Havi átlag 140 titkosszolgálti megfigyelést engedélyezhet az idén Varga Judit – vagy helyette Völner Pál
A Pegasusgate múlt vasárnapi kitörése óta, repkednek a közbeszédben az olyan kifejezések, mint titkosszolgálatok, lehallgatás, megfigyelés, kémszoftver. Arról azonban továbbra sem tudunk közelebbit (s nem biztos, hogy valaha is megtudunk), hogy a magyarországi 300-asok listájából hány embert figyeltek meg. Arról meg végképp nincs információ, hogy engedéllyel vagy anélkül történt a velük kapcsolatos titkosszolgálati akció. Így azután arra sincs válasz, hogy a Pegasus kémszoftver segítségével vélhetően megfigyelt magyar célszemélyek benne vannak-e az engedélyezett megfigyelések közérdekű adatigényléssel megszerzett számai között.
Lehet ugyanis, hogy ezek az esetek is gyarapították a számot, s hozzájárultak ahhoz, hogy az idén nagyon megugrott azon nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések mennyisége, amelyekre az igazságügyi miniszter adott engedélyt a titkosszolgálatoknak. A 168 óra által közérdekű adatigényléssel megszerzett információ szerint, az idén – január és április közepe között – 500 ilyen engedélyt írt alá Varga Judit, miközben tavaly egész évben összesen 1285-at.
Mindenesetre Vargának elég munkát adhat ezeknek az engedélyeknek az aláírása: az idén tavasszal napi ötször kellett a szignóját odabiggyesztenie, de már tavaly is naponta hármat kellett engedélyeznie. Igaz,azt állítja, nem is ő írta ezeket alá: a Telexnek úgy nyilatkozott, nem ő adja vagy tagadja meg, hogy kinek a megfigyelésére adnak engedélyt, ezek „ki vannak szervezve”, Völner Pál államtitkárhoz.
Az elmúlt évekre vonatkozó számok egyébként azt mutatják, hogy nem a tavalyi bázis volt alacsony, mert ugyan a koronavírus-járvány idején a számok alapján csökkent az igény efajta titkosszolgálati munka iránt, de a megelőző években sem közelítette meg az idén a tényadatok alapján várható 1700-at.
Magyarországon egyébként a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a katonai, illetve polgári titkosszolgálatok – a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) kivételével – jogosultak az olyan, nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre, amelyhez igazságügyi miniszteri jóváhagyás kell – emlékeztetett a 168 óra. (A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, mint titkosszolgálat az információgyűjtés technikai végrehajtójaként szerepel.)
Mint portálunknak a napokban Ihász Sándor, egykori fővárosi, illetve fellebbviteli főügyész emlékeztetett rá, az igazságügyi miniszternek csak a nemzetbiztonsági okból tervezett megfigyelést kell jóváhagynia, mégpedig a nemzetbiztonsági szolgálatok kezdeményezésére. Mint ismert, ez az engedély lehetővé teszi a titkosszolgálatok számára – a többi között – a megfigyeltek lakásának, járművének, használati tárgyainak az átkutatását, lehallgatását, rejtett kamerás megfigyelését vagy éppen az adatforgalmuk/kommunikációjuk nyomon követését.
Az évi ezret is jócskán meghaladó miniszteri engedéllyel végrehajtott titkosszolgálati megfigyelés mellett persze jóval több olyan titkos információgyűjtés lehet évente Magyarországon, amelyhez elég a bírói vagy ügyészi engedély. A bűnügyi célú megfigyelést jóváhagyó nyomozási bírói engedélyek kapcsán Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő megemlítette, hogy nem feltétlenül tud az igazságügyi miniszter arról, ha egy nyomozási bíró elrendel egy ilyen megfigyelést, lehallgatást.
Ezen túl pedig – ahogy a 168 óra írta – a titkosszolgálatok is végezhetnek olyan titkos információgyűjtést is, amelyhez sem bírói, sem pedig miniszteri jóváhagyás nem szükséges, hanem elegendő az adott szakszolgálat főigazgatójának engedélye.
