Harangozó Tamás: komoly kérdéseket vet fel a csádi katonai szerepvállalás
Milyen magyar érdekeltségek vannak Csádban, amelyeket magyar katonák akár életük kockáztatásával is kell, hogy védelmezzenek? – kérdezte Harangozó Tamás az országgyűlés szocialista frakcióvezető-helyettese, de kérdésére még nem kapott választ. Pedig a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat általános vitájában az ellenzéki politikus jelezte, hogy a honvédelmi miniszter parlamenttől kért felhatalmazása több kérdést is felvet amellett, hogy teljesen eltér az elmúlt 30 év kezdeményezéseitől, hiszen a magyar katonák önállóan vágnának bele egy katonai műveletbe Csádban. A Hírklikk arról kérdezte az MSZP politikusát, miért látja aggályosnak a csádi magyar missziót?
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, a honvédelmi miniszter nyilatkozata alapján, humanitárius tevékenységet ellátó személyek védelme és támogatása, illetve a csádi haderő kiképzése lenne a feladata annak a 200 fős, magyar katonákból álló missziónak, amely Csádban teljesít majd szolgálatot. Ehhez Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló H/5650 számú határozati javaslatában kért felhatalmazást. A honvédelmi miniszter parlamenti előterjesztésben röviden így indokolta: a csádi elnök meghívására katonai missziót is indítanának Csádba „azzal a hármas céllal, hogy hozzájáruljunk a migráció megfékezéséhez, támogassuk a terrorizmus elleni küzdelmet, és biztonságot nyújtsunk annak a komplex gazdasági, szociális és humanitárius segítségnek, amelyet Magyarország a Hungary Helps keretében visz oda.”
Harangozó Tamás ezt kissé pontosította: a Csádi Köztársaság elnöke, 2023. szeptember 19-i meghívólevélben történt meghívására 200 fő (váltás időszakban 400 fő) látna el az országban tanácsadást, támogatást és harctéri feladatok mentorálását, az ott tartózkodó magyar állampolgárok és a helyben lévő magyar érdekeltségek oltalmazását, továbbá a terrorizmus elleni küzdelem támogatása is feladatuk lenne. A javaslat parlamenti általános vitájában a szocialista párt frakcióvezető-helyettese is jelezte, hogy „a felhatalmazás kiterjedne szükség szerint harci cselekményekben való részvételre is”.
„A kért felhatalmazás teljesen eltér az elmúlt 30 év kezdeményezéseitől, ezúttal a Magyar Honvédség nem egy nemzetközi koalíció részeként, nem az ENSZ, a NATO, illetve az EU műveletében, hanem teljesen önállóan vágna bele egy katonai műveletbe, és nem is a térségben aktív francia erőkkel közösen teljesítenének szolgálatot. Az előterjesztés alapján nem világos, hogy a művelet pontosan milyen célokat is szolgálna a Száhel-övezetben. Nem ismert a csádi államfő meghívólevelének tartalma és kérdéses, hogy milyen magyar magán vagy állami érdekek vannak Csádban, amiket a magyar katonák életének kockáztatásával kell védelmezni. Nem ismert továbbá a NATO-szövetséges tagországok álláspontja sem” – fogalmazta meg aggályait a Hírklikknek az MSZP frakcióvezető-helyettese. Emlékeztetett rá, hogy azt javasolta, a tisztázatlan kérdéseket vitassák meg például az erre hivatott honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülésén, mert ezek ismeretében lehet csak felelős döntést hozni.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a honvédelmi tárca minisztere szerint Magyarországnak azért van a Száhel-övezetben „megkülönböztetett bizalma” és geostratégiai lehetősége, mert semmilyen gyarmati múlt nem terheli, nagyhatalmi érdekeket nem gyakorol. „Itt pusztán arról van szó, hogy ellentétben más, korábbi missziókkal, nem alárendeltségben, hanem egyenrangú félként vagyunk jelen, de természetesen együttműködve a jelen lévő többi erőkkel” – jelentette ki a parlamenti vita előadói válaszában, majd hozzátette, az előkészítés fontosságával természetesen egyetért. Elmondta, hogy a Hungary Helps keretében lezajlott előkészítő tárgyalássorozat után több helyszínen indultak el tevékenységek, de azt már nem, hogy mik is ezek. Így azóta sem tudni, hogy milyen magyar érdekeltségek vannak Csádban, amelyeket magyar katonák akár életük kockáztatásával is kell, hogy védelmezzenek.
