Hazárdjáték: a kudarcokból akarnak politikai tőkét kovácsolni

Tragikomikus – ezzel a szóval jellemezte az elemző azokat a nyilatkozatokat, amelyeket a magyar kormány tagjai az utóbbi napokban is tettek. Az igazságügyi miniszter például azt közölte, a politikai kérdések tisztázása után lezárultak az igazságügyi vállalásokkal kapcsolatos technikai tárgyalások az Európai Bizottsággal. Varga Judit – akinek rövidesen újabb meghallgatással kell szembenéznie Brüsszelben – a jogérvényesülésért felelős uniós biztosra hivatkozva beszélt erről. Ám az, hogy technikai értelemben megállapodtak, a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy nincs megegyezés – hívta fel a figyelmet Horn Gábor, aki szerint már sokszor hozták kellemetlen helyzetbe Navracsics Tibort is. Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter legutóbb azt közölte, bízik benne, hogy a jövő hónapban megszülethet az egyezség az uniós források érkezéséről. Hozzátette azonban, azt sem tartaná tragédiának, ha csak az év második felében kapna Magyarország pénzt Brüsszelből. 

Mindez a Republikon Intézet vezetője szerint azt jelzi, a magyar kormány tisztában van azzal, hogy nem tud megállapodni Brüsszellel, ezért már nem is akar. Ebből a szempontból reálpolitikát folytatnak, ami nagy szó ahhoz képest, hogy a külpolitikában stratégiai értelemben hibát hibára halmoznak. Orbán Viktor ugyanis ma már látja, nem tudja teljesíteni az Európai Unió feltételeit egy élhetőbb, lakhatóbb, jogállami értelemben működőképesebb Magyarország megteremtésére, hiszen az eddigi rendszere, a NER felszámolását jelentené. Ha pedig felmérték, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokig nem juthatnak teljes körű megállapodásra az unióval, akkor inkább élezik a helyzetet. Ezt tükrözi, hogy folyamatosan ellenségnek állítják be Brüsszelt, az Európai Parlamentet, miközben rendszeresen tárgyalnak az oroszokkal, nyitnak Kína felé és támadják a jelenlegi amerikai adminisztrációt.  

A közeli megegyezésről szóló optimista nyilatkozatok belpolitikai célokat szolgálnak – magyarázta Horn Gábor. Ezzel igyekeznek elfedni a gazdasági és társadalmi gondokat. Kétségkívül iszonyatos nyomást jelent az infláció, a reáljövedelmek jelentős, 20 százalékos csökkenése. Hasonlóan hatnak a több mint tíz év alatt felhalmozódott társadalmi problémák, az oktatásügy teljes szétverése, a pedagógusok elfogyása, a folyamatos konfliktusok a szülők egy részével, az egészségügy működésképtelensége. Az elemző felidézte a napokban látott képet, amelyen hosszú sor áll egy kerületi szakrendelő előtt, nem kezelésre, csak időpontra várva. Ilyen legutóbb a hatvanas években fordult elő – mondta, majd így folytatta: a társadalom elemekre esett szét, fokozódnak a feszültségek, elharapódzott az iszonyatos gyűlölet. Mindezt az ellenséggyártással, egy virtuális Magyarország építésével igyekeznek elfedni – fejtette ki Horn Gábor, aki az ellentmondások jellemzésére a szankciós infláció példáját hozta. Mindenki emlékezhet rá, hogy a kormány már 2021 őszén megindította küzdelmét a pénzromlás ellen, amikor még el sem kezdődött az orosz-ukrán háború, a szankciók pedig csak fél évvel később következtek. Vagyis politikai fennmaradásuk érdekében irracionális, virtuális valóságot építenek. Ehhez ellenségek is kellenek és ha már úgysem lehet megállapodni Brüsszellel, akkor az egyik lehet az unió, amiből az következik, hogy nem is kell egyezségre törekedni. Az elemző felidézte, a 2019-es EP-választás előtt Orbán Viktor abban bízott, hogy megerősödnek a populisták és a szélsőjobboldal. Ez a számítása akkor nem jött be, de most ugyanerre játszik. Miközben azt is reméli, hogy barátja, Donald Trump győz a jövőre esedékes amerikai elnökválasztáson, noha ma még az sem biztos, hogy ő lehet a republikánus jelölt. Vagyis a miniszterelnök láthatóan hazárdírozik. Tiszta haszon, ha bejön, ha meg nem, akkor úgyis mindegy, tehát a kudarcokból akarnak politikai tőkét kovácsolni. 

Miután pedig egyelőre nem jönnek az uniós pénzek, leállítottak jelentős fejlesztéseket, s komolyan törekszenek arra, hogy a réseket kínai hitelekből tömjék be – hívta fel a figyelmet Horn Gábor. Az európai ingyen pénz – hiszen ezek uniós támogatások lennének – helyett nagyon drága hiteleket akarnak felvenni. Ez itt és most nem jelent összeomlást, de 15-20 év múlva az akkori kormányoknak súlyos terhet jelent majd. Az elemzőnek deja vu érzése van. A Kádár-rendszer a hetvenes években folyamatosan és következetesen adósította el az országot, ebből lehetett egy kvázi „jóléti” – mindenesetre a tömegeket elhallgattató – politikát folytatni. Orbán most ezt a mintát követi. Úgy tesz, mintha minden rendben lenne, de ennek politikai ára van. Lényegében már csak szélsőjobb- és szélsőbaloldali diktátorok állnak szóba vele, noha Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. Nagy kérdés – vetette fel a Republikon Intézet vezetője –, hogy ezekben a szövetségi rendszerekben meddig tolerálják azt a pária-helyzetet, amelybe a miniszterelnök belemanőverezte magát. Hiszen már a legközelebbi egykori szövetségesei – a lengyelek, csehek, szlovákok, osztrákok – is ellenségnek tekintik, nem beszélve az unió többi országáról, vagy Amerikáról. Vagyis a gazdaság finanszírozása időben akár el is tolható, de a jelenlegi elszigetelődésnek – amelyet a magyar kormány tudatosan vállal, sőt gerjeszt is – rövid távon komoly következményei lehetnek. Ha megbízhatatlan országnak minősítik Magyarországot, amelyet szövetségesei kirekesztenek, miközben elmennek innen a nagy multinacionális cégek, annak hamarosan nagy ára lehet. Ez a helyzet nem bír ki 15-20 évet – mondta Horn Gábor.