményekre is szükség van, akár az EU-n, de legfőképpen az országon belül.
Az Európai Unió alapvetően demokratikusnak elképzelt államok közössége, amely a tagállamok érdekei alapján szerveződik és működik. A fő érdek pedig a gazdasági érdek. Így hozták létre európai gazdasági közösségként, ami később, amikor már Európai Unióvá vált – a kilencvenes évek elején – kezdte azt hangoztatni, hogy egyszersmind értékközösség is. De még manapság sem ez a meghatározó eleme – vélte Halmai Gábor.
Az egyetemi tanár szerint, amikor az értékek megköveteléséről, kikényszerítéséről van szó, akkor nagyon sok esetben az EU, és az őt meghatározó tagállamok továbbra is alapvetően a gazdasági érdekeik szerint működnek. Az Európai Unió vezető tagállamai lényegében 2018 után kezdtek el azon gondolkodni, hogy gazdaságilag nem kifizetődő nekik továbbra is pénzelni egy olyan államot, amelyben a pénz elfolyik, nagy valószínűséggel oligarchák, vagy akár néhány vezető kezébe, vagy zsebébe vándorol. Ezért kezdték el védeni a saját adófizetőik, és ezen keresztül persze az Európai Unió befizetőinek az érdekeit. Ez jelenti a változást, ami viszont továbbra is gazdasági érdek.
Halmai szerint erre példa, hogy Magyarország az elmúlt tíz-tizenhárom évben egy autokratikus országgá vált, ám ez a német autóipart és sajnos a német kormányt sem zavarta. „Nyilvánvalóan a német autóipar nem tud jogállami feltételeket szabni a működésének, viszont eldöntheti itt marad-e, annak ellenére, hogy Magyarország időközben már nem demokrácia, vagy elmegy.”
A gazdasági érdekhez mostanra kapcsolódott egy politikai, biztonsági érdek is, az ukrajnai háborúval és Orbán pávatáncával, amellyel sokszor akadályozza és bosszantja az uniós döntéshozókat az egységes föllépésben, miközben a magyar kormányfő az alapvető kérdésekben együtt szavazott az EU-val. Nyilván szeretnék, ha Magyarország sokkal lojálisabb lenne, de ezt nem tudják elérni – magyarázta.
Az alkotmányjogász azzal folytatta, hogy az utóbbi években több Magyarországot érintő ügy került az Európai Bíróság elé. Olyanok is, amelyek még akár a mostani jogállamisági vitában és alkuban is szerepet kapnak, például migrációügyben. Az Európai Bíróság hozott is ezekben végső, nem megfellebbezhető ítéleteket, amelyeket kötelező végrehajtani. Ámde a magyar kormány úgy tett, mintha nem látta volna, nem olvasta volna, nem hallotta volna, vagy nem ehhez a társasághoz tartozna, és nem hajtja őket végre.
Halmai szerint a jognak nagyon-nagyon korlátozott a szerepe ezeknek a demokráciával, jogállamisággal összefüggő problémáknak a megoldásában. A magyar kormány nagyon hatékonyan használja azt, amit az irodalomban úgy neveznek, hogy autokratikus legalizmus, tehát a jogot magát, mint érvelést és mint technikát arra, hogy megmagyarázza, miért ugyanaz, ami egy hasonló, de egészen más szituációban, egy demokratikus tagállamban történik, mint ami itt.
Itt a politikai és a jogi megoldások csak együtt érhetnek célt, mert az Európai Unió nem ismer kizárási eljárást. A hetes cikkely szerinti vizsgálat még mindig nem zárult le, miközben ez ad elvileg lehetőséget arra, hogyha tagok is maradunk, felfüggeszthetik a szavazati jogunkat, ami viszont elég erős nyomás lesz, bár kevés ahhoz, hogy a magyar kormány visszaállítsa a jogállamot. Mert a magyar kormány nyilvánvalóan nem akar visszatérni a jogállami állapotba, még csak európai uniós nyomásra sem, hiszen nem azért hagyta el tizenegynéhány évvel ezelőtt, hogy visszatérjen – gondolkodott hangosan a szakember, majd hozzátette, Magyarországnak a gazdasági szankció az igazán fájdalmas. Emiatt indult el egyfajta alkudozás és kezdett a magyar kormány törvényeket módosítani, vagy újakat hozni. Ezek részben a korrupció megakadályozásáról szólnak, részben az igazságszolgáltatás függetlenségének megteremtéséről vagy visszaállításáról.
Az Európai Unió tisztviselői is pontosan tudják, mit tudnak elérni. Ha a rendszer megváltozására nincsenek egyéb más kényszerítő körülmények, akár az Európai Unión, de legfőképpen az országon belül, akkor nem sok reményt fűzök ezeknek az új intézkedéseknek a sikeréhez – mondta Halmai Gábor.
A Klikk Tv Tíz című műsora ide kattintva nézhető meg.