„Hátbaszúrás”? Hirtelen harag Moszkvában, amiért Szerbia fegyvereket szállít Ukrajnának

Az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat (SZVR) azzal vádolta meg Szerbia védelmi iparát, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának, annak ellenére, hogy Belgrád hivatalosan semleges a háborúban. (Az SZVR a volt KGB egyik utódszervezete, amelynek igazgatója közvetlenül az Oroszországi Föderáció elnökének jelent, vagyis a közlemény nem láthatott napvilágot Putyin elnök tudta nélkül.) Az orosz hírszerzők szerint a szerb szállítmányokat „aligha lehet humanitárius okokkal igazolni. Egyetlen nyilvánvaló céljuk az orosz katonák és civilek megölése és megcsonkítása” – közölte az SZVR, és az állítólagos szállításokat „Oroszország hátbaszúrására tett kísérletnek” titulálta.

Az ügynökség jelentése szerint az oroszellenes akciók leplezése egy egyszerű rendszer, amely hamis végfelhasználói tanúsítványokat és közvetítő országokat használ. Az orosz fél azt állítja, hogy a szerb védelmi ágazat hozzájárulása „a Nyugat által kirobbantott háborúhoz” több százezer MLRS rakéta sorozatvető és taracklövedék, valamint egymillió kézifegyver-lőszer képében jelenik meg – írja az Euronews.

A nyilvános harag több okból is váratlan

A Szerbia felől Ukrajnába érkező katonai szállítmányok létezése nagyjából eddig is ismert volt. A londoni The Financial Times már tavaly nyáron beszámolt arról, hogy a 2022-es orosz invázió kezdete óta Belgrád 800 millió euró értékben exportált lőszert Ukrajnába, de nem közvetlenül, hanem harmadik országokon keresztül. Ilyen harmadik ország Csehország, Lengyelország, Bulgária és néhány meg nem nevezett afrikai állam.

A szállított eszközök nagy része szovjet eredetű kézifegyver-lőszer és tüzérségi lövedék, amit Ukrajna hatalmas mennyiségben fogyaszt az orosz állások tűz alatt tartására.

Szláv testvériség: kik a haszonélvezők?

A másik különös elem az, hogy Vučić május 9-én a külföldi méltóságok és díszvendégek karéjában volt az éves Győzelem napi katonai parádén, ahol állítólag szóba kerültek a szállítások, amelyeket a szerb elnök azzal védett meg, hogy legális tranzakciókról van szó, és hogy „vannak barátaink Kijevben és Moszkvában egyaránt. Ők a mi szláv testvéreink. Gondoskodnom kell a népemről, és ennyi az egész.”

A moszkvai látogatás során Vučić tagadta, hogy országa közvetlenül szállított volna fegyvereket Ukrajnának, és hangsúlyozta Szerbia semlegességét a konfliktusban. Elismerte, hogy beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a kérdésről, és megállapodtak egy közös munkacsoport létrehozásában, amely kivizsgálja, hogyan kerülhettek szerb fegyverek Ukrajnába. Ezzel szemben az orosz hírszerzés is a közös szláv örökségre hivatkozik, azzal vádolva Szerbia védelmi ágazatát és meg nem nevezett pártfogóit, hogy „testvéri szláv népek véréből akarnak hasznot húzni”.

A szerb hadiipar több jelentős vállalata is érintett lehet a fegyverexportban, így a Krušik állami vállalat, amely tüzérségi lövedékeket, aknavetőket és rakétákat gyárt. Kézifegyvereket, géppuskákat és mesterlövészpuskákat a Zastava Arms állít elő. Szintén állami cég a Yugoimport SDPR, amely a szerb hadiipar termékeinek nemzetközi értékesítéséért felelős.

A koccanás harmadik meglepő eleme, hogy Szerbia, noha uniós tagjelölt, nem csatlakozott az európai országok közös elítélő nyilatkozataihoz és szankcióihoz az orosz agresszióval szemben.

Negyedszer: Szerbia szoros és nyilvános baráti kapcsolatokat ápol Moszkvával, valamint nagy mértékben függ az orosz gáztól. A belgrádi kormány és az orosz állami energiaóriás, a Gazprom hétfőn négy hónappal meghosszabbította jelenlegi földgázszállítási szerződését, miközben egy új, hosszú távú megállapodásról is tárgyalnak.

A már említett győzelmi ünnepségen Putyin meg is ígérte Vučićnak a szerb energiabiztonság további támogatását, legalább a jelenlegi napi 6,1 millió köbméter szintjén.

A két ország kapcsolatában eddig nem okozott zavart, hogy több tízezer orosz telepedett le Szerbiában az ukrajnai invázió és Vlagyimir Putyin elnök részleges mozgósítási parancsa óta, és a hírszerzés jelentése sem említi meg ezt a fontos körülményt.