Három hét múlva várható az általános iskolák bezárása is?
Nahalka István oktatáskutató szerint, a járványügyi helyzet miatt, körülbelül három hét múlva nálunk is bezárnak majd az általános iskolák. Úgy véli, a magyar oktatási rendszer egyelőre még azért tart ki, mert a pedagógusok és az iskolavezetők hátán fát lehet vágni, sokszor erőn felül is vállalnak feladatokat. Mégis – bár megérti, hogy nehéz a döntés – az osztrákokhoz hasonlóan, most már nekünk is be kellene zárnunk az óvodákat és az iskolákat, még akkor is, ha ennek komoly következményei vannak.
– A szeptemberi „az iskoláknak működniük kell” kormányzati utasítástól november 9-ére eljutottunk odáig, hogy az általános iskolák, óvodák nyitva maradnak, 9. évfolyamtól digitális oktatásra térnek át. Szeptember 14-én Kásler bejelentette, ha úgy hozza a kényszer”, akkor az általános iskolák felső tagozatán is elrendelik a tantermen kívüli oktatást. Ön szerint erre sor kerül majd?
– Ahogy nézem a járványügy adatait, azt hiszem, hogy igen. Járványügyi szempontból most sokkal rosszabb a helyzet, mint amikor március közepén döntöttek a teljes bezárásról. Ma már azt nyilván valamennyire elhamarkodottnak tartják, ezért most sokkal tovább vártak, de a helyzet az biztos, hogy sokkal rosszabb. Jóval több fertőzöttet jelentenek naponta, sokkal magasabb az elhalálozások száma, ezért azt gondolom, körülbelül három hét múlva meg fog történni az általános iskolák bezárása is.
– A szakszervezetek szerint, az iskolarendszer már az összeomlás határán van, mert van, ahol már az iskolaőr vagy a dajka megy be vigyázni a gyerekekre, mert a pedagógusok vagy betegek, vagy karanténban vannak. Ön szerint meddig fenntartható ez az oktatási rendszer jelenkörülmények között?
– Az a helyzet, hogy sokáig, mert a magyar oktatás olyan, hogy elég sokáig bírja az ilyen megpróbáltatásokat. Azt szoktam mondani, hogy a pedagógusok meg az iskolavezetők hátán fát lehet vágni, sokszor erőn felül is vállalnak feladatokat. Ez a biztosítéka annak, hogy azért ez eltarthat még egy darabig. Addig, amíg a gyerekek meg a szülők nem lázadoznak, addig elmegy, hogy az iskolában akár egy hétig sincs például angoltanár, és bár mindenki rossznak tarja, egész egyszerűen számot vetnek a jelenlegi helyzettel. Ettől szerintem nem fog bedőlni a magyar oktatási rendszer, de sokáig nem fogja ezt bírni. Nem ez lesz a probléma, hanem az, hogy rá fognak jönni, az óvodák és az iskolák elég komoly terjesztői a járványnak.
– Maruzsa Zoltán, az Emmi köznevelésért felelős államtitkára épp ma jelentette ki a pandémia elleni védekezésért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján, hogy bár a koronavírus-járvány jelen van a köznevelésben, az iskolák továbbra sem képeznek gócpontot.
– Ezt honnan tudja?
– Fölsorolta, hogy rendkívüli szünet 31 iskolában van, ez az általános iskolák 1,2 százaléka, 210 helyszínen lépett életbe tantermen kívüli digitális munkarend, ez az általános iskolák 8 százaléka, és jellemzően néhány osztályt érint, míg a teljes intézményt csupán 15 esetben. Az óvodák közül az intézmények 7,5 százalékában, vagyis 222-ben kellett rendkívüli szünetet elrendelni. A 14 év alatti fertőzöttek aránya 4 százalék a napi esetszámokban, miközben ennek a korosztálynak a lakosságon belüli aránya 15 százalék. Az óvodákban és az iskolákban az esetek 51 százalékában egyetlen gyermek kapta el a vírust, 95 százalékában pedig 1-5. A kormány 53 olyan intézményről tud, ahol 10 fölé emelkedett a fertőzöttek száma, ebből 47 gimnázium, amelyeket már átállítottak a tantermen kívüli digitális munkarendre. Csupán egyetlen pedagógus lett koronavírusos a fertőzéstől érintett intézmények 63 százalékánál, 97 százalékánál pedig 1-5. A kormány 9 olyan intézményről tud, ahol több mint 10-en fertőződtek meg.
– De nincsenek kontakt-vizsgálatok. Igazából tényeken alapuló kijelentéseket akkor lehetne tenni, ha komoly kontakt-vizsgálatok lennének az adott esetekkel kapcsolatban. Most ott tartunk, hogy naponta háromezer fölött van az új megbetegedések száma, és azt hiszem, hogy ezeket a kontakt-vizsgálatokat most már végig se lehetne vinni. Senki, Maruzsa Zoltán sem tudja, hogy hol betegedtek meg ezek az emberek.
– Orbán Viktor egy hónapja azt mondta, „Ausztriát követjük, mert azt gondoljuk, hogy ami náluk történik, az kis késéssel nálunk is meg fog. Ausztriában az iskolák minden évfolyamon távoktatásra állnak át, és az óvodákban is csak ügyelet lesz. Én értem, hogy Magyarország ódzkodik egy ilyen lépéstől, mert a gazdaságnak működnie kell, és a szülőknek már nincs szabadságuk, de, ha covidosak lesznek a gyerekek, a szülők, és az iskolában is mindenki kidől, akkor a gazdaság sem működik majd…
– Nem akarom őket védeni, de itt tényleg arról van szó, hogy melyik ujjunkat harapjuk meg. Nagy valószínűséggel úgy gondolkodnak, hogy ha több mint egymillió gyerek jár óvodába és iskolába, és mondjuk csak ötszázezer szülőnek kell otthon maradnia velük – mert a többiek meg tudják oldani másképp a gyerekfelügyeletet – és ők kiesnek a munkából, az sokkal komolyabb dolog, minthogy lesznek, akik esetleg megbetegszenek. Nem fognak egyszerre megbetegedni, a megbetegedések száma nem lesz hirtelen nagyon magas. Félig-meddig megértem én ezt, csak hát tisztábban kellene beszélni, meg kellene hallgatni szervezeteket, és nem ezen a parancsnoki, katonai módon kommunikálni a társadalommal, ahogy ezt most csinálják. Az emberek egyébként sok mindent elfogadnak a kényszerintézkedésekből, mert muszáj megoldani a problémákat. Ott van persze a háttérben az is, hogy az egészségügy nem biztos, hogy bírni fogja a nyomást, hisz' ha sokkal több beteg lesz, jóval többen fognak meghalni, mert egyszerűen nem kapnak normális egészségügyi ellátást… Nehéz ezt igazából jól menedzselni. Ha Ausztria számunkra egy laboratórium, és ha az osztrákok bezárták az iskolákat, én azt hiszem, most inkább ezt az utat kellene nekünk is választani. Megértem, hogy nehéz a döntés, de most már be kellene zárnunk nekünk is az óvodákat és az iskolákat, még akkor is, ha ennek komoly következményei vannak.