Hazudjunk együtt Orbán Viktorral

Ezért lesz ismét nemzeti konzultáció – amúgy ki tudja hány milliárdért –; ez a leggyorsabb módja, hogy megtudjuk, ki mit gondol erről a kérdésről. Ezt is a miniszterelnök mondta, mint ahogy azt is, hogy ő maga is ki fogja tölteni az ívet. Azt az ívet, amelynek kérdéseit még egyáltalán nem ismerjük, de kétségünk nem lehet afelől, hogy manipulatívak lesznek. Mint ahogy az összes eddig nemzetinek nevezett konzultációé. Nagyjából olyan típusú kérdésekről beszélünk, hogy egyesek szerint nem jó dolog, ha van pénzünk, mások szerint jobb, ha van. Ön mit gondol? Vagy, hogy aktuálisak legyünk: nem jó dolog, ha Magyarország kimarad a háborúból, egy háborúval együtt jár, hogy gyászoljuk a fiainkat, mások szerint jobb kimaradni. Ön mit gondol? 

Nehogy azt higgyék, hogy túlzó, demagóg kérdéseket írtam ide, ha visszatekintenek a korábbi „konzultációkra”, a kormány ilyen jellegű mondatokat fogalmazott meg. Nem lehet kétségünk arról, hogy hasonló lesz ez a mostani is; a pontosan tudjuk, mit akar a kormány elérni ezzel a hazugsághalmazzal. Ezek a felmérések éppen annyit érnek, mint a most lezajlott, az oroszok által elfoglalt területek annektálásához vezető ukrajnai népszavazás; ha itt nem is tartanak a hátadhoz fegyvert, az ötlet, a kivitelezés nem sokban különbözik. Orbánt a legcsekélyebb mértékben sem érdekli, hogy a nép miként vélekedik az orosz szankciókról, ő a saját háborúját vívja, aktuálisan az Európai Unióval. Ha ugyanis érdekelné, mit is gondolunk egy-egy adott kérdésről, akkor nem ölte volna meg a népszavazást, nem tette volna tönkre az országgyűlést, nem irtotta volna ki azokat a hatóságokat, amelyek a demokráciát védik, és nem söpörte volna ki a rendszerből a jogállamra vigyázó szervezeteket, nem töltötte volna fel saját civilszervezetekkel a közéletet, nem vette volna birtokba az ügyészséget, és nem lépett volna vissza a média területén sem a XX. századba. (Tudják, értesültek róla, hogy a Nemzeti Sportot – ez egy újság volna – most vette állami tulajdonba a hatalom, hogy jobban megfeleljen a közhatalomnak?) Orbán azonban mindezt megtette, tizenkét év alatt tökéletes munkát végzett: hamis nemzeti konzultációkkal kísérten lebontotta a jogállamot, szembekerült egész Európával, a szabadság és a béke egyetlen letéteményeseként tünteti fel önmagát és kormányát. 

Tudom persze, hogy mindaz, amit most ideírtam nem új az olvasóink számára, és nem pusztán azért, mert már sokszor szóltunk róla, hanem mert maguk is megélték. Most azonban mégis új irányt vett a magyar miniszterelnök: nyíltan hazudik, annak érdekében, hogy átfesse saját eddigi szerepét. A pénteki rádiós megszólalásában ugyanis odáig ment el, ameddig soha: teljesen megfordította saját eddig cselekedeteit, épp az ellenkezőjéről nyilatkozott annak, mint amit valójában tett. Azt mondta, hogy ő bizony nem írta alá a brüsszeli szankciókat, mert tudta, hogy azok hova vezetnek. Ő előre látta, hogy a háborúnak mik lesznek a következményei, mint ahogy azt is, hogy ennek a harcnak csak egy orosz-amerikai békekötés vethet véget. És nekünk, magyaroknak most megadatik – általa – a lehetőség, hogy elmondjuk a véleményünket. Már inkább az ő véleményét. És tette ezt akkor, teszi ezt akkor, amikor az oroszok mozgósítást rendelnek el, amikor csalárd népszavazással elcsatolják egy másik ország területét, és akkor, amikor az orosz vezetés – Putyin, Lavrov, Medvegyev – az atomfegyver bevetésével fenyegetőzik. A magyar miniszterelnök ilyen helyzetben áll ki Putyin mellett, ráadásul úgy, hogy ebbe a játszadozásába bele akarja vonni a magyar népet. Mit belevonni: takaróként akar használni bennünket, hisz' nem lehet kétségünk arról, hogy ennek a konzultációnak mi lesz a végeredménye. Orbán most azt akarja elbábozni – hazafelé, a saját táborának -, hogy a világ ellenünk van, csak mi képviseljük az igazságot és a békét. Már az istentiszteletet is erre használja; akkor kell a leghangosabbnak lenni, amikor a világ hatalmasai el akarnak hallgattatni minket – fogalmazott a hét végi istentiszteleten, a templomban. Azt is hozzátette: akkor kell egyenesen állni, amikor hamis vádakkal fenyegetnek bennünket. És akkor kell békét követelni, amikor mindenki a háborús logika észjárása szerint cselekszik már.

Hát ennyi. Orbán szerint Magyarország az egyetlen, amelyik békét követel, békét akar. De mit is jelent itt a béke? Hogyan szeretné ezt a mi vezetőnk elérni? Nyilvánvalóan Putyint szolgálva. Béke ugyanis csak akkor lehetne, ha a megtámadott és kirabolt ország hajlandó lenne lemondani saját területéről. Ha önként és dalolva teljesítené Putyin birodalmi törekvéseit. Igen, akkor – átmenetileg – valóban béke lehetne. Egészen addig; amíg az orosz cár nem vetne szemet újabb területekre. 

De majd akkor, ha ez bekövetkezik, elindítunk egy újabb nemzeti konzultációt, amelynek kérdése így szólna: egyesek szerint az Egyesült Államok meg akarja támadni Magyarországot.  Mások szerint csak Putyin tud bennünket megvédeni. Ön szerint? 

Nekem egyébként csak egy kérdésem lenne: akarja-e ön, hogy együtt hazudjunk Orbán Viktorral?