Harcok a nukleáris készültség árnyékában

Az orosz elnök a nukleáris készültséget azzal indokolta, hogy a NATO országok vezető tisztségviselői agresszív kijelentéseket engedtek meg maguknak Oroszországgal szemben. 

Az orosz elnök parancsát veszélyesnek és felelőtlennek nevezte a NATO főtitkára. Jens Stoltenberg az amerikai CNN televíziónak nyilatkozva úgy vélte, ha Putyin bejelentését párosítjuk azzal, amit az oroszok Ukrajnában tesznek, akkor láthatjuk mennyire súlyos is a helyzet. 

„Oroszországot soha nem fenyegette a NATO” - mondta a Fehér Ház sajtótitkára, válaszul arra, hogy Putyin elnök „különleges készültségbe” helyezte az orosz nukleáris erőket. Jen Psaki szerint a mostani fenyegetődzés jellemző Putyinra, de az Egyesült Államok ezt nem fogja eltűrni. 

Ezt erősítette meg Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ nagykövet is, aki kijelentette, hogy Putyin eszkalálni akarja a háborút, ami ellen a leghatározottabban fel kell lépni. 

„Ha Oroszország atomfegyvert alkalmazna Ukrajna ellen az világ katasztrófa lenne, de nem törne meg bennünket.” Ezt már Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter mondta, de úgy vélte, hogy Putyin a nukleáris fenyegetéssel inkább nyomást akar gyakorolni az ukránokra a Belaruszban tervezett tárgyalásokon. A nap folyamán Lukasenka belorusz elnök hosszú telefonbeszélgetésben győzködte Zelenszkij ukrán államfőt, hogy fogadja el Belaruszt a megbeszélések helyszínéül. Azt ígérte: az orosz-ukrán tárgyalások idejére minden Belaruszban lévő repülőgép, helikopter és rakéta a földön marad. Ennek ellenére magyar idő szerint, vasárnap 16.00 órakor az oroszok rakétákat lőttek ki Belarusz területéről. Az Iszkander típusú harcászati rakétákkal az ukrajnai Zsitomír repülőterét támadták.

Az Európai Unió országai közösen fogják finanszírozni, beszerezni, illetve leszállítani az Ukrajnának szánt fegyvereket és egyéb hadfelszerelést. Ezt közölte az Európai Bizottság elnöke. Az unió történetében példa nélküli, hogy egy hadban álló államot a tagországok közösen részesítsenek katonai támogatásban. Ursula von der Leyen azt is bejelentette, hogy az EU egységesen lezárja légterét minden orosz repülőgép elől. Emellett betiltják a Russia Today, valamint Sputnik hírcsatornákat és a hozzájuk tartozó minden más média forrást, hogy megakadályozzák a Kreml hazugságainak terjesztését Európában. Az elnök közölte még, hogy szankciókat léptetnek életbe Belarusszal szemben is, mert a Lukasenko-rezsim bűnrészes az Ukrajna elleni agresszióban. 

A semleges Svédország is fegyvereket szállít Ukrajnának, jelentette be az ország kormányfője. Magdalena Andersson elmondta, hogy 5000 darab páncéltörő rakétát, ugyanennyi repeszvédő mellényt és sisakot, valamit 135 ezer adag harci élelmiszer csomagot küldenek. Közölte: kormánya arra következtetésre jutott, hogy Svédország biztonságát a legjobban az szolgálja, ha segítenek Ukrajnának megvédenie magát Oroszországtól.

Az orosz Nemzeti Bank vasárnapi közleményében higgadtságra intett és megnyugtatott mindenkit, hogy rendelkeznek a megfelelő forrásokkal és eszközökkel az orosz bankrendszer működtetéséhez. Megfigyelők szerint a közleménnyel megpróbálják elejét venni, annak, hogy az emberek hétfőn megrohamozzák a bankokat és kivegyék a pénzüket. Az orosz bankrendszer ellen életbe léptetett szankciók ugyanis összeroppanthatják az ország pénzügyi rendszerét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy létrehozta a Nemzetközi Légiót, ahova olyan külföldieket vár, akik harcolni akarnak Ukrajnéért. A brit külügyminiszter, Liz Truss máris üdvözölte a bejelentést és közölte, hogy támogatja, ha honfitársai önkéntesként harcolni akarnak Ukrajnában.

