Hatszáz milliárd a szőnyeg alatt
Tizenhárom éve húzódik a Magyar Nemzeti Bank alapítványi botránya, amelyben közel 600 milliárd forint sorsa máig tisztázatlan. Róna Péter közgazdász szerint nemcsak pénzügyi, hanem súlyos alkotmányos mulasztás történt, amelyért a legfelső politikai vezetés is felelős.
A Magyar Nemzeti Bank körül kirobbant alapítványi ügy immár tizenhárom éve kísérti a magyar közéletet, miközben a közel 600 milliárd forintos vagyon sorsa továbbra sem rendeződött. A kérdés ma már nemcsak az, mi történt a pénzzel, hanem az is: hogyan történhetett meg mindez következmények nélkül.
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár szerint a kormány álláspontja – miszerint az ügyhöz „semmi köze” – egyszerűen tarthatatlan. „Ha a miniszterelnök azt állítja, hogy ehhez neki nincs köze, akkor nincs tisztában az alkotmányos felelősségével” –fogalmazott egyenesen.
Nem monetáris kérdés, hanem alkotmányos felelősség
Róna Péter hangsúlyozta: valóban igaz, hogy a kormányfőnek nincs köze a monetáris politikához, ám ez nem jelenti azt, hogy egy jogellenes cselekmény felett szemet hunyhat. „Mint a kormány és az állami igazgatás legmagasabb rangú tisztségviselője köteles fellépni minden jogellenes esemény kapcsán” – mondta.
A professzor emlékeztetett: az alapítványi konstrukciók létrehozása és az értéktárprogram már 2013-ban jogellenesnek minősült. Az akkori felügyelőbizottság írásos zárójelentésben rögzítette, hogy az intézkedések „nem vezethetők le a Nemzeti Bank törvény rendelkezéseiből, sőt, egyenesen szembemennek azokkal”.
Ki tudott róla - és mikor?
A jelentés nem maradt fiókban. Róna Péter szerint azt megkapta az akkori pénzügyminiszter, Varga Mihály, az Országgyűlés elnöke, Kövér László, valamint a frakcióvezetők is. „Ez a jelentés 2013 márciusában írásban rögzítette a jogellenességet” –hangsúlyozta.
A kulcskérdés azonban szerinte nem az, mi történt a pénzzel azután, hogy kikerült a jegybankból. „A nyomozás nem azt vizsgálja, ki engedélyezte, hogy ez az összeg egyáltalán kimenjen a Nemzeti Bank ajtaján, hanem csak azt, mi történt vele utána” – mondta. Pedig ez az igazi eredendő bűn.
Szemben a törvénnyel
A közgazdász felidézte a Nemzeti Bankról szóló törvény egyik egyértelmű rendelkezését: a jegybank nem szerezhet részesedést sem belföldi, sem külföldi szervezetekben, néhány szűk kivételtől eltekintve. „Amikor az alapítványokat létrehozták, a Magyar Nemzeti Bank 100 százalékos részesedéssel volt bennük. Maga a létrehozatal is szembement a törvénnyel” – fogalmazott.
Mindez ráadásul nem rejtve történt. A sajtó már 2013-ban beszámolt az ügyről, a közvélemény tudott róla, mégsem történt érdemi politikai lépés. „A politika képes volt ezt az ügyet a szőnyeg alá söpörni, és a mai napig ott van” – mondta Róna Péter.
Felelősség nélkül nincs elszámolás
A beszélgetés során felmerült az a kérdés is, vajon büntetőjogi felelősség terheli-e a miniszterelnököt. Róna Péter pontosított, „Nem azt mondjuk, hogy részese volt egy lopásnak, hanem azt, hogy észlelnie kellett volna, hogy itt jogsértés történik, és lépnie kellett volna”.
Róna Péter reagált Matolcsy György azon kijelentésére is, miszerint „Amerikában senki nem kérdezi, honnan van a pénz”. „Ez egyszerűen nem igaz. Az adóhatóság minden bevételt megkérdez” – mondta, hozzátéve: húsz évet élt az Egyesült Államokban, és pontosan tudja, hogy az ilyen állítások nem felelnek meg a valóságnak.
Egy elszalasztott elszámoltatás ára
A professzor szerint az ügy súlya messze túlmutat önmagán. A 600 milliárd forint nem csupán pénzügyi veszteség, hanem a jogállamiság próbája is. „Ha nincs felelősségre vonás, akkor nincs jogállam” – vonta le a következtetést.
Róna Péter végül keserű megállapítással zárta gondolatait: Magyarország hitelessége nemzetközi szinten megingott, miközben a valódi kérdések – felelősség, elszámolás, jogkövetkezmények – továbbra is megválaszolatlanok maradnak.
