Hasít az orosz dezinformációs kampány Franciaországban

Az orosz dezinformációs kampányok a közösségi média platformjait célozzák a francia politikai színtér destabilizálására a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) tanulmánya szerint. A június 30-án közzétett tanulmány kizárólag az X-en közzétett tartalmakra összpontosított, és azonosítja a Kreml a francia választási kampány során alkalmazott néhány digitális stratégiáját – írja az Euronews.

„Putyin problémája egyszerű: hogyan érheti el, hogy az ő uralmával szembenálló politikai közösségek elveszítsék a választásokat? Az első fordulót megnyerő szélsőjobboldali Nemzeti Tömörüléssel szembenálló köztársaság-párti front az utolsó akadály egy Putyint támogató párt hatalomra jutása előtt" – mondta a tanulmány szerzője, a CNRS kutatási igazgatója az Euractivnak. A tanulmány szerint

nem újdonság, hogy Oroszország a közösségi médiát választási kampányok befolyásolására használja – elég csak például a 2016-os amerikai, vagy a 2022-es francia elnökválasztásra gondolni.

A Kreml által alkalmazott stratégia most ​​magában foglalja a „szélsőjobboldal normalizálását” célzó üzenetek terjesztését, illetve a „köztársasági front gyengítését”.

„Léteznek hosszú távú stratégiák, mint például a La France Insoumise (LFI) megítélésének módosítása az „iszlám-baloldaliság” megjelenítésével – a kifejezést a tanulmány szerint a Kreml is javasolta –, Emmanuel Macron hatalmának delegitimizálását célzó reklámozással, vagy akár hamis weboldalak népszerűsítésével” – mondta Chavalarias.

A tanulmány ezzel kapcsolatban egy már nem elérhető weboldalt emelt ki, amely azt sugallta, hogy Emmanuel Macron pártja illegálisan szavazatokat vásárol a választásokon. Chavalarias szerint

az ilyen műveletek sokkal produktívabbak és hatékonyabbak lettek az elmúlt hónapokban a mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődésének köszönhetően.

Mint a tanulmány rámutat, az ukrajnai és a közel-keleti háború „ideális táptalaj” az orosz műveletek számára.

„A Kreml igyekszik felerősíteni a gázai borzalmak megítélését az LFI támogatói körében, hogy az izraeli-palesztin konfliktus témája érvényesüljön a választásokon, aminek következménye az iszlámellenes hozzáállás erősödése” – teszi hozzá a tanulmány szerzője, aki úgy véli, hogy

a francia területen véghez vitt akcióival a Kreml megerősítette az antiszemitizmus növekedésének és félelmet keltő természetének érzékelését.

Ilyen akció volt például 2023 októberében Dávid-csillagok megjelenítése párizsi utcák falain, vagy tavaly májusban a Shoah emlékművön lévő „vörös kezek”, amelyek a folyamatban lévő vizsgálatok szerint Oroszország megbízásából készültek. Chavalarias szerint ezután a Kreml digitális katonáin múlik, hogy felerősítsék ezeket a „nagyon valóságos” jelenségeket, amelyek minden tábort „túlreagálásra” kényszerítenek. Vannak – köztük Macron is –, akik úgy reagáltak, hogy az ilyen akciók arra ösztönzik a választókat, hogy a szélsőjobbra szavazzanak, vagy tartózkodjanak a szavazástól, a kutatók viszont úgy vélik, hogy a hatás korlátozottabb.

Nehéz az ok-okozati láncokat teljes bizonyossággal azonosítani, hacsak nem használunk olyan intelligencia-módszereket, amelyek túlmutatnak a kutatás keretein

– mondja Chavalarias, hozzátéve, hogy a francia választásokkal kapcsolatos módszereket  oroszbarát csoportok például a szlovák Robert Fico SMER pártjának, és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) támogatására is alkalmazták.

„Ez a hibrid háború a Kreml egyik fő védelmi és támadási vonala az Európa elleni háborúban” – összegezte tanulmányát a kutató az Euractivnak, kiemelve, hogy

mindig olcsóbb lesz 1000 számítógéppel dolgozó embernek fizetni, mint akárcsak egyetlen bombát Kijevbe küldeni.