Hazudik a gázszámla a rezsicsökkentésről
A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról-hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője augusztus óta küzd az átverés ellen, most egy pert is nyert az ügyben.
Pert nyert a Fővárosi Törvényszéken Tóth Bertalan szocialista parlamenti képviselő a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) szemben. A Válasz Online szerint fontos megismerni ezt a pert, pláne a mögötte lévő történetet, mert alapvetően arról szól, hogy a kormányzati hazugságoknak gátat lehet-e szabni a jog eszközével. Konkrétan pedig arról, hogy meddig lehet havonta több millió embernek egy üzleti számlának álcázott felületen hazug propagandát terjeszteni.
A cikk emlékeztet: Magyarországon havonta 3,3 millió háztartás kap gázszámlát az állami MVM-től. Ezen már 2013 óta rajta van egy rezsibox, azaz egy narancs mezőben fekete betűkkel nyomtatott rész, amely nem arról szól, hogy mennyit kell fizetni, hanem arról, hogy mennyit nem kell befizetni. A rezsicsökkentésnek nevezett kormányzati akció állandóan látható reklámja ez.
2022 augusztusáig azt is leolvashattuk a dobozról, hogy a rezsicsökkentés bevezetése óta, a 2012 végi árakhoz viszonyítva mennyivel kevesebbet kellett fizetnünk a gázért. 2022 augusztusától új kormányrendelet van érvényben: azóta a 2013 óta megspórolt összeget már nem kell feltüntetni, hanem csak azt, hogy az adott hónapban mennyit spórolt a fogyasztó, mennyivel olcsóbb volt a lakossági gáz a piaci árhoz képest.
A Válasz Online szerint a probléma ezzel az, hogy a világtörténelem legdrágább gázárához, a 2022 második felében érvényes árhoz képest mutatja a spórolás mértékét. Úgy számolnak, mintha 500 forint lenne a gáz köbméterének ára az európai piacon, miközben az idén nem nagyon ment 120 forint fölé, sőt, inkább alatta volt.
A rezsibox úgy számol, mintha adókkal és egyéb díjakkal együtt 1020 forint lenne a gáz köbméterének piaci ára, pedig (díjak és adók nélkül) már 2023-ban is bőven 500 forint alatt volt. Tehát – állapítja meg a lap – legalább másfél éve úgy számolja ki nekünk az MVM a rezsiboxban a megspórolt összeget, hogy a valóságosnál sokkal drágább árhoz viszonyítja azt.
Tóth Bertalan tavaly nyár végén kezdte számonkérni az energetikai és az igazságügyi minisztereken, hogy miért terjeszthet az állami szolgáltató hazugságokat hónapról-hónapra több millió számlán. Érdemi választ nem kapott.
Az MSZP politikusa bejelentést tett a GVH-nál, vizsgálatot kezdeményezve az MVM ellen a fogyasztók megtévesztése miatt. Érvelése szerint a rezsiboxban feltüntetett összegekkel az MVM eltántorítja a fogyasztókat, hogy esetleg mástól vegyenek gázt, így ez egy versenyjogi problémának tekinthető helyzet.
A GVH kivizsgálta a bejelentést, majd arra jutott, hogy nincs oka versenyjogi vizsgálatot indítani, mivel Magyarországon jelenleg az MVM-en kívül más cég nem árul gázt a lakosságnak. Tóth szerint talán pont azért nem, mert a rezsibox megtéveszti a fogyasztókat, így nem alakulhatott ki igény rá. Elvben három energiakereskedőnek is van engedélye jelenleg a háztartások kiszolgálására.
Vagyis a vitát elvitték a „hazugság szerepel-e a számlán” kérdéstől oda, hogy a mostani helyzetben „az esetleges hazugság torzíthatja-e a versenyt”. Ugyanerről szólt az MVM érve is, hiszen a GVH-nak azt írták, hogy a rezsiboxban feltüntetett adatnak „nem ár-összehasonlítás a funkciója, annak tartalma nem is alkalmas (nemlétező) piaci termékek összehasonlítására”.
Az érvelést a GVH elfogadta, annak ellenére is, hogy a rezsibox feltüntetését előíró törvény szerint „a földgáz versenypiaci egységára alapján történő árképzés bruttó értékéhez képest” kell meghatározni a spórolás mértékét, ami mégiscsak egy összehasonlítási szándékot fejez ki. Egyébként pedig mi másért lenne ott? A rezsiboxban szereplő egyik összeg mellé ezt írják minden számlára: „Így az elszámolt időszakban az Ön megtakarítása: XYZ Ft. (Ezen összeg az Ön számlájából előzetesen levonásra került.)” A számlamagyarázó pedig ezt állítja erről az összegről: „Az Ön megtakarítása, azaz a fenti világpiaci áron számolt és a rezsicsökkentett áron ténylegesen fizetendő összeg különbözete ebben az egy elszámolt időszakban.” Ezek a szövegek is ár-összehasonlítást ígérnek, még akkor is, ha az MVM azt állította a GVH-nak, hogy nem így van.
A GVH harmadik érve szerint azért nem lehet vitatni az MVM számítását, mert a cég honlapján lévő, a számlákat magyarázó leírásból kiderül, hogy a rezsiboxban foglalt adat „a 2022. december 31-ig meghatározott világpiaci árhoz viszonyítva kerül feltüntetésre”.
Tóth e válaszok nyomán beperelte a GVH-t, és kérte a bíróságot, hogy kötelezze a versenyjogi eljárás lefolytatására a hivatalt. Ezt a pert nyerte meg múlt csütörtökön.
A bíróság szerint felmerül, hogy nagyságrendbeli eltérés lehet a rezsiboxban megjelenő spórolás és a valódi spórolás között, és mivel a számlaképet előíró kormányrendeletben az „elszámolási időszak” spórolásának feltüntetését írják elő, ezért nem lehet azzal védekezni, hogy a 2022-es árak alapján megfelelő a számítás.
A Fővárosi Törvényszék ítélete jogerős, a GVH-nak most 30 napja van, hogy elindítsa a vizsgálatot az ügyben. Ebből még nem következik, hogy el is tiltja majd az MVM-et a mostani gyakorlatától, vagy hogy bírságot szabnának ki rá az emberek megtévesztése miatt. Az is lehetséges, hogy az ítélet hatására új kormányrendelet készül, ami konkrétabban meghatározza, hogyan kell bemutatni a lakosságnak, hogy mennyit spórolt a kormány rezsivédelmi politikájának köszönhetően.
A Válasz Online szerint az elmúlt tizenegy év rezsipolitikája sok szempontból vitatható, hiszen egészen 2022 augusztusáig nem késztetett takarékosságra, és az állam jóval többet költött sokáig a nagy fogyasztókra (például a medencét vagy szaunát üzemeltető háztartások támogatására), mint a valóban rászorulókra.
A rezsipolitika költségvetésre gyakorolt hatásait is hosszan lehetne taglalni: 2022-ben 2000 milliárd forintjába került az államnak a fenntartása. Hogy ez a pénz inkább segített-e a magyaroknak túlélni azt a nehéz évet, vagy átgondolatlanul áramlott ki a pénz a költségvetésből és célzottabban sokkal jobban hasznosulhatott volna, arról szólhatnak erős érvek mindkét oldalon.
A lap szerint ugyanakkor egészen egyértelműnek látszik: botrányos eljárás egy lakossági szolgáltatást nyújtó céget arra használni, hogy kormányzati propagandát terjesszen, megtévesztő árkedvezményt mutogatva. Millióknak, hónapról-hónapra.