A háború negyedik napja az ukrán ellenállás erősödését mutatta. Az orosz támadóknak eddig egyetlen fontos várost sem sikerült elfoglalniuk és csak az ország néhány határmenti körzetét tudták ellenőrzésük alá vonni. A leghevesebb harcokról változatlanul a kelet-ukrajnai nagyváros, Harkiv és a főváros, Kijev körzetéből érkeznek hírek. Míg korábban az oroszok azt jelentették, hogy sikerült benyomulniuk Harkivba, addig vasárnap, a terület ukrán kormányzója azt közölte, hogy Harkivot 100 százalékban az ukránok ellenőrzik. Oleh Szinyehubov azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az ukrán hadsereg, a rendőrség és a területvédelmi erők visszaverték az oroszok támadásait. Szerinte az ellenség demoralizált, az orosz katonák öt-tíz fős csoportokban adják meg magukat. Szinyehubov megerősítette, hogy a harkovi régió más települései körül továbbra is harcok vannak.

Térkép jelmagyarázat: Piros – oroszok által elfoglalt területek, Keret – 2014-ben annektált Krím félsziget.

A háború történetében most először ismerték el az oroszok, hogy csapataiknak vannak veszteségeik. A moszkvai védelmi minisztérium közleményében azonban nem említi a halottak vagy a sebesültek számát, csak annyit tudat, hogy idézzük: „halottjai és sebesültjei is vannak az Ukrajnában indított különleges katonai műveleteknek.” Majd így folytatják: „Az orosz hadsereg veszteségei sokkal kisebbek, mint amit ahány ukrán nacionalistát katonáink megsemmisítettek.”

Ezzel párhuzamosan az orosz állami média sem közöl veszteségi adatokat. A médiahatóság szigorúan ellenőrzi a híradásokat ezért a tévé és rádió csatornák inkább szórakoztató műsorokat sugároznak. Az „Egyes Csatorna” politikai műsorának egyik résztvevője a hallgatást „kemény, rossz, de szükséges” döntésnek nevezte – számolt be az orosz tömegtájékoztatás helyzetéről a BBC moszkvai megfigyelője. Yaroslava Kiryukhina megemlíti, hogy az állami ellenőrzésű csatornák változatlanul az orosz csapatok precíziós csapásainak támogatásával előre nyomuló az ukrán lázadókról beszélnek. Továbbra is azt hangoztatják, hogy az ukrán katonák tömegével adják meg magukat. Csak néhány, az állami felügyeletet kijátszó magán csatorna meri inváziónak vagy támadásnak nevezni az orosz hadműveleteket.

A magyar miniszterelnök közben ismét azt hangoztatta, Magyarországnak érdeke, hogy kimaradjon a szomszédos konfliktusból. Az állami televíziónak adott interjúban arról is beszélt, hogy a szomszédos országok menekültjeinek a hazájukhoz közelebb kell segíteni, Magyarország pedig barátja Ukrajnának és az onnan távozni kényszerülő embereknek. Orbán Viktor úgy fogalmazott, most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek, az ország támogatni fog minden szankciót, amiről az Európai Unió dönt. Közölte, hogy amíg ő a miniszterelnök, a szankciók nem fogják veszélyeztetni az ellátások biztonságát, a magyar-orosz kapcsolatokat, illetve a rezsicsökkentést. Arra a kérdésre, hogy veszélyben vannak-e a magyarok, Orbán elmondta, azzal kel és fekszik, hogy milyen döntéseket kell hozni a biztonság érdekében és hogy „a háború árát ne velünk fizettessék meg.”